A Fővárosi Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés miatt 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt egy fiatalkorút. A büntetést – végrehajtása esetén – fiatalkorúak börtönében kell letölteni. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a terhelt a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
Részletes keresés
Az S. I. és társai ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bcs. miatt folyamatban lévő 15.B.433/2023. ügyszámú büntetőügyben a 2025. június 12-én 9-kor kezdődő tárgyalásra kötelező előregisztrációt hirdet a Fővárosi Törvényszék.
A tárgyalás helyszíne a Markó utca 27. szám alatti épület II. emelet 36. számú tárgyalóterme.
A tárgyalóterem befogadóképessége korlátozott, ezért a részvétel mind a sajtó munkatársai, mind pedig a hallgatóság részére regisztrációhoz kötött!
Az érdeklődők 2025. június 11-én 9-ig jelezhetik részvételi szándékukat az fthallgatosag@birosag.hu e-mail-címen.
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a megadott határidőn túl érkező jelentkezéseket nem áll módunkban befogadni!
Kérjük a sajtó munkatársait, hogy kérelmükben nevezzék meg az általuk képviselt sajtóorgánumot, lehetőség szerint adják meg az érkező munkatárs nevét, valamint azt, hogy az illető milyen minőségben kíván részt venni a tárgyaláson (újságíró, fotós, operatőr stb.).
Magánszemély érdeklődő a személyazonosító igazolványában szereplő nevével regisztrálhat a tárgyalásra.
A várható nagy érdeklődésre és a férőhelyek korlátozott számára tekintettel a televíziós stábok részéről legfeljebb 2 fő (1 operatőr, 1 fő riporter), az írott sajtó részéről pedig 1 fő újságíró és 1 fő fotós számára tudunk helyet biztosítani a tárgyalóteremben.
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya 2025. június 11-én 16 óráig minden jelentkező számára visszaigazolást fog küldeni arról, hogy regisztrációja sikeres volt-e vagy sem. A megadott határidőn túl érkező jelentkezésekre nem reagálunk!
A részvételi jogosultságot a tárgyalóterembe történő belépést megelőzően ellenőrizzük.
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Fővárosi Törvényszék 9 év 6 hónap és 3 év közötti fegyházbüntetésre ítélt több vádlottat egy büntetőügyben, amelyben összesen 9 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség többek között bűnszervezetben jelentős mennyiségű kábítószerre, illetve bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt. A bíróság rendelkezett arról is, hogy hatan a terheltek közül – a bűnszervezeti elkövetők – nem bocsáthatók feltételes szabadságra.
A 2023. március 7. és április 30. napja között lezajlott ülnökválasztás során a választó szervek nem tudtak elegendő számú ülnököt választani, ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvény (Bjt.) 217. § (4) bekezdése alapján soron kívüli ülnökválasztás kiírását kezdeményezte a köztársasági elnöknél.
A Pécsi Tudományegyetemen 2019. április 16-án rendezik meg az országos bíróságtörténeti kiállítás- és konferenciasorozat következő rendezvényét, amelynek központi témája a kihágásokról szóló 1879. évi XL. tc. hatályba lépésének 140. évfordulója lesz.