Részletes keresés

2019. március 21-én a Fővárosi Törvényszéken ügyészi perbeszéddel folytatódott az a tárgyalás sorozat, amelyben az ügyészség S. P.-t és 5 társát nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja. Az ügyészség a mai napon az eredeti vádat továbbra is fenntartotta. A 2015 októbere óta folyó megismételt büntetőeljárásban várhatóan ez év májusában születik elsőfokú ítélet.

2019. május 29-én hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék abban a büntetőeljárásban, amelyben az ügyészség S. P.-t és 5 társát nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja.

A Veszprémi Járásbíróság az ügy I. rendű vádlottját bűnösnek mondta ki 9 rendbeli különleges személyes adattal visszaélés vétségében mint bűnsegédet, és őt 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte, míg a II. rendű vádlottat felmentette a bűncselekmény vádja alól.

Harmincötödik tárgyalási napját tartotta március 7-én V. L. és 21 társa vesztegetési ügyében a Debreceni Törvényszék. A 90 oldalas vádiratban terheltként szereplők zöme civil, de van mellettük rendőr, tűzoltó és pénzügyőr is, így katonai tanács folytatja le az eljárást. Az ügyre a legszigorúbb titkos minősítés vonatkozik, ezért a nyilvánosság és a sajtó teljes kizárásával folynak a tárgyalások. 
 

A Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak a 34 éves férfinak, akivel szemben súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárás.

A Körmendi Járásbíróság kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt 6 hónap végrehajtandó börtönre ítélte a különös visszaeső vádlottat, kötelezte továbbá a magánfél részére kártérítés megfizetésére.

A Szolnoki Törvényszéken ősszel három tárgyalási napon, 2018. szeptember 3-án, 10-én és 13-án további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik az ún. Kun-Mediátor ügy tárgyalása. A bíróság valamennyi napra egész napos tárgyalást tűzött ki. Az eljárás ezen szakaszáig 13 tárgyalást tartott a bíróság, melyekre összesen 78 tanút idézett meg, akik közül 56-an jelentek meg a bíróságon. A tárgyaláson megjelent tanúkat a bíróság részletesen, jellemzően több órán keresztül hallgatta ki. Vallomásukat az immáron 595 oldal terjedelmű tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák. 

A Szolnoki Törvényszéken májusban két tárgyalási napon, 2018. május 10-én és 17-én további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik az ún. Kun-Mediátor ügy tárgyalása. A bíróság mindkét napra egész napos tárgyalást tűzött ki. 
 

Előkészítő ülést tartott a Szombathelyi Járásbíróság M.T és társa ellen társtettesként, segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának a segítségnyújtásra egyébként is köteles által elkövetett bűntettében. Az I. r. vádlott nem ismerte el bűnösségét, vallomást nem tett, míg a II. r. vádlott tett vallomást, de a cselekményben nem ismerte el a bűnösségét. A bíróság az ügyet tárgyalásra utalta, amely 2020. január 14-én lesz, a bizonyítási eljárás keretében tanúkat, szakértőket hallgat meg a bíróság.

Az Egri Törvényszék a héten tárgyalást tartott a fiatalkorú L M. I. rendű vádlottal és társaival szemben, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben. A bíróság a tárgyaláson egy tanút hallgatott ki, a tárgyaláson megjelent másik tanút az egészségi állapota miatt nem tudta kihallgatni. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. A bíróság a tárgyaláson ítéletet nem tudott hozni, további szükséges bizonyítás lefolytatása érdekében a tárgyalást elnapolta.

A Zalaegerszegi Járásbíróság – a márciusi eredménytelen előkészítő ülés után – 2023. április 19-én tartotta az első tárgyalási napot annak a férfinek az ügyében, aki magát „gyógyító és lelket mentő mesternek” feltüntetve csalt ki milliókat.  

Év
2013
Közlöny
Fájl
A mai napon folytatódott az úgynevezett „Parndorfi ügy” tárgyalása a Kecskeméti Törvényszék dísztermében.
 
Az ügyész ismertette a „Parndorfi ügyhöz” egyesített vádiratát, amelyben a 26 éves afgán XII. r. vádlottat, a 34 éves bolgár XIII. r. vádlottat és a 33 éves bolgár XIV. r. vádlottat a csempészett személyek sanyargatásával, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés bűntettének elkövetésével vádolja.

