Részletes keresés

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 471 Dokumentum: Letöltés Év: 2017
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 212 Dokumentum: Letöltés Év: 2017
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 25 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2018
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 163 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2021
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 657 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2019

Tájékoztatjuk, hogy a Debreceni Törvényszéken, valamint az illetékessége alá tartozó járásbíróságokon az ítélkezési szünet 2024. július 15-től 2024. augusztus 20-ig tart. Minden évben július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Az ítélkezési szünet tartama alatt főszabály szerint a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, majd csak augusztus 20-át követően.

Polgári ügyekben főszabály szerint a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időszaka. A polgári perrendtartás hatálya alá tartozó eljárásokban - bizonyos kivételektől eltekintve - az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le.

Az ítélkezési szünet időszakát viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni - azaz a határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka beleszámít – olyan ügyekben, amelyekben az eljárásjogi törvény kifejezetten így rendelkezik.

Ilyen például:

  • a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per,
  • a sajtó-helyreigazítási per,
  • a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per,
  • a megelőző távoltartás, végrehajtási perek,
  • a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás.

Arról, hogy az ítélkezési szünet adott esetben kihat-e, illetve milyen módon az eljárási határidőkre, az eljáró bíró, bírósági titkár minden esetben köteles tájékoztatni a feleket.

 

Büntető ügyekben nem érinti a határidők számítását a törvénykezési szünet. A büntetőügyek esetében a büntető bírók eljárnak:

  • az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban,
  • a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodók ügyeiben.

 

Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, mint például a letartóztatás elrendeléséről, vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.

 

A kezelőirodák működése ügyfélfogadási időben változatlan, az ügyfelek beadványaikat – elektronikus úton is - benyújthatják, és az iratokba is betekinthetnek. A bíróság ügyfélsegítő szolgáltatása az ítélkezési szünet idején az egész megyét érintően a Debreceni Járásbíróságon elektronikus úton (email cím: ugyfelsegitodbjb@debrecen.birosag.hu) biztosított!

 

Közigazgatási ügyekben az ítélkezési szünetben a bíróság ítélkezési tevékenységet nem végez. Az ügyek érkezése folyamatos, a bírák ügyeleti rend szerint dolgoznak, tárgyalás tartására csak soron kívüli ügyekben kerülhet sor.

A cégeljárásokban és a felszámolási eljárásokban az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések nem érvényesülnek. A bíróság ezirányú tevékenysége folyamatos.

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Tatabányai Törvényszéken és illetékességi területén a hivatali idő 2025. május 17. napján (szombaton) 13 óráig tart.

A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa 2019. január 8-án enyhítette a J. G. D. vádlottal szemben elsőfokon kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt kiszabott büntetést. Az 1 év 6 hónap börtönbüntetés felfüggesztésének tartamát 3 évről 2 évre, a tanári foglalkozástól eltiltás tartamát 5 évről 2 évre enyhítette.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. március 10-én megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság ítéletét, és többek között 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre enyhítette S. Á. J. vádlott szabadságvesztését. A másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét annyiban pontosította, hogy a garázdaság bűntettét a vádlott nemcsak fegyveresen, hanem a köznyugalmat súlyosan megzavarva is elkövette.
 

Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség.

Nemrégiben visszavonta az ítélőtábla mellett eljáró fellebbviteli főügyészség a Tolna Vármegyei Főügyészség által bejelentett fellebbezést, így már elsőfokon jogerős és végrehajtható lett a Szekszárdi Törvényszék tavaly év végén különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének tárgyában hozott marasztaló ítélete. 

Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a férfinak az ügyében, aki halálra szúrta élettársát sajószentpéteri otthonukban.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett tizennégy éve álltak élettársi kapcsolatban. A sértett 2023 márciusától külföldön dolgozott, ez idő alatt elhidegült a vádlottól és kilátásba helyezte azt, hogy szakít vele. A terhelt is tudomást szerzett arról, hogy élettársa kapcsolatot alakított ki egy másik férfival, ami miatt többször számon is kérte a nőt.

Az Egri Törvényszék 2015. június 1-jén ítéletet hozott a B.L. vádlott ellen emberölés bűntette miatt folyamatban lévő büntető ügyben.
 
A Fővárosi Törvényszék 2015. április 29-én elsőfokú ítéletet hirdetett a P. I. és társai ellen csalás miatt indult büntetőügyben. A bíróság a vádiratban foglaltaktól eltérően a vádlottak cselekményét a nem csalásnak minősítette. P. I. I.r. vádlottat emberen végezhető kutatás szabályainak megsértésének bűntettében bűnsegédként, illetve üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználásának bűntettének elkövetésében találta bűnösnek, ami miatt I.r.
Személyesen, telefonon és egy népszerű közösségi oldalon is zaklatta volt házastársát és annak új párját az a férfi, akinek tettéért 2015. június 25-én a Zalaegerszegi Járásbíróság előtt kellett felelnie. 
 
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2015. június 25-én kihirdetett elsőfokú ítéletében N. N. afgán állampolgárt rablás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 5 évre Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. 
 
A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 5 évi próbaidőre felfüggesztette. 
 
A Székesfehérvári Járási Ügyészség 2015. szeptember 4-én bíróság elé állította azt román állampolgárságú, egyébként olaszországi lakóhellyel rendelkező személyt, aki a vád szerint 2015. szeptember 1-jén Budapest területén az általa vezetett, francia felségjelzésű, Renault Master típusú gépjárművébe felvett 10.500,- euro ellenében 28 fő, érvényes úti okmánnyal nem rendelkező iraki állampolgárt azzal a céllal, hogy őket az államhatár átlépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével Szlovéniába szállítsa.
Közel 20 év után került bíróság elé az a vádlott, akit azzal vádolnak, hogy 1996-ban megölt egy férfit a Zala megyei Csapi településen.  A vádlott és társa ügyét 2016. január 5-én kezdte tárgyalni a Zalaegerszegi Törvényszék büntetőtanácsa. 
 
A Fővárosi Törvényszéken D. E. és társai ellen különösen nagy adóbevétel csökkenést okozó általános forgalmi adóra elkövetett adócsalás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség 2016. február 18-án újabb vádiratot nyújtott be D. E. és társai ellen ugyanazokra a számlákra és ugyanarra az időszakra társasági adónemben elkövetett adócsalás miatt, amelyben indítványozta az ügyek egyesítését.