Részletes keresés

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott szülői felügyeleti jogát – mind a meglévő, mind pedig az esetlegesen jövőben születendő gyermeke vonatkozásában - megszüntette a bíróság. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott – aki súlyos alkoholfüggősége miatt gyógyszeres kezelés alatt állt - egyedül nevelte 6 éves leánygyermekét egy Bács-Kiskun vármegyei házban. 2022. szeptember 13-ára virradó éjjel az anya – aki több napja nem fogyasztott már alkoholt és felírt gyógyszereit sem szedte - felriadt, majd a konyhába ment és ott alkoholt fogyasztott, ezután visszafeküdt a vele egy ágyban alvó lánya mellé. A nő hajnalban ismét felébredt, ekkor újból kiment a konyhába, ahol magához vett egy 19 cm pengehosszúságú konyhakést. 

 

A vádlott ezután a továbbra is a szobában alvó gyermeke fölé hajolva „Sátán, sátán!”, illetve „Megszabadítalak!” szavakat kiabálva a késsel rátámadt a lányára, kétszer a fejére célozva megszúrta. Az anya cselekményét az szakította félbe, hogy a kiabálásra felébredtek a házban tartózkodók és az őrjöngő nőt eltávolították a gyermekétől. A kislány a bántalmazás következtében életveszélyes koponya- és agyi sérüléseket szenvedett, halála kizárólag az időben kiérkező orvosi segítségnek köszönhetően maradt el.

 

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyására tett indítványt.

 

Az immár jogerős végzés indokolása során, Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyben eljáró büntető tanácsának tanácselnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és az általa elkövetett cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. 

 

A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék vádlottal szemben elsőfokon kiszabott büntetése kifejezetten enyhe. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – az így beállt súlyosítási tilalomra figyelemmel – az ítélőtáblának nem volt törvényes lehetősége súlyosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A fentebb kifejtettekre, valamint a megállapított, kiegészített és ekként mérlegelt bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem látott indokot és lehetőséget a büntetés enyhítésére. Erre tekintettel a vádlott és védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések nem foghattak helyt, azokat a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte.

 

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelen ügyben ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a másodfokú bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.

 

Az ítélőtábla tehát végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. 

 

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 

A Szekszárdi Járásbíróságon felperes keresete alapján polgári peres eljárás indult alperes ellen a 2014. januárban a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó orosz gazdasági társaság és az alperes között megkötött szerződések kiadása és nyilvánosságra hozatala iránt.

Az emberölés bűntette miatt a Nyíregyházi Törvényszéken 2018. december 12-én tartott tárgyalást D. L. vádlott ellen.

A vádirat szerint D. L. vádlott a sértett hölgy debreceni lakásába behatolva, őt feszítővassal többször fejen, arcon ütötte, majd a sértettre ráült, és nyakát leszorítva olyan gégesérülést okozott, amely azonnali halálához vezetett.

A Fővárosi Törvényszék a 2015. február 4-én kihirdetett ítéletében elutasította az Erste Bank Hungary Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított keresetét. 
 
A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített egyértelmű és érthető megfogalmazás, az átláthatóság, a ténylegesség és arányosság, a tételesség és a szimmetria alapelveire tekintettel vizsgálta az általános szerződési feltételeket, és megállapította, hogy a vizsgált időszakban azoknak nem felelt meg.

A Sárvári Járásbíróság garázdaság bűntette és testi sértés vétsége miatt 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte azt a vádlottat, aki egy Vas vármegyei településen az önkormányzati épület udvarán tartott falunapi rendezvényen – ittas állapotban – előzetes szóváltást követően a tánctéren a sértettet egy alkalommal tenyérrel nyakon ütötte. A bántalmazás következtében sértett a nyaki gerinc rándulását és húzódását szenvedte el, amely nyolc napon belül gyógyuló könnyű testi sérülés.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a vesztegetés bűntette miatt Acay Baki török kamionsofőr ellen indított büntető ügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét, így a vádlott büntetése 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett szabadságvesztés és Magyarország területéről történő 3 évi kitiltás lett.
A jogerős döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bűncselekményről

A Miskolci Törvényszék 2019. január 21-én ítéletet hirdetett azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik szamurájkarddal és vascsővel a kezükben fenyegették egymást, majd összeverekedtek.     

