Részletes keresés

Az ügyben első fokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2017. április 13-án hirdetett ítéletet a „zagyvarékasi emberölés” néven elhíresült büntetőügyben.
 
Az ügyészség 2016. december 30-án emelt vádat két fiatalkorúval szemben: egy leánnyal és fiú társával szemben, akiket azzal vádoltak, hogy 2016. január 25-én a leány zagyvarékasi otthonában többszöri késszúrással kioltották a leány édesanyjának életét. 
 

A Fővárosi Törvényszék másodfokon helybenhagyta az elsőfokon kiszabott 4 év 3 hónap börtönbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást azzal a férfival szemben, aki egy budapesti iskola igazgatóhelyetteseként szexuálisan közeledett több, a felügyelete alatt álló diákja felé. Ezen felül  - az elsőfokon meghatározott 5 év helyett – a Fővárosi Törvényszék véglegesen eltiltotta a vádlottat minden, 18 év alatti személyek nevelésével, felügyeletével, gondozásával és gyógykezelésével kapcsolatos foglalkozástól, tevékenységtől.

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 17-én B. Béla vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette.

A korábbi elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért az első fokú eljárást elölről kellett kezdeni.

A Veszprémi Törvényszék 2014. május 29. napján hirdetett ítéletet az I.r. dr. M.G-vel és 11 társával szemben folyamatban lévő, hatályon kívül helyezés folytán megismételt büntetőeljárásban.

A Veszprémi Törvényszék 9 év börtönbüntetésre és 9 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélete azt a 38 éves férfit, akivel szemben emberölés bűntettének kísérlete, valamint garázdaság bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamáig

Típus: Határozat Határozat típusa: Szervezeti határozat Sorszám: 94 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2024

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

ALKOTMÁNYJOG

Grósz-Wilhelm Nikolett (2021): A védőoltások jogszerűségével kapcsolatos alkotmányjogi és munkajogi gondolatok a koronavírus árnyékában. Fontes Iuris, 7. évf. 4.sz. 15-25.

Istenes Attila (2022): Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az internet jogalkalmazói szemmel – az EJEB online térben elkövetett személyiségi jogsértéseket érintő gyakorlatáról. Polgári Jog, 7. évf. 1-2. sz. 12-28.

A Veszprémi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én megtartott nyilvános tárgyaláson a 2013. augusztus 8. óta előzetes fogvatartásban lévő H.J. vádlottat bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében.
 
A törvényszék a vádlottat 15 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.
 
A Veszprémi Törvényszék a mai napon meghozott ítéletével Ny. A. M. vádlottat – a vádtól eltérő minősítést megállapítva – súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött közel 7 hónapot a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, és kötelezte a vádlottat a több, mint  270 ezer Ft-os bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 251 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2023
Az ügyben első fokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2017. február 3-án meghozott ítéletében társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek és többéves végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte azt a két, 51 illetőleg 47 éves férfit, akik a nem jogerős ítélet szerint 2014-ben, egy nyári estén, az egyik szolnoki társasház lépcsőházában baseballütővel és macsétával bántalmaztak egy férfit. 
 

A Fővárosi Törvényszék 2023. április 12-én és 14-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben a vádlottakat többek között előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, valamint jelentős értékre, bűnszövetségben üzletszerűen, a bűncselekmény elhárítására időskoránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja az ügyészség. 

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 2015. június 29-én hozott nem jogerős ítéletet azzal a nővel szemben, aki egy 7 cm pengehosszúságú késsel halálos sebet ejtett a férjén.
 

A Veszprémi Törvényszék hét év börtönbüntetésre és hét év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azt a 38 éves ajkai férfit, akivel szemben emberölés bűntettének kísérlete, rongálás vétsége, valamint kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság kötelezte a vádlottat a bűncselekmény elkövetésével a sértetteknek okozott kár megtérítésére, valamint arra, hogy az eljárás során felmerült, közel 600 ezer forint összegű bűnügyi költséget megfizesse.

A Veszprémi Törvényszék a vádirati minősítéssel egyezően halált okozó testi sértés bűntettében és kisebb súlyú más bűncselekményekben találta bűnösnek a sajtóban a „badacsonyi borász meggyilkolásaként” emlegetett ügy vádlottjait és szabott ki velük szemben határozott idejű szabadságvesztés büntetést.

A Fővárosi Törvényszék 2023. június 23-án előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben egy férfit gondatlanságból elkövetett emberölés vétségével vádolt az ügyészség. 

2025. április hó 15. napján tartotta meg évértékelő összbírói értekezletét a Tatabányai Törvényszék. A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, dr. Félegyházy Megyesy Fatime valamint dr. Kovács Gergely az Országos Bírói Tanács tagjai, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Barna Adrienn. 

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, amelyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra. 

