Részletes keresés

Kép

2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 286 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2022
Kép

Reagálás az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága kedden kiadott állásfoglalására. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását felügyelő ET miniszteri bizottsági formáció 2019. június 5-i ülésén megvitatta az eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ítélet végrehajtása érdekében tett magyar lépéseket.

2024. július 16. napjával (kedd) a bíróságokon megkezdődik az egy hónapos ítélkezési szünet, amely 2024. augusztus 20. napjáig tart. A bíróságok augusztus 21-től tárgyalnak ismét rendszeresen.

A bíróságok életében a nyári tárgyalásmentes időszak már a 90-es évek vége óta ismert, de hivatalos jogi kategóriaként csak 2008-ban jelent meg. Hosszú évek tapasztalata – és az 1945 előtti hagyományok – indokolta a bevezetését, ugyanis ezekben a nyári hetekben az ügyfelek és a jogi képviselők általában a szabadságukat töltik, így nem mindig tudnak megjelenni a tárgyalásokon. A bíróságok a dolgozóik nyári szabadságait is elsődlegesen az ítélkezési szünet alatt adják ki.

Az ítélkezési szünetben a bíróságok – a soron kívüli vagy más rövid határidőhöz kötött ügyek kivételével – nem tárgyalnak. (Ilyen kivételek például a letartóztatás, a gyorsított, valamint egyes polgári, munkaügyi és gazdasági tárgyú eljárások, illetve végrehajtások kapcsán tartanak tárgyalásokat, meghallgatásokat.)

A polgári peres és nemperes ügyekben – bizonyos kivételekkel – a Polgári perrendtartás értelmében a napokban megállapított határidőkbe az év július 15. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időszaka nem számít bele. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. egy elsőfokú ítéletet – mely ellen 15 nap alatt lehet fellebbezni – július 12-én vesz kézhez, akkor július 13-14. napja lesz a fellebbezési határidő első két napja, míg a további napok már augusztus 21. napjától számítandók.)

Büntető ügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti.

A tárgyalásmentes időszak alatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, a Nagykanizsai Járásbíróságon és a Keszthelyi Járásbíróságon továbbra is lesz Ügyfélsegítő nap (https://birosag.hu/zalaegerszegi-torvenyszek/informaciok/ugyfelsegito), de a Lenti Járásbíróság félfogadását a Zalaegerszegi Járásbíróság látja el. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak: az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Zalaegerszegen és Nagykanizsán az Ügyfélszolgálati Iroda zavartalanul működik majd, s folyamatosan dolgozik a cégbíróság is.

Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási rendje itt tekinthető meg: https://birosag.hu/zalaegerszegi-torvenyszek/ugyfelszolgalati-iroda-zalaegerszeg

Az ítélkezési szünet alatt megszakítás nélkül működik a bírósági közvetítés is. A peres eljárásnál lényegesen gyorsabb és rugalmasabb, semleges harmadik személy részvételével zajló közvetítői eljárással a felek kölcsönösen kedvező megállapodásra juthatnak. A nyári időszak alkalmas lehet arra, hogy a már elkezdett pert a felek rövid idő alatt megegyezéssel befejezzék. Részletesebben tájékozódhat itt: https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-kozvetites/birosagi-kozvetito-kereso 

A Püspökladányi Járásbíróság dr. Szilvási László vezette tanácsa 2020. január 21-én távmeghallgatás útján tartott tárgyaláson hozott ítéletet annak a tiszabecsi férfinek az ügyében, aki 2019 április 18-án késő délelőtt a Budapestről Záhonyba közlekedő személyvonaton szeméremsértő módon viselkedett egy éppen Debrecenbe tartó egyetemi hallgatóval.

Szeptember 25-én ítéletet hirdetett a Szerencsi Járásbíróság annak a férfinak az ügyében, aki az Erdőbényénél található hídnál az általa vezetett gépjárművel a patak medrébe csapódott, melynek következtében utasa életét vesztette. 

