Részletes keresés

Kép

Az Országos Bírói Tanács (OBT) határozatától május 14-én a dunántúli bíróságok is elhatárolódtak. Közös közleményükben utaltak arra is, hogy az OBT működésének jogszerűsége és a testület legitimációja megkérdőjeleződött. Mára az ország valamennyi megyéjéből elítélték az OBT múlt heti, radikális lépését. 

A Fővárosi Törvényszék 2016. május 20-án másodfokú, részben jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét dr. K. G. I. rendű vádlott vonatkozásában helybenhagyta, dr. Sz. A. II. rendű és dr. E. E. III. rendű vádlottak vonatkozásában pedig hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
 
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - miután dr. Magyar Károly 6 évre szóló kinevezése 2014. február 28-án lejárt - 2014. július 15-től kezdődően 1 éves időtartamra a Zalaegerszegi Járásbíróság bíráját, dr. Sorok Norbertet bízta meg a Zalaegerszegi Törvényszék elnöki feladatainak ellátásával.
Típus: Határozat Határozat típusa: Szervezeti határozat Sorszám: 84 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2023

Mint arról korábban hírt adtunk, a Debreceni Járásbíróság 2022. február 8-án határozatot hirdetett abban a perben, amely szerint a felperes Magyar Állam kártalanítás visszafizetése iránt indított perében 20 millió forintot követel az alperes B. F.-től.

Kép

A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.

2024. 02. 02.

A Tatabányai Törvényszék a 2024. február 1. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat távollétében 8 év börtönbüntetésre, valamint 10 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a védő felmentésért jelentett be fellebbezést.

Összbírói értekezlet keretében értékelte a 2023. évet dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Az értekezleten a törvényszék illetékességi területén ítélkező bírákon kívül részt vett dr. Csorba Zsolt Ödön, az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese, dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke, dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői.

Az értekezletet megelőzően dr. Csorba Zsolt Ödön és dr. Husek Dániel közös sajtótájékoztatót tartottak. Kiemelték, hogy a Kecskeméti Törvényszéken - hasonlóan az országos tendenciához - az elmúlt évekhez képest magasabb volt az érkezett ügyek száma (összességében 5000 darab üggyel érkezett több 2023-ban, mint a megelőző évben), azonban az érkezés növekedését követte a befejezések száma is.

Hangsúlyozták, hogy a Törvényszéken magas színvonalú és időszerű ítélkezés folyik, az eljárások túlnyomó többsége egy éven belül elsőfokon (fellebbezés nélkül) fejeződik be. Ez a mutató minden ítélkezési szinten és minden ügyszakban meghaladja az országos átlagot, egyúttal komoly bizalmat jelent az ügyfelek részéről. Rámutattak, hogy a Törvényszék annak ellenére is tartani tudja az időszerűségi mutatóit, hogy jelentős a nagy terjedelmű, időigényes, „mega ügyek” száma (így például az egyik ügyben 110 vádlott érintett, egy másik eljárásban pedig az elsőfokú ítélet tartama 1000 oldal).

A digitális vívmányok jelentőségét hangsúlyozva kifejtették, hogy a törvényszék illetékességi területén az elmúlt évben - 11 tárgyalóban - összesen 2118 távmeghallgatás történt, így a Via Video rendszer kihasználtsága kiemelkedő, ami komoly költségmegtakarítást eredményez.

Az összbírói értekezleten a Törvényszék elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Ennek során kitért az ügyforgalmi, időszerűségi, és a megalapozottsági adatokra. Kiemelte, hogy a Törvényszék bíróságai magas színvonalon és időszerűen ítélkeznek.

Az idei esztendő célkitűzéseire áttérve – többek között - megemlítette az elhúzódó perek számának csökkentését és munkahelyi fluktuáció eredményes kezelését.

Ezt követően dr. Négyessy András, a Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának Elnöke számolt be a Tanács elmúlt évi munkájáról.

Dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke elismerően nyilatkozott a Kecskeméti Törvényszék bíróságainak elmúlt évi munkájáról.

Dr. Varga Rita, az OBT elnökhelyettese és dr. Félegyházy Megyesy Fatime Mária, az OBT tagja beszámoltak a Tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, a közelmúlt bekövetkezett jogszabályi változásokról, majd - a testület nevében - elismeréseket adtak át.

