Részletes keresés

Az OTP Bank Nyrt. és OTP Jelzálogbank Zrt. felpereseknek a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek érvényességének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. tanácsa 2015. március 10-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta, fellebbezett indokait a jelen ítélet indokolásában foglaltak szerint részben megváltoztatta.
Pályázási határidő

Pályázat a Fővárosi Ítélőtábla 

Közigazgatási Kollégiuma tanácselnöki 

(28. számú) álláshelyének betöltésére

Bírósági vezetői tisztséget határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.

A pályázat elbírálásánál – a pályázatban foglaltakon túl – a közigazgatásban szerzett szakmai tapasztalatnak és a tényleges bírói működési gyakorlat tartamának van jelentősége.

Az emberölés bűntette miatt K. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a 2023. november 21-én megtartott tanácsülésen az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb változtatásokkal helybenhagyta. A döntés jogerős. A terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra.

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt G. J. N. és társa holland állampolgárok ellen indult büntetőügyben a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a mai napon megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. A cselekmény jogi minősítésének pontosítása mellett a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztések tartamát egyaránt 4 évre, végrehajtási fokozatát fegyház helyett börtönre enyhítette, az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetése óta bűnügyi felügyeletben töltött időt is.

A Fővárosi Ítélőtábla újraalakulásának 20. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 28-án ünnepi megemlékezést tartottak a Markó utcai Igazságügyi Palotában.Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke kiemelte:„több, mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere.” 2003. július 1-én 75 bíró állt szolgálatba. Napjainkban a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági szervezet megbecsült, elismert szereplője, kiváló megalapozottsági és időszerűségi mutatókkal rendelkezik.
 

Az eseményen részt vett Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Csontos Katalin, az Országos Bírói Tanács elnökhelyettese és Bernd Pickel, a Berlini Tartomány Legfelsőbb Bíróságának elnöke. Az ünnepi ülésen jelen voltak tábornokok, a társhivatásrendek és az egyetemek képviselői, az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei és bírái, valamint a Fővárosi Ítélőtábla nyugdíjas bírái. A nagy elődök előtti tisztelet jeléül egy könyv is megjelent „A történelem sodrában - a Budapesti Királyi Ítélőtábla bíráinak és elnökeinek arcképcsarnoka” címmel, amelyet az ünnepségen mutattak be. Ugyancsak a program résztvevői láthatták elsőként a 20. évfordulóra készített kisfilmet, amit időközben a Nemzeti Audiovizuális Archívum is közétett.

Elsőként Dr. Ribai Csilla köszönetet mondott azoknak a bírótársainak és nyugdíjas bírókollégáinak, akik Dr. Lukács Zsuzsanna elnökségével 2003-ban elindították a Fővárosi Ítélőtábla működését. Mint fogalmazott, a Fővárosi Ítélőtábla fél évszázados kényszerszünet után alakult újra, de a működése valójában több száz évre nyúlik vissza, egészen 1723-ig. A bírósági reformokat ismertetve kiemelte, hogy a XX. század, a háborúk, a trianoni békeszerződés, majd a kommunista hatalomátvétel feszültséggel teli korszakot hozott, 1950-ben megszűntek Magyarországon az ítélőtáblák, és ezzel a magyar bírósági rendszer három szintűvé vált. „Több, mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere”- emelte ki. 2003. július 1-től Budapest, Pécs és Szeged, 2004. július 1-től Debrecen, Győr székhellyel alakultak újra a felsőbíróságok. Jelenleg az elsőfokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el és harmadfokon ítélkeznek olyan büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszékek jártak el. A katonai tanácsok által elsőfokon elintézett ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla az egész országra kiterjedő, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, mint ahogy az iparjogvédelmi és a közigazgatási ügyekben is. Mint fogalmazott: a Fővárosi Ítélőtábla bírói kara 75 bíró szolgálati viszonyával jött létre. A három ítélőtábla közül a fővárosi vette át a Legfelsőbb Bíróságtól az ügyek nagy részét, illetve az átadott több, mint 4300 ügy mellett 10 megyei bíróságtól felterjesztett ügyeket.

A második elnöki ciklusát töltő Dr. Ribai Csilla hozzáfűzte, hogy a vezetői teendők átvélekor elsődleges célja és feladata volt az ügyhátralék feldolgozásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Mára a Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatói kiválóak.

A Fekete Sas utcai bérlemény bővítésével 2020-ban a Fővárosi Ítélőtábla valamennyi szervezeti egysége egy épületben kapott elhelyezést. Ebben az időszakban jelentős szervezeti változások történtek, emellett a koronavírus-járvány miatt rövid időn belül meg kellett szervezni a védekezést, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzését. A járványidőszak alatt, 2020. április 1-én megalakult a Munkaügyi Kollégium, 2022. március 1-én pedig a Közigazgatási Kollégium

„Az elmúlt két évtized eredményei, de mindenekelőtt a magas színvonalon ítélkező bíráink révén ma a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági szervezetben megbecsült és méltó helyét tölti be”- húzta alá köszöntőjében.

