Az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt B. Z. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlott terhén megállapított emberölés bűntettét a különös kegyetlenség mellett a törvényszéktől eltérően, az elhárításra fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetettnek minősítette, a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját 25 évre mérsékelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
Részletes keresés
Augusztus 23-ig lehet jelentkezni a 2019. II. félévi fogalmazói pályázatra. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a birosag.hu központi honlapon hamarosan közzéteszi a felvételi vizsga szóbeli és írásbeli fordulóján előforduló típusfeladatokat, hogy a jelentkezők minél sikeresebben felkészülhessenek a megmérettetésre. Dr. Puskás-Brumecz Julia Theresiat, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fogalmazóját a vizsgáról és a felkészüléséről kérdeztük.
A Veszprémi Törvényszék a közelgő Bíróságok Napja alkalmából 2024. július 12-én a törvényszék épületében ünnepélyes keretek között kiállítást tartott Veszprém vármegye bírósági dolgozóinak alkotásaiból. A Bíróságok Napja megünneplésére minden évben július 15-én kerül sor, a hagyományok szerint ezen a napon hirdették ki 1869-ben a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikket, amely meghatározó állomása a magyar igazságszolgáltatás történetének. Ez a jogszabály választotta szét a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, és deklarálta a bírói függetlenséget. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2001-ben nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává ezt az évfordulót, és azóta minden évben július 15-én tartják a Bíróságok Napját, amely a bírósági dolgozók számára munkaszüneti nap.
A kiállításon Veszprém vármegye bíróságain dolgozók művei tekinthetők meg: festmények, grafikák, hímzések, varrások, kerámiák.
A kiállítást dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit a törvényszék elnöke nyitotta meg, aki ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy az idei évben rendhagyó módon nem a mindennapi munka eredményeit, a bírósági hétköznapok sikereit, az ítélkezési tevékenységgel összefüggő feladatokat szerették volna felidézni, hanem a kollégák egy olyan oldalának bemutatása volt a cél, mely azt üzeni, hogy hétköznapok során bíróként, titkárként vagy adminisztrációs feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő munkatársak közül sokan rendelkeznek alkotó energiával, amelynek eredményét érdemes egymásnak is megmutatni. Beszédének végén a törvényszék elnöke kifejezte reményét, örömét is annak kapcsán, hogy amíg ennyi érték, sokoldalú tehetség és „kincs” van a bírósági szervezetben, addig bízhatunk a sikeres jövőben.
Az ünnepélyes rendezvény emelkedettségéhez dr. Kéry Beáta bíró a művészi zongorajátékával, míg dr. Németh Vanda Valentina bírósági titkár gyönyörű énekelőadásával is hozzájárult.
Veszprém, 2024. július 12.
Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály
A szexuális erőszak bűntette miatt L. T. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem találta alaposnak sem a súlyosításra irányuló ügyészi, sem pedig az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon meghozott és nyilvánosan kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött. A terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2023. április 6-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a volt önkéntes területvédelmi szakaszvezető vádlottat szexuális erőszak bűntettében. Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és mellékbüntetésként 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá kötelezte több, mint 3,7 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság erkölcsi okokból, illetve az eljárásban részt vevő sértett kímélete, védelme érdekében zárt tárgyalás alapján hozta meg ítéletét.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint 2022. június 20-án 17 körül a vádlott felfigyelt az autóbuszról leszálló, fiatal és várandós sértettre, akit követni kezdett. Egy elhagyatott építési terület melletti lépcsősor tetején utolérte a megpihenő sértettet, átkarolta őt és lehúzta a földre. A segítségért kiáltó és hátára fordított sértettet a lépcsősor melletti fás, bokros részre húzta, ott megpróbált vele közösülni, azonban a sértett ruházata és ellenállása miatt ez meghiúsult. A vádlott akkor sem hagyott fel a cselekménnyel, amikor a sértett közölte vele várandósságát. A sértett végül azért tudott kiszabadulni a vádlott szorításából, mert a kezében lévő és kihangosított mobiltelefonjáról eközben segélyhívást indított, amitől a vádlott pánikba esett és a helyszínről futva elmenekült.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nagyrészt betartotta, hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértést nem vétett.
A korlátozott felülbírálatra tekintettel a tényállás megalapozottságát a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a terhére rótt cselekményt szexuális erőszak bűntettének. Az ítélőtábla csupán azt rögzítette, hogy a sértett a cselekmény vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
A törvényszék hiánytalanul feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte a büntetéskiszabási tényezőket. Helyesen vette figyelembe enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá a kóros elmeállapot szintjét el nem érő személyiségzavarát. Ezzel szemben helyesen értékelte súlyosító körülményként a cselekmény útonálló jellegű és kitartó elkövetését, valamint a sértett várandós állapotát. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés szükséges, de egyben elégséges is az általános és az egyéni prevenciós célok eléréséhez, így annak sem a súlyosítására, sem az enyhítésére nem látott lehetőséget.
Budapest, 2023. november 10.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság