Bíróság elé állítás keretében hozott ítéletet 2024. június 12-én a Debreceni Járásbíróság annak a 37 éves kazahsztáni vádlottnak az ügyében, aki Debrecen belvárosában garázdálkodott. A tárgyaláson a vádlott elismerte és megbánta a tettét.

Az elsőfokú bíróság a büntetlen előéletű vádlottat garázdaság vétségében és közúti közlekedés biztonsága elleni bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 180 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. A döntés jogerős. 

A Miskolci Járásbíróság elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki jelen eljárással nem érintett társával kifoszthatta az eszméletét vesztett sértettet.

A vádlott (1969) a hozzátartozója által lakott ház udvarán tartotta rottweiler fajtájú kutyáját. Ez a  ház két utca által határolt, az egyik oldalon a kerítés magassága 1,2 méter, és egy részében villanypásztorral védett, a másik oldalon betonkerítés, gazdasági épületek és egy három részből álló drótfonatú kapuval, melynek középső elemének alján lyuk volt, amelyről a vádlott is tudomással bírt, azonban azt – a falubeliek többszöri figyelmeztetése ellenére – nem javította meg. 

A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. január 23-án nyilvánosan hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki pénztárosként elsikkasztotta a gondozottak pénzét egy hajdúszoboszlói idősotthonban.

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt J. M. vádlottal szemben indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A törvényszékkel ellentétben bizonyítottnak látta, hogy a vádlott készítette és helyezte el a távvezérlés hiányában emberi élet kioltására alkalmatlan csőbombát a sértett gépkocsijának alvázán. Ezért őt robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A Fővárosi Törvényszék évekig tartó bizonyítást követően hozott ítéletet abban az ügyben, amelynek egyik vádlottja az alvilág egykori feje volt. A bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ügyészség által emelt vád szerinti cselekményben, azaz az egykori VICO-birodalom tulajdonosának megölésében, a vádlottak milyen szerepet játszottak. 

Az emberölés bűntette miatt T.I.G. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. március 2-án kihirdetett ítéletével csak a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést változtatta meg, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezzel a vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 18 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés jogerőssé vált. A terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Kecskeméti Törvényszék a 2013. október 9. napján kelt végzésében megállapította, hogy B. V. L. I.r. és B. Cs. Z. II.r. vádlottak  tekintetében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vádiratának I. pontjában írt tényállás /az izsáki rendőrörsön 2013. április 8. napján történt bántalmazás/ a vádirati minősítéstől (halált okozó testi sértés) eltérően különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetteként is minősülhet. Erre a bűncselekményre a törvény 10 évtől 20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli.

A Nyíregyházi Járásbíróság 2018. november 22-én 120 óra közérdekű munkára és 815.909 forint vagyonelkobzásra ítélete B. I. A. vádlottat költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

 

A Veszprémi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzésével hat hónap – végrehajtásában egy év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetést szabott ki azzal a 48 éves vádlottal szemben, aki gyalogosátkelőhelyen ütötte el a sértettet. A bíróság továbbá hat hónapra eltiltotta a vádlottat a közúti járművezetéstől.

A Miskolci Járásbíróság elrendelte annak a két fiatalkorúnak és egy felnőttkorú társuknak a letartóztatását, akik a rendelkezésre álló adatok szerint 2023. június 23-án este Arló egyik utcáján összetalálkoztak az idős sértettel, és elhatározták, hogy elveszik kerékpárját. Ennek érdekében a terheltek ütötték-rúgták a férfi fejét, aki életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett.

A gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – alkalmas lehet életveszélyt okozó testi sértés és rablás minősített esetének megállapítására.

A Győri Járásbíróság első fokú ítéletében Z. K. vádlottat fogolyszökés bűntette miatt kettő év nyolc hónap – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a többszörös visszaeső vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá rendelkezett a százezer forintos bűnügyi költség viseléséről is.

 

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. január 16-i végzésében elutasította a Magyar Hajnal Mozgalom Párt felülvizsgálati kérelmét és megállapította, hogy jogszerűen tiltotta meg Budapest rendőr-főkapitánya 2014. január 9-én, hogy a Mozgalom 2014. február 8-án Budapesten, a Vérmezőn olyan rendezvényt tartson, melynek célja „Megemlékezés az 1945. február 11-én a budai várból kitörő antibolsevista védelmi erőkről, tájékoztatás a 2014-es választásokról”.

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen két gyanúsított vonatkozásában rendelt el bírói engedélyes kényszerintézkedéseket. A gyanúsítottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vette őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A gyanúsítottakkal szemben elrendelt kényszerintézkedések 2018. november hó 18. napjáig tartanak.