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével, ez azonban csak a bírói függetlenség biztosításával valósulhat meg. Az ítélőtáblák elősegítik a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését, hiszen fellebbviteli fórumként jöttek létre, korrekciós funkciójuk révén kiküszöbölik a felülbírált határozatok hibáit és emelik az ítélkezés színvonalát. A bíróságok egyszerre végeznek értékmegőrző és értékteremtő munkát, amellyel a rendet, az igazságot és a szabadságot szolgálják. Olyan tevékenység ez, amely állhatatos munkát igényel éppúgy, mint egy virágzó kert gondozása. Napról napra dolgoznunk kell azért, hogy kertünk rendezett legyen, a benne lévő növények pedig teljes pompájukban díszelegjenek.

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszédében felidézte az ítélőtáblák felállítása körüli bizonytalanságokat. A felsőbíróságok közös történelmi múltjára és különleges kapcsolatára példaként említette Juhász Andort, aki előbb az ítélőtábla, majd a Kúria elnöke lett. A Fővárosi Ítélőtábla elnökének Markó utcai dolgozószobája ma a Kúria Jogegységi Tanácsának terme, 1990-ben pedig ugyanitt alakult meg az Alkotmánybíróság. A gróf Apponyi György elnökletével működő Országbírói Értekezlet 1861-ben az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal lerakta a független magyar bíráskodás alapjait. Ekkor kezdte meg működését a Magyar Királyi Kúria és annak részeként a Királyi Ítélőtábla, amely a kiegyezéskor önállósult. Felidézte Günther Antal kúriai elnök 1911-es megállapítását: „Nagy Britanniát kivéve nincs más ország, melynek bírói testülete ily ősi eredetre volna visszavezethető.” A Fővárosi Ítélőtábla története a lehető legszorosabban összefonódik Magyarország történetével, ez pedig azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás alapjai, a bírói függetlenség ősi megfontolásai minden aktuális kordivatnál fontosabbak. A Kúria és az öt ítélőtábla bíráinak ma is ugyanannak az elvárásnak kell megfelelniük, amit Werbőczi Hármaskönyve rögzített: helyes és törvényes igazságot kell szolgáltatni mindenkinek.

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint az elődök kultúrája erős hatást gyakorol a jelen jogalkotására és jogalkalmazására. Kifejtette, hogy egyértelmű és könnyen alkalmazható jogszabályok megalkotására van szükség. Hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium a jogszabályok utólagos követésével, munkacsoportok létrehozásával is támogatja az egységes jogalkalmazás megvalósulását.

 

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke rövid történeti áttekintést követően kitért az ítélőtáblák újjászületését megelőző bírósági igazgatási helyzetre, az ítélőtáblák újjászületésének jogi hátterére, az ítélőtáblák és a Kúria azóta is tartó szoros kapcsolatára, közös gyökereire. Az ítélkezés aktualitása körében a helyes egyensúly megtalálásának fontosságát hangsúlyozta az automatikus ügyelosztás és a bírói szakosodás között. Nyomatékosította, hogy a bíróságok fontos szervezeti egységei az ítélőtáblák, a Kúria mellett a jogorvoslat zárókövei, a legmagasabb szintű szakmai és időszerű ítélkezés útján nyújtanak iránymutatást.

Dr. Stipta István jogtörténész professzor előadásában elmondta, hogy az ítélőtáblák felállítására az 1723-as bírósági reform keretében került sor, de az ítélőtábla elnevezéssel már Mátyás király 1486. évi dekrétumában is találkozunk.

Bódiné Dr. Beliznai Kinga, az ELTE ÁJK tanszékvezetője felhívta a figyelmet, hogy bár az ítélőtáblák felállítását az 1723-ban bevezetett bírósági reformhoz kötjük, azok csak a következő évben kezdték meg működésüket. Így a száz-, majd a kétszázéves évforduló megünneplése is az ítélkezési tevékenység kezdetéhez igazodott.

Budapest, 2023. szeptember 29.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

Év: 2018 OBT dokumentum típusa: Megtárgyalt napirendi pontok Dokumentum: Letöltés

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 17. napján Dr. Sz. Gy. vádlott és társai ellen vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés és a büntetés kiszabása körében megváltoztatta.

A Fővárosi Törvényszék ítéletével Dr. Sz. Gy. I. r. vádlottat és Dr. R-V. K. II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében és – az I. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett – vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 8-án megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta, és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert a felperes által kért közérdekű adatok kiadására kötelezte.

Megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. szeptember 21-én kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperes tulajdoni igényét az Esterházy-műkincsekre alaptalannak ítélte.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 232 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2021
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 611 Dokumentum: Letöltés Státusz: Hatályos Év: 2018
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 214 Dokumentum: Letöltés Év: 2017

Az emberölés bűntette miatt P. Z. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését nem találta alaposnak, ezért a mai napon meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az elsőfokon kiszabott és immár jogerős 10 év börtönbüntetéséből a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 283 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2022
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 112 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2023