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte azoknak a gyanúsítottaknak a letartóztatását, akik ellen a Gödöllői Rendőrkapitányság rablás bűntette miatt folytat nyomozást. 

K. Z. sértett 2019. július 18. napján a délutáni órákban kiment a bagi köztemetőbe nagyanyja sírját gondozni.

Megváltoztatta a Miskolci Törvényszék másodfokú büntető tanácsa a szexuális erőszak bűntette miatt K. J. ellen indult büntetőügyben a Miskolci Járásbíróság ítéletét. 
 

A Veszprémi Törvényszék 2018. szeptember 5-én kihirdetett – nem jogerős – ítéletével S. Gy. vádlottat az ellene emelt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, személyi szabadság megsértésének bűntette vádja alól büntethetőséget kizáró okból, míg könnyű testi sértés vétségének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette, egyúttal elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését.

Új könyvek a bírósági könyvtárakban

 

Az Európai Unió keretében megvalósuló bűnmegelőzési célú adatkezelések: a rendőrségi együttműködés adatvédelmi összefüggései / Nagy Klára. - Budapest; Pécs: Dialóg Campus. - 232 p. - Lelőhelyinformáció

 
A Szegedi Járásbíróságon az elmúlt héten  (2016. május 30. és 2016. június 5. között) összesen 19 migráns személy ügyében tartottak gyorsított bírósági tárgyalást. 
 

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2024. április 29-én tanácsülésen hozott határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki rendszeresen rettegésben tartotta, fenyegette élettársát Vámospércsen.
A másodfokú bíróság a kapcsolati erőszak bűntette miatt indult büntetőeljárásban a Debreceni Járásbíróság 2023. december 5-én meghozott ítéletét helybenhagyta. A vádlottat a törvényszék jogerősen 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A Debreceni Törvényszék 2019. január 21-én hirdetett ügydöntő határozatot annak a vádlottnak a büntetőügyében, aki egy hajdúböszörményi tanyán halálos balesetet okozott kukoricarakodás közben. 
A másodfokú bíróság a halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége ügyében a Hajdúböszörményi Járásbíróság által 2018. május 8-án hozott ítéletet N. I. vonatkozásában helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság vádlottat 1 év fogházbüntetéssel sújtotta, másfél év próbaidőre felfüggesztve. 

A Szolnoki Törvényszék 2022. január 7-én előreláthatóan határozatot hirdet az ún. Kun-Mediátor-ügyben. 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, 2 rendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben, aki a vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként az ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt összesen 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

A Zalaegerszegi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa 2022. március 29. napján hozott jogerős ítéletet azzal a két férfivel szemben, akik bérvadászat céljából külföldről Magyarországra hozattak egy gímszarvas bikát, s kilövése után a hatóság valótlan adatokkal állított ki trófeabírálati lapot. 

Vagyon elleni bűncselekményekből tartotta el magát egy fiatalkorú testvérpár. Idősebb társukkal több mint 4.000.000 forint lopási kárt okoztak több sértettnek. Mindhárom terheltet letartóztatta a bíróság. Az ügyben a Nagykátai Rendőrkapitányság nagyobb értékre üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt indított eljárást.

 
A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 29-én M. I. I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése bűntette miatt halmazatban 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
 
Felmentette polgármesteri tisztségéből Köteles Istvánt, Álmosd első emberét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Álmosd képviselőtestülete 2016 májusában fordult a bírósághoz azzal, hogy Köteles István sorozatos vagyoni hátrányt okozó törvénysértő magatartása, mulasztása miatt a bíróság szüntesse meg polgármesteri tisztségét. A bíróság 2016 júliusában felfüggesztette a polgármestert, most pedig megszüntette a tisztségét.
 

A Fővárosi Törvényszék 2017. június 23-án kihirdetett részítéletével a Budaörs Város Önkormányzata felperes által indított kártérítési perben 765.260.050,-Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperes Magyar Államot. Az ügy tárgyalása 2018 januárjában folytatódik.