Részletes keresés

A Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú tanácsa nem jogerős ítéletével 14 év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt. 
 

A Veszprémi Törvényszék hét év börtönbüntetésre és hét év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azt a 38 éves ajkai férfit, akivel szemben emberölés bűntettének kísérlete, rongálás vétsége, valamint kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyik büntetőeljárás. A bíróság kötelezte a vádlottat a bűncselekmény elkövetésével a sértetteknek okozott kár megtérítésére, valamint arra, hogy az eljárás során felmerült, közel 600 ezer forint összegű bűnügyi költséget megfizesse.

Az Egri Törvényszék a hatályon kívül helyezés folytán lefolytatott megismételt eljárásban az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű vádlottakat az ellenük emelt emberölés bűntettének és csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában, míg a IV. rendű vádlottat az ellene emelt lopás vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette.
 
A Veszprémi Törvényszék 2014. június 12-én – a Veszprémi Járásbíróság ítéletét megváltoztatva – P. J. vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntette és zaklatás vétsége mellett  közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében is bűnösnek mondta ki, egyebekben az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
 

A Budapest Környéki Törvényszék büntető bírója 2019. szeptember 17-én kihelyezett tárgyalást tartott a Nagykátai Járásbíróságon, annak a férfinak a büntetőügyében, akit folytatólagosan, tizenkettedik életévét be nem töltött, felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettével és más bűncselekményekkel vádolnak.

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

BÜNTETŐJOG

Czine Ágnes (2023): Néhány gondolat az áldozat, a sértett és a passzív alany fogalmi összefüggéseiről. Magyar Jog, 70. évf., 3. sz., 144-148.

Mezei Kitti (2023): A pénzmosás egyes esetei a bírói gyakorlat tükrében, különös tekintettel a saját és a gondatlan pénzmosásra. Kúriai Döntések, 71. évf., 3.sz., 523-530.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 202 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2024
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 212 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2024
Típus: Szabályzat Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2013
Típus: Szabályzat Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2013
Típus: Szabályzat Sorszám: 6 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2013

Nemrégiben visszavonta az ítélőtábla mellett eljáró fellebbviteli főügyészség a Tolna Vármegyei Főügyészség által bejelentett fellebbezést, így már elsőfokon jogerős és végrehajtható lett a Szekszárdi Törvényszék tavaly év végén különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének tárgyában hozott marasztaló ítélete. 

A Budai Központi Kerületi Bíróság négy hónapra elrendelte annak az ukrán hajóskapitánynak a bűnügyi felügyeletét, akit a 2019. május 29-i budapesti hajókatasztrófával kapcsolatban segítségnyújtás elmulasztásának vétségével gyanúsítanak.

2025. április hó 15. napján tartotta meg évértékelő összbírói értekezletét a Tatabányai Törvényszék. A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, dr. Félegyházy Megyesy Fatime valamint dr. Kovács Gergely az Országos Bírói Tanács tagjai, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Barna Adrienn. 

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, amelyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra. 

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék évről évre javuló ügyforgalmi helyzetről tud számot adni, ami nem magától értetődő. Megemlítette, hogy az 1990-es évek végén a 2000-es évek elején a Komárom-Esztergom Megye bíróságai kifejezetten rossz mutatókkal rendelkeztek, ebben az időszakban a Pesti Központi Kerületi Bíróság segítette a törvényszéket az ügyek feldolgozásában. Ez a helyzet azonban megszűnt és a Tatabányai Törvényszék, valamint az illetékességi területéhez tartozó bíróságok a szokásos mutatóknál kedvezőbbel ítélkeznek. 

Elmondta, hogy a bírósági mutatók alakulása az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával vizsgálható. 2024-ben országos szinten 1,6%-os volt az ügyérkezés csökkenése, azonban a Tatabányai Törvényszékhez 2024-ben az előző évhez képest 4%-al kevesebb ügy érkezett. A csökkenő szám mellett ugyanakkor a befejezések száma kedvezően alakult, hiszen ebben az évben a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát, így csökkent a bírósági ügyhátralék. 

Elmondta, hogy kiemelt jelentősége van még az ítélkezés megalapozottságának, és az időszerűségi mutatóknak, ezek közül is a legfontosabb az ügyek elhúzódása.

Ismertette, hogy 2020. második félévében központi intézkedés történt a 2 éven túli elhúzódó ügyek ügyszámának csökkentése érdekében. Ennek eredményeképpen országosan közel 42%-al csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma. 

A Tatabányai Törvényszéken mindez a csökkenés 49% volt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya Komárom-Esztergom Vármegyében az összes ügyhöz képest 5%, ez enyhén az országos átlag alatt van. 

