Részletes keresés
Újra dr. Sárközy Szabolcsot nevezte ki a Kecskeméti Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjévé az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Az eredményhirdetést követően beszélgettünk a legfontosabb feladatokról a régi-új vezetővel.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 2020. október 1. napjától 2026. szeptember 30. napjáig újabb hat évre Kissné dr. Szabó Juditot nevezte ki a Szolnoki Törvényszék elnökévé.
Szolnok, 2020. október 1.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Werbőczy Universitas, Werbőczy Scola, Bírósági Szemle – az oktatás, a kutatás és a jogtudomány területén válik még szorosabbá az együttműködés a bírósági szervezet és a hazai felsőoktatási intézmények között.
A közös célokat fekteti le az az együttműködés, amelyet az OBH elnöke, a jogi karok dékánjai és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora írt alá.
Az Érdi Járásbíróságon rövid időn belül megszülettek az első büntető ügyekben hozott ítéletek. Az Érdi Járási Ügyészség két ügyben ittas járművezetés vétsége miatt állította bíróság elé a vádlottakat. A bűncselekményeket 2019. január 1-jén és január 7-én követték el. Mindkét ügyben ügyeletes bíróként az Érdi Járásbíróság elnöke, dr. Liziczay Sándor járt el.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2013 óta foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket az AURA Egyesülettel kötött együttműködési megállapodás keretében. Jelenleg két Asperger-szindrómás fiatalnak ad munkát, mindketten tisztviselőként, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgoznak a hivatal Országos Nyilvántartási és Ügyfélkapcsolati Osztályán napi nyolc órában.
A bírósági fogalmazói álláshelyek pályázat útján nyerhetőek el.
A bírósági közvetítői eljárás
A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendezési (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy (mediátor) segítségét veszik igénybe.
A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor, (fellebbviteli eljárásban is) gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak.
Mi a közvetítői eljárás előnye a perhez képest?
A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A közvetítői eljárásban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bíróságon dolgozó közvetítő kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.
További előnye még, hogy a bírósági közvetítői eljárás - a bírósági tárgyalással szemben - nem nyilvános, sőt a bírósági közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról a perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.
Van-e pénzbeli előnye a bírósági közvetítésnek?
A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni és sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50% illetékkedvezményben részesíthetők.
Kinek érdemes igénybe venni, és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?
Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy perenkívüli ügye már folyamatban van a bíróságon.
Közvetítés per nélkül
Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében vagy nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni a folyamatban lévő perében, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítő tevékenységéért díjat kell fizetni és felszámíthatják az egyéb költségeiket is, melyek kifizetése a hozzájuk forduló feleket terheli.
Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?
- családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
- szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok
- gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
- munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
- munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések
- 2018. január 1. napjától egyes közigazgatási perekhez kapcsolódó jogviták
Mikor nincs helye közvetítésnek?
Nem lehet igénybe venni a közvetítői eljárást végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt vagy valamelyik fél pszichés vagy kóros állapota miatt.
Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?
A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásbeli megállapodás, létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. A megállapodást a felek és a közvetítő is aláírja. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája az egyezséget ítélet hatályú végzéssel jóváhagyhatja, ha ezt a felek közösen kérik.
A közigazgatási perhez kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban a felek egyezséget kötnek. A felek között létrejött egyezséget a bírósági közvetítő a közvetítés befejezéseként írásba foglalja és az egyezséget a peres ügy bíróságának megküld. A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén ítélet hatályú végzésbe foglalva jóváhagyja.
Ugyanakkor abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül megállapodni, egyezséget kötni a közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja és a bíróság dönti el a jogvitát. A peres eljárás folytatását a felek is kérhetik.
Mi a kötelező közvetítés?
A 2014. március 15-től hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezette a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a gyermek harmadik személynél való elhelyezése körében, beleértve a határon átnyúló jogvitákat is.
Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíró kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját. A közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.
A közvetítésre kötelező, nem fellebbezhető végzésével a bíróság egyidejűleg felfüggeszti a per tárgyalását. Az eljárás folytatása után – a felek közös kérelmére – a bíróság jóváhagyhatja a közvetítői eljárásban kötött megállapodásukat, mint perbeli egyezséget és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Amennyiben nem vezetett eredményre a közvetítés, a per folytatódik és a vitás kérdésekben a bíróság dönt.
A házasság felbontása iránti perekben a bíró – ha indokoltnak látja - ajánlhatja a feleknek, hogy menjenek el és próbáljanak megállapodni a vitás kérdésekben közvetítő segítségével. Természetesen a közvetítői eljárás javasolható nemcsak családjogi, hanem más közigazgatási, polgári, gazdasági, munkaügyi perekben is, és a peres eljárás bármely szakaszában.
Hogyan kezdeményezze a bírósági közvetítést?
A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti KÉRELEM, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségi adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám), hogy a közvetítő elérhesse a feleket. Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet a bíróságra, kérésére a bírósági közvetítő megszerzi a másik fél beleegyezését is. A kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár emailen, vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetői megbeszélésre.
Amennyiben az első közvetítői megbeszélést követően úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni a bírósági közvetítői eljárásban, a bírósági közvetítő előtt egy erre irányuló Nyilatkozatot kell közösen aláírniuk, amivel elindul a közvetítői eljárás.
Ki lehet bírósági közvetítő és hol találja?
Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró – 2014. március 15-től - bíró lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki.
Az országban kijelölt bírósági közvetítők névjegyzéke elérhetı a www.birosag.hu oldalon.
A Székesfehérvári Törvényszék területén működő bírósági közvetítők.
Válassza a bírósági közvetítést!
Keresse a bírósági közvetítőket!
Dr. Bazsó Bernadett
e-mail: kozvetito10szfvar@birosag.hu
tel.: +36 30 828 5322
Dr. Borza Diána
e-mail: kozvetito1szfvar@birosag.hu
tel.: +36 30 567 8051
Dr. Drávay-Farkas Helga
e-mail: kozvetito2szfvar@birosag.hu
tel.: +36 30 576 4797
Dr. Rágyanszki György
e-mail: kozvetito9szfvar@birosag.hu
tel.: +36 30 301 5092
Ügyfélfogadás:
a Székesfehérvári Járásbíróságon, előzetes bejelentkezés alapján minden pénteken 8 és 12 óra között,
a megye többi járásbíróságán az ügyfélfogadás előzetes időpont egyeztetés alapján történik!
Fontos tudni, hogy a bírósági közvetítők közvetlenül hívhatóak telefonon és elérhetőek e-mailben.