Részletes keresés

A Fővárosi Törvényszék 2014. január 6-i büntető kollégiumi tanácselnöki értekezletének állásfoglalása szerint annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljárt törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát. 
 

Szabálysértési eljárás során is sikeresen vizsgázott a bírósági távmeghallgatások megtartására kialakított “Via videó” rendszer a Debreceni Járásbíróságon. Ezúttal a Debreceni Rendőrkapitányság fogdáját kapcsolták össze a bíróság távmeghallgató tárgyalójával 2019. június 12-én, amely során a bírósági titkár egy szabálysértési őrizetbe vett férfi ügyében döntött.

„Az emlékezés a lélek szükséglete, az egyén, társadalom és állam éltető ereje. Amint ideálok nélkül nincs az életnek értelme, éppúgy emlékek hiányában elveszti az élet hangulatát, értékét és azt a folytonosságot, mely erőt kölcsönöz a küzdőnek, reményt ébreszt a csüggedőben és lendülettel tölti el az élni akarót." (Angyal Pál)

2015. január 13-án megtartotta ez évi első ülését az Országos Bírói Tanács.

Korsósné Kovács Andrea a Gazdálkodási Főosztály Főosztályvezetője tájékoztatta a Tanácsot a Bíróságok Fejezet 2015. évi költségvetéséről. A bíróságok 2015-ben 87,553 milliárd forint támogatást kapnak, ami a 2013-as bázisévhez képest 4,3%-os növekedést jelent. Ez a többlet különösen a dologi kiadások és beruházások növekedésében mutatkozik meg.

Év
2011
Közlöny
Fájl

A bírósági szervezetrendszer elsődleges feladatainak megvalósításához folyamatos innovációra és fejlesztésekre van szükség, hogy a bírák tevékenységüket magas szakmai színvonalon, jól szervezve, és a szükséges tárgyi feltételek birtokában végezhessék.

Az Országos Bírói Tanács meghívására 2013. április 28-án Magyarországra érkezett az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) delegációja. A delegáció tagjai Paul Gilligan, az ENCJ elnöke, Horatius Dumbrava, az ENCJ Végrehajtó Bizottságának tagja és Monique van der Goes, az ENCJ Iroda vezetője voltak. 

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

JOG ÁLTALÁBAN

Az 1874. évi oktatásügyi reform, avagy a jogászképzés első átalakítása a dualizmus időszakában / Ámán Anikó. – In: Jogtudományi Közlöny ISSN 0021-7166. – 73. évf., 7-8. sz. (2018. július – augusztus) p. 346-354.

Pershka Vilmos nyomában – korrekciókkal / Szilágyi Péter. – In: Jogtudományi Közlöny ISSN 0021-7166. – 73. évf., 7-8. sz. (2018. július – augusztus) p. 324-333.

 

A polgári perben a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi. A peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint zajlik. A Pp. meghatározza a per megindításnak és lefolytatásnak teljes menetét, a felek jogait és kötelezettségeit. A Pp.

Kép

Megbízott elnökhelyettesből elnökké lépett elő a Budapest Környéki Törvényszéken dr. Gerber Tamás. 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. 

Pályázási határidő

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke pályázatot hirdet

A Kecskeméti Törvényszék ítéletet hirdetett Budapest egykori főpolgármester-helyettesének és társainak büntetőügyében.

A Törvényszék megállapította Hagyó Miklós I. r. vádlott bűnösségét hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében, ezért őt két év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

Kép

A Debreceni, a Berettyóújfalui és a Hajdúböszörményi Járásbíróság történeti kutatásai után a Hajdúszoboszlói Járásbíróság történetét is megismerhetik az érdeklődők. A "Jogszolgáltatás története Hajdúszoboszlón" című konferencián a város és a járásbíróság legérdekesebb időszakait ismertették az előadók.

Kép

2018-ban az előző év azonos időszakához képest 10%-kal több büntetés-végrehajtási ügy érkezett az ország törvényszékeire. Míg 2017-ben  67 ezer ügy, addig 2018-ban már 74 ezer ilyen ügy érkezett a bíróságokra. A bíróságok a növekvő ügyteherrel lépést tartva a befejezések számát 17%-kal, több mint 10 ezer üggyel emelték meg 2018-ban 2017-hez képest. 

2024. 10. 15.

A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.

2024. 02. 15.

A Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésen 9 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit (IV. rendű terhelt) bűnszervezetben, vagyoni haszonszerzés végett, államhatárnak átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, a csempészett személy sanyargatásával fegyveresen elkövetett embercsempészés bűntette miatt, két másik férfira (V. és VI. rendű terheltek) pedig 2 év 6 hónap fegyházbüntetést szabott ki bűnszervezetben való részvétel miatt. A bíróság az előbbi terheltet végleges hatállyal, míg a két utóbbit 5-5 évre ki is utasította Magyarország területéről.

2024. 03. 22.

A Veszprémi Törvényszék a vádlottnak az előkészítő ülésen tett beismerésére és a tárgyaláshoz való jogáról történt lemondására figyelemmel egy év hat hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte azt az 56 éves várpalotai nőt, akivel szemben gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt folyt büntetőeljárás. A bíróság a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kötelezte őt a közel egymillió forint összegű bűnügyi költség fele részének megfizetésére.