A polgári ügyszakos szekció joghallgatói tagozatában:

  1. helyezett Garai Renáta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója „Az ügyész feladatai a polgári perben”  című dolgozatával.
  2. helyezett Majoros Tünde, a Miskolci Egyetem joghallgatója „Nagyobb a füstje, mint a lángja- a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályai” című dolgozatával.
  3. helyezést ért el Antalicz Gabriella, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója „A mediáció szerepe a polgári eljárásban” című dolgozatával.

 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. április 24-én rendezett a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón és Médiaklubon, amelyet dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivőjével és Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével közösen tartott. Az idei első médiaklub témája: Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése volt.

 

Dr. Ribai Csilla a 2024. évi ügyforgalmi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3%-kal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal nőtt az előző évhez képest. 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3% volt.

Az előző évekhez hasonlóan 2024. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét. Az 5199 nemperes ügy 72,5%-a 3 hónapon belül, 88,4%-a féléven belül, míg 99,98%-a 1 éven belül befejezésre került.

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 

 Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került befejezésre. A befejezett ügyek döntő többsége, 70%-a helybenhagyó, 3%-a hatályon kívül helyező, 8%-a megváltoztató, míg 19%-a egyéb döntéssel zárult. 

A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A 2024. év ügyforgalmi adatainak értékelését követően Dr. Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője tartotta meg Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése című előadását.

A kollégiumvezető a bűncselekmény helyszínén jelenlévő személyek eljárásjogi pozíciójának szemléltetése során kifejtette, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetését közvetlenül észlelő személy az elkövetésben nem vesz részt akkor tanú pozícióba kerül, míg, ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz, elkövetővé válik és vele szemben büntetőeljárás indul.

A napjainkban egyre nagyobb számban közterületen megvalósított erőszakos bűncselekmények – köznapi nevén tömegverekedések – kapcsán gyakran hivatkozott jogos védelemre tekintettel hangsúlyozta, hogy a jogos védelem kizárólag a jogtalan támadás, vagy az azzal való közvetlen fenyegetés elhárítására szolgálhat, az nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.

A garázda jellegű cselekményekkel kapcsolatban utalt rá, hogy a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása az egymással szemben álló felek számára a jogtalanság állapotát hozza létre, így alappal egyik fél sem hivatkozhat a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra, még akkor sem, ha az erőviszonyok a cselekmény során utóbb megváltoznak.

Kitért – a gyakorlatban is gondos mérlegelést igénylő – támogató jelenlét kérdésére. Kiemelte, hogy a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.  

A kollégiumvezető ekörben hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés egyetlen módja ebben az esetben, ha a potenciális passzív pszichikai bűnsegéd a külvilág számára is egyértelművé teszi, hogy nem azonosult a tettessel, nem értett egyet vele, így például a helyszínt elhagyja vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felelhet a büntetőeljárásban. 

Típus: Ajánlás Sorszám: 2 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2015
Év
2014
Közlöny
Fájl
Emberölés bűntettének kísérlete vád miatt állt a Zalaegerszegi Törvényszék büntető tanácsa előtt 2015. február 19-én az férfi, aki 2014 szeptemberében baltával támadt rá unokájára. A férfit az ellene felhozott vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette a törvényszék. 
 
Megismételt eljárásban felmentette a Salgótarjáni Járásbíróság azt a férfit, akit az ügyészség azzal vádol, hogy az élettársa tulajdonában lévő szurdokpüspöki házban 2010. október 20. után – egészen 2012. július 11-ig – egy Dragunov hadipuskát és több mint száz lőszert rejtett el a bejárati ajtó feletti, levehető lambériaelem mögött; továbbá ugyanebben az időszakban megszerzett még két puskát, valamint 12 lőszert, melyeket a testvére az ő megbízásából egy Mátraszőlőshöz közeli erdőben rejtett el.
 
A híresztelésekkel ellentétben a bíró nem tiltotta meg, hogy a terheltek és a védők kérdezhessenek a kihallgatott tanútól a tescós rablók tegnapi tárgyalásán, sőt – ehelyett – a tárgyalási nap jelentős része éppen a védői és vádlotti kérdések feltételével telt. A bíró különösképp nem tett arra utaló megjegyzést, hogy a bíróság akár törvénytelenül is, de befejezi ezt az eljárást.