Dr. Senyei György, az OBH elnöke 2021. november 17. napján számolt be az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt a bíróságok 2020. I. félévi, valamint a 2020. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az Esztergomi Járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád vétsége miatt indult ügyben büntetővégzésében 350.000 forint pénzbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki egy volt barátnője nála maradt lakcímkártyájával igazolta magát a rendőrök előtt. A vádlott tárgyalás tartását kérte, mely alapján a bíróság előkészítő ülést tűzött ki 2024. május 21. napjára. A nő a tárgyalás tartási kérelmét visszavonta, ezért a büntetővégzés jogerőre emelkedett.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott munkacsoport tagja, dr. Szabó Sándor bíró nemzetközi kitekintést nyújtott a magyar bírói kar illetményét összehasonlítva az Európai Unió tagországainak bírói illetményével és az Európai Unión kívüli európai országok bíráinak jövedelmével. Az összehasonlítás alapján rámutatott, hogy nagy szükség lenne a bírói életpálya-modell kidolgozására, amely jelentősen javítaná a bírák és az igazságügyi alkalmazottak helyzetét.
Tisztelt Ügyfeleink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az ELMŰ Hálózati Kft. fejlesztési és karbantartási munkálatai miatt 2025. július 3-án (csütörtökön) a Váci Járásbíróság zárva tart. Ezen a napon a személyes és telefonos ügyfélfogadás szünetel, a bíróság elektronikus úton sem lesz elérhető.
Megértésüket köszönjük.
A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.
A Tatabányai Törvényszék a 2024. február 1. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson, emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat távollétében 8 év börtönbüntetésre, valamint 10 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a védő felmentésért jelentett be fellebbezést.
öbbek között a törvényalkotás folyamatáról, a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztésében betöltött szerepéről, alkotmányos jelentőségéről és a jogalkalmazási kérdéseiről esik majd szó azon a Wlassics Gyula Emlékkonferencián, amelyet december elején szervez az Országos Bírósági Hivatal és a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE), a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének támogatásával.
Kihívások és trendek az igazságszolgáltatásban és a szakkönyvtárakban címmel rendeztek szakmai konferenciát a Kúrián és a Fővárosi Törvényszéken. A szakmai konferencia az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára, a Fővárosi Törvényszék Könyvtára és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Jogi Szekció közös szervezésében valósult meg.
Február 22-e, a bűncselekmények áldozatainak világnapja. Ebből az apropóból rendezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tudományos konferenciát 2019. február 18-án. A rendezvény szorosan kapcsolódik az OBH „Tanúgondozás és áldozatvédelem országos programjához”, amelynek fókuszában a tárgyalásra idézett tanúk és a bűncselekmények áldozatainak minél szélesebb körű támogatása áll.
A fogalmazói versenyvizsga célja , hogy felmérje többek között a pályázók jogi műveltségét, szóbeli kifejező-, döntés- és konfliktuskezelési képességét. A felvételi versenyvizsga írásbeli fordulóján 53 vizsgázó mérte össze tudását március 11-én a Magyar Igazságügyi Akadémián. A jogi végzettségű pályázókat 2019 I. félévében összesen 31 bírósági fogalmazói álláshely várja.
A Jablonszky-terv keretében elkészült az Ajkai Járásbíróság tetőszigetelésének javítása, valamint a kültéri lépcső és előtér újraburkolása. A rossz szigetelés által kialakult állapotok miatt további felújítási munkálatokra is szükség volt, így mintegy 120 négyzetméternyi szigetelés felújítását és 90 négyzetméternyi álmennyezet cseréjét hajtották végre a szakemberek. A beruházáshoz bruttó 9 millió forinttal járult hozzá az Országos Bírósági Hivatal (OBH).
Szeptember 16-tól két héten át tartott az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) idei rövidtávú csereprogramja, melynek keretében minden évben érdeklődő európai bírákat lát vendégül a magyar bírósági szervezet. Idén Németországból, Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából, Finnországból, Franciaországból, Lengyelországból és Észtországból összesen 12 fő érkezett, akik a program első hetében Budapesten, a másodikon Debrecenben és Győrben vettek részt szakmai programokon.