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2021. szeptember 27-ig – elrendelte annak a nőnek a letartóztatását, akit többek között kisebb értékre üzletszerűen – bűnsegédként – elkövetett lopás bűntettével, 5 rendbeli szabálysértési értekre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal – társtettesként – elkövetett lopás vétségével, valamint kényszerintézkedés végrehajtása alóli kivonás céljából elkövetett fogolyszökés vétségével gyanúsítanak. 

A Tapolcai Járásbíróság büntetővégzésével közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett, valamint 2 rendbeli, kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt egy év – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta a 34 éves, hajléktalan életet élő férfit.

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2024. június 12-én hozott határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki megerőszakolta a sértettet egy Hajdú-Bihar vármegyei városban.

A másodfokú bíróság a szexuális erőszak bűntette, testi sértés bűntette és magánlaksértés bűntette miatt indult büntetőeljárásban a Hajdúböszörményi Járásbíróság 2024. január 31-én meghozott ítéletét helybenhagyta. A vádlottat a Debreceni Törvényszék jogerősen 7 év fegyházbüntetésre ítélte és 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az Ajkai Járásbíróság bűnösnek mondta ki súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettében és jármű önkényes elvételének bűntettében azt a 49 éves férfit, aki az őt alkalmazó cég használatába adott autóval, engedély nélkül és ittasan több személynek súlyos sérüléseket okozott.

A bíróság a vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, 2 évre pedig a közügyek gyakorlásától. Kötelezte továbbá a bíróság a férfit az eljárás során felmerült 156.969 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Kép

Dr. Áder János köztársasági elnök 2019. december 2-án dr. Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségére. Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2019. december 3-án tájékoztatta erről az Országos Bírói Tanácsot, és kérte a jelölt véleményezését.

A Fővárosi Törvényszéken és az illetékességi területén működő kerületi bíróságokon az informatikai rendszerek karbantartása miatt 2024.07.29. (hétfő) 14:00 óra és 2024.07.31. (szerda) 08:00 óra között az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatáskiesés tapasztalható (beadványok lajstromozása, bírósági határozatok kiküldése, végzések közzététele).

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/G. § (10) bekezdése, valamint a 2016. évi CXXX. törvény 617. §, illetőleg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 154. § (2) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék és illetékességi területén működő járásbíróságok vonatkozásában 2024.07.29., 2024. 07. 30. és 2024.07.31. napja a napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe nem számít bele.

2025. május 8-án tartotta éves összbírói értekezletét a Veszprémi Törvényszék, amelyen Veszprém vármegye bíróságainak bírái mellett részt vett az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Kúria elnökhelyettese, a Győri Ítélőtábla elnöke, a régió törvényszékeinek elnökei, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői is.

Az értekezletet megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, melyen az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Veszprémi Törvényszék elnöke tájékoztatták a sajtó képviselőit a tavalyi év ügyforgalmi adatairól, a kiemelt jelentőségű eseményekről és projektekről, valamint a jövőbeni célokról.

Dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Törvényszék elnöke megnyitotta az értekezletet, majd összegezte az elmúlt év adatait, eredményeit. Beszámolójában kiemelte a Veszprémi Törvényszék működésének és munkájának legfontosabb szempontjait. Kitért a bírói erőforrásokra, az időszerű és hatékony ítélkezés fontosságára, az ügyforgalom alakulására. Beszélt többek között az egyes ítélkezési területek jellemzőiről is, valamint kiemelte a megvalósított projekteket, továbbá utalt a jövő feladataira.

Dr. Halász Péter, a Bírói Tanács elnöke beszámolt a tanács 2024-ben végzett munkájáról, kiemelve a felmerült feladatokat, a döntéshozatali folyamatokat, külön szót emelve a bírói pályázatokról és kinevezésekről.

Összbírói értekezlet

Dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elismerően nyilatkozott Veszprém vármegye bíróságainak elmúlt évi teljesítményéről, kiemelve, hogy a helybenhagyások száma emelkedett a korábbi évekhez képest. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ami kiválóan meg is valósul a törvényszék és az ítélőtábla között.