Dr. Csorba Zsolt Ödön, OBH Elnöki Kabinet főosztályvezetője a törvényszék eredményeit méltatta és megköszönte a bírák, bírósági vezetők munkáját. Kiemelte a bírák mellett dolgozó igazságügyi alkalmazottak munkájának jelentőségét, szerepét.

Az értekezlet zárásaként Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket.

Kecskemét, 2024. április 11.

Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya

Év
2014
Dokumentum
2024. 09. 26.

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében 5 év börtönbüntetést és ugyanilyen időtartamú közügyektől eltiltást szabott ki a vádlottal szemben és rendelkezett arról, hogy a vádlott a kiszabott büntetés 2/3-ának letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. Az ügyben az ügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben, aki egy díszkarddal olyan módon sebesítette meg nevelőapját, hogy az belehalt sérülésébe. A bíróság a vádtól eltérően, halált okozó testi sértés bűntette miatt állapította meg a vádlott felelősségét. 

2024. 07. 03.

A Tatabányai Törvényszék a költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, közokirat hamisítás bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen a 48 vádlottból 10 vádlottal szemben hozott ítéletet. A bíróság a II., III. és V. rendű vádlottakat 1 év börtönbüntetésre, 1 millió forint pénzbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 500.000-2 millió forint közötti pénzbüntetésre, két vádlottat 1 millió forint, míg egy vádlottat 5 millió forint pénzbüntetésre ítélt. Az ítélet jogerős.

2024. 03. 27.

Az Esztergomi Járásbíróság a mai folytatólagos tárgyaláson, kiskorú veszélyeztetésének bűntette és kapcsolati erőszak bűntette miatt ítéletet hozott az elsőrendű vádlottal szemben.  A bíróság egy korábbi előkészítő ülésen a másodrendű vádlottat 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és 3 rendbeli kapcsolati erőszak bűntette miatt jogerősen 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, a három sértett gyermek vonatkozásában a szülői felügyeleti jogát megszüntette, továbbá 5 évre eltiltotta minden olyan tevékenységtől, amelyben tizennyolc éven aluli személlyel foglalkozna.

E tájékoztatás azokban az elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben irányadó, melyek esetében a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett elektronikus úton a kézbesítési rendszerbe, illetőleg azokban a közigazgatási ügyekben, melyekben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén, vagy azt követően elektronikus úton a közigazgatási szervhez előterjesztették.

A Szolnoki Törvényszéken 2019. június 13-án, 17-én és 20-án további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik az ún. Kun-Mediátor ügy tárgyalása. A bíróság, ahogyan eddig is, valamennyi napra egész napos tárgyalást tűzött ki, melyekre összesen 13 tanút idézett meg. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2021. április 9-én elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki ellen többek között sikkasztás bűntette miatt volt elfogatóparancs érvényben.

Általános információk a nyomtatványok használatáról

A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 246. § (1) bekezdése szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró fél:

A büntetőeljárás célja a bűncselekményt elkövető személy büntetőjogi felelőssége felőli döntés. Magyarországon kizárólag a bíróság állapíthat meg bűnösséget és szabhat ki büntetést.

Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén hivatalból vagy feljelentésre indul eljárás. Feljelentést tehet a bűncselekmény áldozata és az, aki arról tudomást szerzett. A feljelentést a rendőrségnél kell megtenni.

2024. 06. 17.

A Tatabányai Járásbíróság a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult ügyben tartott előkészítő ülésen hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 3 év 3 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére 3 munkanap gondolkodási időt tartott fent; a vádlott és a védője az ítéletet tudomásul vette.

2024. 05. 28.

A Komáromi Járásbíróság folytatólagosan elkövetett lopás bűntette és jármű önkényes elvételének bűntette miatt indult ügyben, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésében döntött azzal a férfivel szemben, aki munkáltatójától tulajdonított el üzemanyagot rendszeresen. A bíróság a vádlottal szemben, halmazati büntetésül, jogerősen 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, valamint kötelezte a sértettnek okozott kár megfizetésére.