A Gödöllői Járásbíróság és a Gödöllői Járási Ügyészség felújított épületének átadása alkalmából 2022. október 20-án épületbejárással egybekötött ünnepi rendezvényt tartottak. A résztvevőket dr. Polt Péter, legfőbb ügyész és dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke köszöntötte.
A 2023-as összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatót dr. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője nyitotta meg, aki köszöntötte dr. Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, dr. Hajnal Évát, a Kaposvári Törvényszék elnökét, továbbá a sajtó képviselőit.
A sajtótájékoztatón elsőként az OBH elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján a törvényszék elnöke évente az összbírói értekezleten ad tájékoztatást a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről.
Hangsúlyozta, hogy a jogász létnek Somogy vármegyében kiemelkedő jelentősége van, ezt támasztja alá az is, hogy évente itt kerül megrendezésre az országos jelentőséggel bíró Jogi beszélgetések konferenciasorozat.
Hozzátette, hogy az országban működő, hasonló méretű bíróságokhoz képest a Kaposvári Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon az ügyforgalmi adatok kedvezőek, az ügyek elhúzódása pedig nem csupán most, de az elmúlt évtizedekben sem volt jellemző.
Az ügyforgalmi adatok az érkezések, befejezések és a folyamatban maradt ügyek figyelembevételével vizsgálhatók. Dr. Senyei György elmondta, hogy az érkezések száma a tavalyi évben országosan 2,8 százalékkal csökkent, ez a tendencia a Kaposvári Törvényszéken is érvényesült: a csökkenés mértéke itt 7,4 százalék. Ez hatással van a befejezések számára is, ami Kaposváron meghaladja az érkezésekét, ennek következtében az ügyhátralék 6,6 százalékkal csökkent.
A megalapozottság és időszerűség kapcsán elmondta, hogy 2020 második felében központi intézkedés indult az elhúzódó ügyek számának csökkentése érdekében. Az OBH törekvése eredményre vezetett, azóta ugyanis országosan 43,3 százalékkal csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma.
A tendencia a Kaposvári Törvényszéken is nyomon követhető: 2020 végén 124, 2021 végén 109, 2022 végén pedig már csak 88 elhúzódó ügy volt folyamatban. A két éven túli ügyek összes ügyhöz viszonyított aránya 3,4 százalék, ami az országosnál kedvezőbb adat.
Hangsúlyozta, hogy a bíróság munkájának társadalmi elfogadottságát mutatja az, ha az ítéletek nagyobb arányban emelkednek elsőfokon jogerőre. Ennek kapcsán kiemelte a járásbírósági civilisztikai ügyszakot, ahol az ügyek 94,5 százalékában a bíróság határozata elsőfokon jogerőre emelkedett: ez az arány az országosat is meghaladja.
A minőségi ítélkezéshez szükséges a tárgyi, informatikai feltételek biztosítása, mely kiemelt központi igazgatási feladat. Az OBH elnökének elmondása szerint 2022-ben a Kaposvári Törvényszéken 665 millió forint értékben került sor épületfelújításra, bútorbeszerzésre és állagmegóvó munkálatok elvégzésére.
Dr. Senyei György elmondta, hogy a Covid járvány előtérbe hozta a digitális fejlesztések fontosságát: a Kaposvári Törvényszéken a tavalyi évben 1224 esetben tartottak távmeghallgatást, hozzájárulva ezzel az ügyek mielőbbi befejezéséhez, valamint a biztonsági és költségvetési szempontok érvényesítéséhez.
Dr. Hajnal Éva elsőként a 2022-es év kettősségére hívta fel a figyelmet. A Covid járvány két éve után a bírók újra beülhettek a tárgyalótermekbe, az emiatt érzett örömöt azonban számos körülmény árnyalta: az energia árrobbanása és annak mindenre kiható következményei, a peres ügyek számának emelkedése, illetve egyes jogszabályváltozások, melyek következtében pl. a kiskorú gyermekeket érintő perekben a korábbiaknál is szorosabb határidőkkel kell a bíróknak dolgozniuk. A törvényszéknek ezen kívül egyre fokozódó szakértőhiánnyal is meg kell küzdenie, így nehéz évet tudhat maga mögött.
