Részletes keresés

Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete miatt K. J.-né ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. A vádlott cselekményét előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, védekezésre korlátozottan képes személy sérelmére elkövetettnek minősítette a táblabíróság. Nem változott a büntetés mértéke: a vádlott jogerős büntetése 4 év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztés lett.

GY.K. vádlott (1999) tanulmányai befejezését követően is a szülei házában maradt, megállapodott velük, hogy havi 30.000,- forinttal hozzájárul a háztartás költségeihez, és további 30.000,- forintot fizet saját lakástakarékossági számlájára. A vádlott rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, ezért fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, szolgáltatók és magánszemélyek felé is több százezer forintos tartozása volt, ezzel párhuzamosan szüleivel a viszonya folyamatosan megromlott. 

A Hajdúszoboszlói Járásbíróság 2019. április 10-én hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki pénztárosként elsikkasztotta a gondozottak pénzét egy hajdúszoboszlói idősotthonban. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat 22 rendbeli sikkasztás bűntettében, 4 rendbeli sikkasztás vétségében és 15 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért őt halmazati büntetésként 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági ügyintéző pénztáros foglalkozástól.

Az elsőfokú bíróság 2013. április 18. napján meghozott ítéletével annak tűrésére kötelezte az alperest, hogy a Budapest, VIII. kerületi ingatlan a felperes 1/1 arányú tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyzésre kerüljön. Felhívta az ingatlanügyi hatóságot, hogy a felperes kérelmére az alperes 1/1 arányú tulajdonjogát törölje, és az eredeti állapot szerint a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította 
 

A Pécsi Ítélőtábla helybenhagyta a Zalaegerszegi Törvényszék elsőfokú ítéletét azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik 2016. során a déli határrészről a magyar-osztrák határ közelébe illegális határátlépőket szállítottak szervezetten.

Az I. r. vádlott 2015. március 22-én hajnalban a testvérével együtt elment a s.-i Kristály Presszóba, hogy onnan Székesfehérvárra utazzon. Miután az I. r. vádlott italt rendelt, testvérével kimentek a presszó elé dohányozni. P. M. II. r. vádlott hallotta az I. r. vádlott utazási szándékát és mivel ismerte az I. r. vádlott testvérét, ezért felajánlotta, hogy taxit hív az I. r. vádlottnak. A II. r. vádlott társaságában volt későbbi élettársa, Sz. V. is, aki a II. r. vádlottal együtt ittas állapotban volt. A II. r.

A Szombathelyi Járásbíróság 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt telekommunikációs eszköz útján megtartott előkészítő ülésen, az ügyészi indítvánnyal egyezően, halmazati büntetésül 2 év 8 hónap fegyházra ítélte a más ügyben jogerős szabadságvesztését töltő, többszörös visszaeső vádlottal azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A Debreceni Törvényszék által megállapított tényállás szerint a polgári férfi és élettársa anyagi gondokkal küzdöttek, ezért 2017 szeptemberében közösen úgy döntöttek, hogy a nő – pénzért – szexuális szolgáltatást nyújt férfiaknak. A partnerek egy részét a nő egy közösségi oldalon kereste, míg a másik részét a vádlott szerezte. A szexuális szolgáltatás után kapott pénzből a sértettnek egy bizonyos összeget át kellett adnia a vádlottnak. Volt olyan alkalom, hogy a nő ezt megtagadta, olyankor a férfi megverte őt.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. november 8-án K. R. vádlott és társa ellen szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, mellyel az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
 
Kép

150 évvel ezelőtt, 1869. július 15-én került kihirdetésre A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvényczikk, amely a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása, a modern bírósági szervezet kiépítésének első pillére. 

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a hűtlen kezelés bűntette miatt dr. Cz. Mihály és társai ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék I. fokon meghozott döntését. Ez alapján Kunszentmárton három vezető tisztségviselőjét felmentette a hűtlen kezelés vádja alól.

A Mahir Cityposter Kft. felperes által Budapest Főváros Önkormányzata alperes ellen károsodás veszélye miatti eltiltás iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 2016. január 5-én kelt nem jogerős végzésével elutasította a felperes ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.

A peres felek 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, melyet az alperes 2015. október 22-én kelt jognyilatkozatával felmondott.

Kép

A tervek szerint 2020-ban már modern tárgyi eszközökkel és technológiával felszerelt új épületben fogadja az ügyfeleket a Ráckevei Járásbíróság. Ráckeve Város Önkormányzata az eredményes közbeszerzési eljárást követően megkezdte a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) illetékességi területéhez tartozó Ráckevei Járásbíróság új épületének kivitelezését, a Kossuth utca 14. szám alatt már folynak az alapozási munkák.

A Szombathelyi Törvényszék -dr. Varga Roland tanácsa- a tegnapi és a mai napon tárgyalta F. Zs és társai ellen, emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt indult ügyet.
 
A vádirat szerint F.Zs I. r. vádlott 2013. március 11-én találkozott Sz.A V. r. vádlottal Szombathelyen a Borostyánkő Áruház előtt, vitatkozni kezdtek, majd az V. r. vádlott ököllel arcon ütötte az I. r. vádlottat, neki könnyű sérüléseket okozva.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a halált okozó testi sértés bűntette miatt Gy. L. ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék elsőfokon meghozott ítéletét. Így a vádlott jogerős büntetése 6 év 6 hónap börtön és 7 év közügyektől eltiltás lett.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a Szegedi Törvényszék arányos büntetést szabott ki, melynek súlyosítására – mivel az ügyész nem fellebbezett – az ítélőtáblának nem is lett volna lehetősége, míg a lényeges enyhítést nem látta indokoltnak az ítélkező tanács. 

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.