A Budapest Környéki Törvényszéken 2018. január 12-én indult büntetőeljárás L. Cs. vádlott és társa ügyében, akiket az ügyészség tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének elkövetésével vádol. Bebizonyosodás esetén a szándékos bűncselekmény 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. 

A Tatabányai Törvényszék másodfokon, jogerősen döntött annak a férfinak az ügyében, akit a Komáromi Járásbíróság szexuális kényszerítés és más bűncselekmények miatt 2021. január 14-én kihirdetett ítéletében 3 év két hónap börtönbüntetésre ítélt, és három évre eltiltott a közügyek gyakorlásától. Az elsőfokú bíróság egy rendbeli szexuális kényszerítés és három rendbeli szeméremsértés bűntettében mondta ki a bűnösnek a vádlottat, aki 2019 nyarán és szeptemberében gyermekkorú, illetve kiskorú kislányokkal erőszakoskodott Komáromban. 

A Pécsi Járásbíróság a 2019. március 21-én napján megtartott tárgyaláson B. M. A. vádlottat rablás bűntettében és 4 rendbeli lopás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül 6 év fegyházra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Szombathelyi Járásbíróság 5 rendbeli lopás bűntettében és 2 rendbeli lopás vétségében mondta ki a vádlott bűnösségét. A bíróság a különös visszaeső vádlottat halmazati büntetésül 2 év 8 hónap börtönre ítélte, továbbá kötelezte 314.191 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság azt a vádlottat, akit az ügyészség aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, valamint folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolt. 

A Miskolci Járásbíróság elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki Csobádon megölte édesanyját. 

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2021. február 10-én megtartott nyilvános ülésén megváltoztatta annak a férfinak az elsőfokú ítéletét, akit korábban testi sértés bűntette, szeméremsértés vétsége és két rendbeli folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt ítélt el a Debreceni Járásbíróság. 

A Fővárosi Törvényszék 2014. február 26-án kihirdetett első fokú ítéletében S. P-rt és I. T-t életfogytig tartó, D. L-t pedig tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A bíróság K. G-ral és G. B-nal szemben egyaránt 12 év,  míg L. Z-nal szemben 5 év fegyházbüntetést szabott ki, K. K-t pedig 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt H. V. ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény minősítéséből mellőzte a nyereségvágyból elkövetést, mivel nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy a vádlott el akarta venni áldozatától a már nála levő pénzt. Figyelembe véve, hogy a vádlott a cselekményt fiatal felnőttként, alig több mint 20 évesen követte el, és az elkövetéskor beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott volt, az ítélőtábla úgy látta, hogy az I.

A vádlott 2003. szeptember 22-én munkahelyéről autóval indult haza, 60 km/h sebességgel haladt egy bekötőút egyenes útszakaszán. Az út szélén vele egy irányba kerékpárral közlekedett T.E. sértett. A vádlott nem tartott kellő oldaltávolságot, és gépkocsijával elsodorta a sértettet, aki az aszfaltra, illetve a füves útpadkára esett, ettől az eszméletét elveszítette. A vádlott azt hitte, hogy a sértett meghalt, és elkerülve felelősségre vonását, eldöntötte, hogy elviszi őt a helyszínről.

A Győri Járásbíróság első fokú ítéletében Z. K. vádlottat fogolyszökés bűntette miatt kettő év nyolc hónap – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a többszörös visszaeső vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá rendelkezett a százezer forintos bűnügyi költség viseléséről is.

 

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. szeptember 20-án tárgyaláson kívül hozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a kérelmezett által 2022. augusztus 24. napján bejelentett, 2022. szeptember 5. napjától határozatlan időre szólóan meghirdetett sztrájk jogellenes.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31-én tartott sztrájk jogellenes volt.