A törvényszék elnöke elmondta, hogy 2022-ben 32.396 ügy érkezett a megye bíróságaira, melyek összetétele azonban a korábbi évekhez képest megváltozott. A nemperes ügyek, azon belül elsősorban a szabálysértések száma csökkent, a peres ügyek száma azonban 5,8 százalékkal emelkedett: ezekből 6.993 érkezett a törvényszékre.
A peres ügyek növekedése a büntetőjog területén észlelhető elsősorban, főként a törvényszéken, ahol az elsőfokú peres ügyek száma 33,3 százalékkal emelkedett a tavalyi évben. Ezek elsősorban gazdasági bűncselekmények és egyéb nehéz megítélésű, hosszabb bizonyítási eljárást igénylő eljárások.
Kisebb mértékben, de a polgári peres ügyek aránya is növekedett: a járásbíróságokon 4,2, a törvényszéken 8,7, a munkaügyi eljárásokban pedig 10 százalékkal. Csökkenés egyedül a katonai és gazdasági peres eljárások kapcsán tapasztalható, utóbbit ellensúlyozza, hogy a felszámolási eljárások száma több, mint duplájára nőtt.
Az országosan érkezett ügyek 2,8 százaléka, a peres ügyek 3 százaléka érkezett a Kaposvári Törvényszékre.
A befejezett peres ügyek száma a törvényszéken 2022-ben 7.061 volt, a folyamatban maradt peres ügyeké tehát 3 százalékkal csökkent.
Kiemelte, hogy a törvényszék évek óta nagy figyelmet fordít a pertartamokra, hiszen a bírók azáltal teljesítik az alaptörvényben foglalt kötelezettségüket, hogy ésszerű időben jó minőségű ítéletet hoznak.
Dr. Hajnal Éva az időszerűség kapcsán még elmondta, hogy tavaly a megyében csupán 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban, mely az összes eljárásnak mindössze 0,14 százaléka. Hozzátette, hogy a Nagyatádi és Barcsi Járásbíróságokon, valamint a Kaposvári Járásbíróság büntető ügyszakában 2 éven túli ügy nem maradt folyamatban, a büntető ügyszakban pedig 5 éven túli ügy egyáltalán nem volt.
A járásbíróságok a pereik 92 százalékát, a törvényszék a 76,1 százalékát 1 éven belül, a másodfokú bíróság az ügyek 87,2 százalékát 6 hónapon belül befejezik.
A minőségi mutatók kapcsán kifejtette, hogy azokat az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletek aránya, illetve a felsőbb bírósági határozatok alakítják, és a törvényszék eredményeit ebben a körben is jónak tartja. A járásbíróságok polgári ügyszakában 100 ítéletből átlagosan 3, a járásbírósági büntető ügyszakban 100 döntésből átlagosan 20 változik meg a másodfokú eljárás során.
A személyi feltételek kapcsán elmondta, hogy 2022-ben 2 bíró távozott a törvényszékről, ugyanakkor 3 új bíró kezdte meg tevékenységét: egy a törvényszék katonai tanácsában, egy a Fonyódi Járásbíróság polgári, és egy a Siófoki Járásbíróság büntető ügyszakában.
Dr. Hajnal Éva végül kiemelte, hogy a 2022-es év egyik legnehezebb feladata a költségvetés egyensúlyának megtartása volt.
Nem csak az energia és a papír ára emelkedett jelentősen, de az igazságügyi szolgáltatások díja – a postaköltség, szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és a védői díj – is. Ez a megelőző évhez képest 36,2 százalékos emelkedést jelentett. Erre tekintettel a működőképesség fenntartása érdekében takarékossági intézkedésekre volt szükség: a szerződéseket felülvizsgálták, a kiadásokat racionalizálták, az épületeket kihasználását pedig megvizsgálták: ennek jegyében a Cégbíróság a Kaposvári Járásbíróság épületébe költözött.
Az alaptörvényben foglalt kötelezettségeket a törvényszék időszerűen és magas színvonalon teljesítette, feladatait maradéktalanul ellátta. A törvényszék épületének korszerűsítése kapcsán hozzátette, hogy az az OBH támogatásának köszönhetően kb. 10 éve részletekben zajlik, a tavalyi évben az épület felében az energetikai korszerűsítés megvalósulhatott. Ezen kívül a Siófoki Járásbíróságon dolgozószoba, Barcson pedig tárgyaló került felújításra.
Kaposvár, 2023. április 20.
A Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya
