Részletes keresés

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a befolyással üzérkedés bűntette miatt B. R. ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét, így a vádlott jogerős büntetése 3 év 6 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltás lett. 

A Szombathelyi Törvényszék nyilvános ülésen a kiszabott büntetést érintően helybenhagyta a Szombathelyi Járásbíróság az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben hozott ítéletét.

A Szolnoki Törvényszék helybenhagyta a Szolnoki Járásbíróság azon ítéletét, melyben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt a negyvenes éveiben járó férfit, aki egy mentőápolót, ütésre emelt, ökölbe szorított kézzel megöléssel fenyegetett egy mentőautóban, Szolnokon.
 

A Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak a 37 éves férfinek és 38 éves nőnek, akikkel szemben a rendvédelmi szervek létesítményében, jelentős mennyiségre elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt folyik büntetőeljárás.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 306 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2025
Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa az emberölés bűntette miatt H. I. ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. 
 
A védelmi fellebbezéseket elutasítva helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt D. Z. és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét. Így az I. rendű vádlott jogerős büntetése 5 év börtön és 5 év közügyektől eltiltás, míg a II. rendű vádlotté 2 év 10 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltás lett.
 

Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete miatt K. J.-né ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. A vádlott cselekményét előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, védekezésre korlátozottan képes személy sérelmére elkövetettnek minősítette a táblabíróság. Nem változott a büntetés mértéke: a vádlott jogerős büntetése 4 év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztés lett.

A jogalkotó az eljárások gyorsítása érdekében – 2008-től kezdődően folyamatosan – egyes bíró-sági eljárásokban és meghatározott felek és képviselőik részére választhatóvá, illetve kötelező-vé tette az elektronikus kapcsolattartást. Ez azt jelenti, hogy a felek – a jogszabályi keretek kö-zött – a papír alapú beadványok mellőzésével, elektronikus úton is tarthatják/kötelesek tartani a kapcsolatot a bíróságokkal.

Az emberölés bűntette miatt B. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletet. Az elsőfokon kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés helyett 20 év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottat azzal, hogy a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A másodfokú döntéssel az eljárás jogerősen befejeződött.

A Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását egy 29 éves román férfinak, akit rongálással gyanúsítanak.

A megalapozott gyanú szerint a férfi 2023. december 31-én hajnalban megrongált egy dunavecsei körforgalomban álló Szűzanya szobrot, melynek következtében a szobor feje letört.

A nyomozóhatóság azzal is gyanúsítja a férfit, hogy 2023. májusában letörte ugyanennek a szobornak a fejétől a mellkasáig terjedő részt, valamint a bal karját.

A rongálásokkal okozott kár 1.220.000 forint.

A Hatvani Járásbíróság a mai napon meghozott elsőfokú ítéletében a szabadlábon lévő B. J. I. rendű, B. A. II. rendű és Sz. M. M. III. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és súlyos testi sértés bűntettében. Az I. rendű és a II. rendű vádlottakat hat év hat hónap börtönbüntetésre és hét év közügyektől eltiltásra, míg a III. rendű vádlottat öt év hat hónap börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte.

 

Enyhítette a Szegedi Ítélőtábla az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indított büntetőügyben az elsőfokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletét, így a vádlott jogerős büntetése 2 év börtön lett, melynek végrehajtását a bíróság 5 év próbaidőre felfüggesztette.

A Debreceni Törvényszék, mint elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett hosszabb ideje hajléktalan életmódot folytatott, azonban a bűncselekmény elkövetését megelőző időszakban egy Debrecen közeli tanyán végzett alkalmi munkát, ott is élt egy lakókocsiban. A fiatalabb vádlott a sértettel egy ideig rokonságban állt, majd rajta keresztül ismerkedett meg az idősebb vádlottal. A két férfi 2021 áprilisában egy este jelentős mennyiségű szeszes italt fogyasztott és elhatározták, hogy meglátogatják a sértettet a lakókocsijában.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2025. március 27-én hirdetett ítéletet abban az ügyben, amelynek vádlottjai sanyargattak és jogellenesen fogvatartottak egy fiatal fiút Ózdon.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 217 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2024
Év: 2017 OBT dokumentum típusa: Összefoglalók Dokumentum: Letöltés
A Miskolci Járásbíróság 2017. október 25-én az ügyész előzetes letartóztatásra irányuló indítványát elutasítva a házi őrizetét rendelte el annak a férfinek, aki október 20-án 18:00 körül Encs és Gibárt között elütött egy arra haladó gyalogost. 
 

2015. január 13-án megtartotta ez évi első ülését az Országos Bírói Tanács.

Korsósné Kovács Andrea a Gazdálkodási Főosztály Főosztályvezetője tájékoztatta a Tanácsot a Bíróságok Fejezet 2015. évi költségvetéséről. A bíróságok 2015-ben 87,553 milliárd forint támogatást kapnak, ami a 2013-as bázisévhez képest 4,3%-os növekedést jelent. Ez a többlet különösen a dologi kiadások és beruházások növekedésében mutatkozik meg.