Elmondta, hogy a bírósági ítélkezés elfogadását mutatja, hogy az ügyek melyik szinten fejeződnek be, ezt elnök úr számokkal is érzékeltette, 100 ügyből 95 elsőfokú határozatot a polgári, gazdasági ügyszakban a jogkeresők tudomásul vették. 

Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszéken 2024. évben 66 millió forint értékben került sor épület korszerűsítésre, épület belső fejlesztésre és állagmegóvó munkálatok teljesítésére. A bírósági munkavégzés során a digitális megoldások alkalmazása fokozott hangsúlyt kapott, a távmeghallgatási rendszernek kiemelt jelentősége van, a vármegyében 7 olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas távmeghallgatás tartására, 472 ilyen  tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben. 

Dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte, általánosságban elmondható hogy a Tatabányai Törvényszék már évek óta azon törvényszékek közé tartozik, ahol a munkateher és az érkezett ügyek száma fokozatosan csökken. 

Elmondta, hogy az egyes ítélkezési szintek tekintetében a járásbíróságok azok, ahol ez a visszaesés a legkevésbé érzékelhető, ellentétben a törvényszéki elsőfokú ügyek számával. Kiemelte, hogy 2024-ben a járásbíróságokon elbírált peres ügyeink 97%-a a törvényszék elsőfokán elbírált peres ügyeink 78%-a egy éven belül befejezésre került és a másodfokon elbírált ügyeink 83,7%-a pedig 6 hónapon belül került befejezésre, mindhárom eredményt csekély előre mozdulásként értékelte. 

Elmondta, hogy a 2023-as évhez képest a két éven túli ügyek száma 10%-al csökkent és a peres ügyek számai pedig 12%-al csökkentek. Az 5 éven túli ügyeknél egy kiemelkedő eredményt sikerült elérni 2024. évben, több mint a felére csökkent ezen ügyek száma. A polgári peres ügyek 69%-al csökkentek, ezt szintén kiemelendőnek értékelte. 

A létszámhelyzet tekintetében elmondta, hogy a létszámhiány szerencsére a Tatabányai Törvényszéket nem érinti, a megfelelő létszám rendelkezésre áll. 

A gazdálkodással kapcsolatban röviden elmondta, hogy a költségvetés helyzete érintette a Tatabányai Törvényszék gazdálkodását, de ez nem akadályozta meg a törvényszéket abban, hogy a törvényi kötelezettségeit teljesítse, mind dologi, mind személyi oldalról. 

A beruházások tekintetében megemlítette, hogy az Esztergomi Járásbíróság főhomlokzatának felújítására került sor, valamint a fűtésének korszerűsítésére.  A Komáromi Járásbíróságnál állagmegóvó munkákra került sor, míg a Tatabányai Járásbíróságnál tetőfelújítást végeztek el. A Tatai Járásbíróságon pedig energetikai korszerűsítésre került sor.  Kiemelte, hogy az informatikai beruházások azok, amelyek az eszközgazdálkodásban privilegizált helyzetben vannak, ez elengedhetetlen a megfelelő munkavégzés biztosításához. 

A jövőre nézve elmondta, hogy a törvényszék kiemelt célja, hogy a törvényszék működése biztosítsa a bírósági szervezet rugalmasságát a külső változásokhoz és javítsa a munkaerőpiaci helyzetünket és annak komfortját. 

A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a 2020. október 29-én megtartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével a Pécsi Járásbíróság 2020. február 18-án kelt ítéletét – amellyel P. Zs. vádlott férfit 23 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt 2 év 8 hónap börtönre és három év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható – lényegében helybenhagyta; a vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás összegét azonban 435.000 Ft-ra emelte fel.

logo

"Csőd-Civil" projekt

A projekt célja a civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárá­sok modernizációja, korszerű, ügyfélbarát, tér és idő korlátoktól (utazás, sorban állás, hivatali, ügyfél-fogadási órákhoz történő alkalmazkodás) mentes, hatékony elektronikus ügyintézés lehetőségének megvalósítása volt.

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

JOG ÁLTALÁBAN

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei? / Dr. Varga Zsófia. – In: Európai Jog ISSN 1587-2769. – 17. évf. 4. sz. (2017. július) p. 1-21.

„Mindenkire, mindenütt, azonosan” A büntetéskiszabás területi egyenlőtlenségeinek jogszociológiai kutathatóságáról / Gyekiczky TamásIn: Jogtudományi Közlöny ISSN 0021-7166. – 72. évf., 10. sz. (2017. október) p. 431-440.

 

Év
2025
Közlöny
File

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki - nem jogerősen - bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt. 

A Szolnoki Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint 2017 szilveszterén úgy megverte az édesapját, hogy az csaknem belehalt a sérüléseibe, de nem kímélte anyját sem, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. 

Az eset a kétezer fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben, Jánoshidán történt.