Dr. Varga Rita, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökhelyettese az OBT szerepéről, a közelmúltban bekövetkezett szervezeti, működésbeli változásokról, a bérkérdésről, a Veszprémi Törvényszékkel kapcsolatos pályázatokra vonatkozó döntésekről beszélt, majd dr. Kovács Gergellyel, az OBT tagjával közösen elismerő okleveleket adtak át a 15, valamint 25 éve kiváló szolgálatot teljesítő bíráknak.

Összbírói értekezlet

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényszék által elért eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék mutatói követik az országos trendeket. Beszélt arról, hogy a két éven túl folyamatban levő ügyek aránya jelenleg Veszprém vármegyében az összes ügyhöz képest két százalék, ami kedvezőbb az országos átlagnál.

Dr. Kalas Tibor, a Kúria elnökhelyettese beszélt a feladatokról, kihívásokról és elismerését fejezte ki a veszprémi bírák felé.

A törvényszék elnöke megköszönte eddigi munkáját a Tapolcai Járásbíróság hamarosan nyugdíjba vonuló polgári ügyszakos bírájának, dr. Bors Ágnesnek.

Az összbírói értekezleten első alkalommal került sor a „Veszprémi Törvényszékért” érdemérem átadására: a dolgozók jelölései alapján a Veszprémi Törvényszék Bírói Tanácsa tett javaslatot a törvényszék elnökének a díjazottak személyére. A bírák közül dr. Fekete Orsolya, a törvényszék egyik polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírája, az igazságügyi alkalmazottak körében pedig Saári Zoltánné, a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának dolgozója vehette át az elismerést a törvényszék elnökétől.

Veszprém, 2025. május 13.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. június 12-én rendezett sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével közösen tartott. 

 

Dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben is kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatásban, figyelemmel arra is, hogy országosan az ügyek 57%-a érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, míg a maradék 43% a további négy ítélőtábla között oszlott meg. 

Utalt arra, hogy 2024-ben az érkezések növekvő tendenciája mellett is kiváló időszerűségi, minőségi és megalapozottsági mutatókat mutathat fel a Fővárosi Ítélőtábla.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a digitális eljárások a költséghatékonyság és a biztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2024-ben összesen 89 távmeghallgatásra került sor, ami 12-vel több a 2023-as évhez viszonyítva.

Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi és a 2025. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

A befejezett ügyek száma országos szinten 7%-kal nőtt a 2023. évhez viszonyítva, míg a Fővárosi Ítélőtáblán az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal több ügyet fejeztek be az előző évhez képest. A növekvő érkezés szám tükröződik a 2025. április 30.-ig rendelkezésre álló adatokból is, 2024. azonos időszakával összehasonlítva 51 üggyel érkezett több a Fővárosi Ítélőtáblára. 

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 2025. április 30-án összesen 748 peres ügy maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán, mely 15%-kal kevesebb ügyhátralék 2024. év végéhez képest. 

Az ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helybenhagyással, a felülvizsgálatok 40%-a a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A jövőre nézve továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és a minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.

Budapest, 2025. június 12.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

 

Az elkövető ellen emberölés alapos gyanúja miatt folyik nyomozás. Az eddigi adatok szerint 2021. február 5-én éjjel három órakor a gyanúsított eddig tisztázatlan okból a sértettre támadt, és egy 8,5 cm pengehosszúságú késsel két alkalommal mellkason, illetve háton szúrta. Az áldozat a támadás következtében elvérzett, elhunyt. 

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2021. március 3-án megtartott tanácsülésen hozott jogerős határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki közel fél éven át az ország több szállodájában is eltöltött pár napot, majd minden esetben fizetés nélkül távozott.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit 5 rendbeli tizenkettedik életévét be nem töltött, az elkövető befolyása alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádol az ügyészség.