A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.
Részletes keresés
Az Országos Bírói Tanács meghívására 2013. április 28-án Magyarországra érkezett az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) delegációja. A delegáció tagjai Paul Gilligan, az ENCJ elnöke, Horatius Dumbrava, az ENCJ Végrehajtó Bizottságának tagja és Monique van der Goes, az ENCJ Iroda vezetője voltak.
2015. január 13-án megtartotta ez évi első ülését az Országos Bírói Tanács.
Korsósné Kovács Andrea a Gazdálkodási Főosztály Főosztályvezetője tájékoztatta a Tanácsot a Bíróságok Fejezet 2015. évi költségvetéséről. A bíróságok 2015-ben 87,553 milliárd forint támogatást kapnak, ami a 2013-as bázisévhez képest 4,3%-os növekedést jelent. Ez a többlet különösen a dologi kiadások és beruházások növekedésében mutatkozik meg.
Megbízott elnökhelyettesből elnökké lépett elő a Budapest Környéki Törvényszéken dr. Gerber Tamás. 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást.
A Debreceni, a Berettyóújfalui és a Hajdúböszörményi Járásbíróság történeti kutatásai után a Hajdúszoboszlói Járásbíróság történetét is megismerhetik az érdeklődők. A "Jogszolgáltatás története Hajdúszoboszlón" című konferencián a város és a járásbíróság legérdekesebb időszakait ismertették az előadók.
2018-ban az előző év azonos időszakához képest 10%-kal több büntetés-végrehajtási ügy érkezett az ország törvényszékeire. Míg 2017-ben 67 ezer ügy, addig 2018-ban már 74 ezer ilyen ügy érkezett a bíróságokra. A bíróságok a növekvő ügyteherrel lépést tartva a befejezések számát 17%-kal, több mint 10 ezer üggyel emelték meg 2018-ban 2017-hez képest.
A Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésen 9 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit (IV. rendű terhelt) bűnszervezetben, vagyoni haszonszerzés végett, államhatárnak átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, a csempészett személy sanyargatásával fegyveresen elkövetett embercsempészés bűntette miatt, két másik férfira (V. és VI. rendű terheltek) pedig 2 év 6 hónap fegyházbüntetést szabott ki bűnszervezetben való részvétel miatt. A bíróság az előbbi terheltet végleges hatállyal, míg a két utóbbit 5-5 évre ki is utasította Magyarország területéről.
A Veszprémi Törvényszék a vádlottnak az előkészítő ülésen tett beismerésére és a tárgyaláshoz való jogáról történt lemondására figyelemmel egy év hat hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte azt az 56 éves várpalotai nőt, akivel szemben gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt folyt büntetőeljárás. A bíróság a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kötelezte őt a közel egymillió forint összegű bűnügyi költség fele részének megfizetésére.
A Tatabányai Járásbíróság kifosztás bűntette miatt indult ügyben tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson a vádlott távollétében hozott ítéletet azzal a szlovák férfivel szemben, aki idős nőket fosztott ki. A bíróság a különös visszaeső férfit 5 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 5.000 forint vagyonelkobzásra ítélte, 5 évre kiutasította Magyarország területéről, valamint kötelezte a sértetteknek okozott kár megtérítésére. Az ítéletet az ügyész és a védő tudomásul vette.
A Veszprémi Törvényszék másodfokon helybenhagyta az Ajkai Járásbíróság azon ítéletét, mellyel 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától azt a 29 éves kameruni állampolgárt, aki kirúgása után bosszúból közel egymillió forintos kárt okozott korábbi munkáltatójának. Kötelezte a bíróság a vádlottat a bűncselekménnyel okozott, meg nem térült 109.098 forint kár sértett részére történő megtérítésére, valamint az ezzel kapcsolatban felmerült eljárási illeték, továbbá a 122.106 forint bűnügyi költség megfizetésére.