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék évről évre javuló ügyforgalmi helyzetről tud számot adni, ami nem magától értetődő. Megemlítette, hogy az 1990-es évek végén a 2000-es évek elején a Komárom-Esztergom Megye bíróságai kifejezetten rossz mutatókkal rendelkeztek, ebben az időszakban a Pesti Központi Kerületi Bíróság segítette a törvényszéket az ügyek feldolgozásában. Ez a helyzet azonban megszűnt és a Tatabányai Törvényszék, valamint az illetékességi területéhez tartozó bíróságok a szokásos mutatóknál kedvezőbbel ítélkeznek. 

Elmondta, hogy a bírósági mutatók alakulása az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával vizsgálható. 2024-ben országos szinten 1,6%-os volt az ügyérkezés csökkenése, azonban a Tatabányai Törvényszékhez 2024-ben az előző évhez képest 4%-al kevesebb ügy érkezett. A csökkenő szám mellett ugyanakkor a befejezések száma kedvezően alakult, hiszen ebben az évben a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát, így csökkent a bírósági ügyhátralék. 

Elmondta, hogy kiemelt jelentősége van még az ítélkezés megalapozottságának, és az időszerűségi mutatóknak, ezek közül is a legfontosabb az ügyek elhúzódása.

Ismertette, hogy 2020. második félévében központi intézkedés történt a 2 éven túli elhúzódó ügyek ügyszámának csökkentése érdekében. Ennek eredményeképpen országosan közel 42%-al csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma. 

A Tatabányai Törvényszéken mindez a csökkenés 49% volt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya Komárom-Esztergom Vármegyében az összes ügyhöz képest 5%, ez enyhén az országos átlag alatt van. 

Elmondta, hogy a bírósági ítélkezés elfogadását mutatja, hogy az ügyek melyik szinten fejeződnek be, ezt elnök úr számokkal is érzékeltette, 100 ügyből 95 elsőfokú határozatot a polgári, gazdasági ügyszakban a jogkeresők tudomásul vették. 

Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszéken 2024. évben 66 millió forint értékben került sor épület korszerűsítésre, épület belső fejlesztésre és állagmegóvó munkálatok teljesítésére. A bírósági munkavégzés során a digitális megoldások alkalmazása fokozott hangsúlyt kapott, a távmeghallgatási rendszernek kiemelt jelentősége van, a vármegyében 7 olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas távmeghallgatás tartására, 472 ilyen  tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben. 

Dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte, általánosságban elmondható hogy a Tatabányai Törvényszék már évek óta azon törvényszékek közé tartozik, ahol a munkateher és az érkezett ügyek száma fokozatosan csökken. 

Elmondta, hogy az egyes ítélkezési szintek tekintetében a járásbíróságok azok, ahol ez a visszaesés a legkevésbé érzékelhető, ellentétben a törvényszéki elsőfokú ügyek számával. Kiemelte, hogy 2024-ben a járásbíróságokon elbírált peres ügyeink 97%-a a törvényszék elsőfokán elbírált peres ügyeink 78%-a egy éven belül befejezésre került és a másodfokon elbírált ügyeink 83,7%-a pedig 6 hónapon belül került befejezésre, mindhárom eredményt csekély előre mozdulásként értékelte. 

Elmondta, hogy a 2023-as évhez képest a két éven túli ügyek száma 10%-al csökkent és a peres ügyek számai pedig 12%-al csökkentek. Az 5 éven túli ügyeknél egy kiemelkedő eredményt sikerült elérni 2024. évben, több mint a felére csökkent ezen ügyek száma. A polgári peres ügyek 69%-al csökkentek, ezt szintén kiemelendőnek értékelte. 

A létszámhelyzet tekintetében elmondta, hogy a létszámhiány szerencsére a Tatabányai Törvényszéket nem érinti, a megfelelő létszám rendelkezésre áll. 

A gazdálkodással kapcsolatban röviden elmondta, hogy a költségvetés helyzete érintette a Tatabányai Törvényszék gazdálkodását, de ez nem akadályozta meg a törvényszéket abban, hogy a törvényi kötelezettségeit teljesítse, mind dologi, mind személyi oldalról. 

A beruházások tekintetében megemlítette, hogy az Esztergomi Járásbíróság főhomlokzatának felújítására került sor, valamint a fűtésének korszerűsítésére.  A Komáromi Járásbíróságnál állagmegóvó munkákra került sor, míg a Tatabányai Járásbíróságnál tetőfelújítást végeztek el. A Tatai Járásbíróságon pedig energetikai korszerűsítésre került sor.  Kiemelte, hogy az informatikai beruházások azok, amelyek az eszközgazdálkodásban privilegizált helyzetben vannak, ez elengedhetetlen a megfelelő munkavégzés biztosításához. 

A jövőre nézve elmondta, hogy a törvényszék kiemelt célja, hogy a törvényszék működése biztosítsa a bírósági szervezet rugalmasságát a külső változásokhoz és javítsa a munkaerőpiaci helyzetünket és annak komfortját.