Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a munkateher egyenletes elosztásának biztosítása érdekében felhívásban tájékoztatta a törvényszékek, ítélőtáblák elnökeit, hogy minden bíróság nyilatkozzon arról: milyen segítséget tudnak felajánlani azon bíróságok részére, amelyek az országos átlagot 20 %-kal meghaladó ügyteherrel dolgoznak.

A Debreceni Ítélőtábla ennek keretében 100 polgári és 60 büntető ügy letárgyalására vállalkozott a legnagyobb ügyteherrel rendelkező Fővárosi Ítélőtáblát segítve.

A 2013. évi adatok alapján megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán egy büntető tanácsnak átlagosan 92 folyamatban lévő ügye van, míg a Debreceni Ítélőtáblán ennek majdnem csak a negyede, vagyis 26. Civilisztikai ügyekben is hasonló a helyzet: a Fővárosi Ítélőtáblán egy civilisztikai tanácsnak 138, míg Debrecenben csak 50 ügye van.

A bírák kirendelése arra ad módot, hogy egy vagy több bíró az eredeti beosztása helyett vagy mellett másik bíróságon is ítélkezzen. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Debreceni Ítélőtábla bíráinak kirendelésével egy a gyakorlatban régóta élő, jól működő, a bírósági igazgatásban gyakran használt jogi lehetőséggel élt az egyenletes munkateher elosztás biztosítása és az ügyek mielőbbi gyors befejezése érdekében.

Hasonló megoldást alkalmazott már korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is például 2004-ben és 2008-ban is, amikor a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla bíráit kirendelte a Fővárosi Törvényszékre az ügyhátralék feldolgozásának megkönnyítése érdekében.

A kirendelés alapján az ügyeket az érkezésüknek megfelelő folyamatos sorszámozás szerinti sorrendben adja át a Fővárosi Ítélőtábla a Debreceni Ítélőtáblának.

Budapest, 2014. március 20.
 

A Fővárosi Ítélőtábl Sajtóosztálya

B. L. I. rendű vádlott ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2013. november 20-án 13 órakor folytatja a tárgyalást a Markó u. 16. szám épület földszint 9. számú tárgyalótermében."
 

Budapest, 2013. november 18.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma 2013. november 4-én tartott kollégiumi ülésén, a bíróságnak a terhelt házi őrizete esetén fennálló hatásköréről, az alábbi véleményt alkotta.

Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma 3/2013. (XI.4.) BK. vélemény

I. A bíróságnak – sem a büntetőeljárási törvény rendelkezései, sem a házi őrizet végrehajtásáról szóló 6/2003.(IV.4.) IM-BM. együttes rendelet és más rendelkezés alapján – nincs jogszabályon alapuló jogosultsága és kötelezettsége arra, hogy a terhelt házi őrizete esetén (elrendelés, meghosszabbítás, fenntartás) a rendőrségnek előírja, hogy a  házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését milyen módon (járőr, eseti ellenőrzés) lássa el.

II. A bíróságnak arra van jogszabályon alapuló jogosultsága, hogy a házi őrizetben lévő terheltnek a mozgását nyomon követő technikai eszközzel való ellátását elrendelje akkor, ha ehhez a terhelt írásbeli hozzájárulását adja, és ha a rendőrség közlése szerint a kijelölendő lakásban a technikai eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak.

III. Abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatásának a tartama lejárt - Be. 132. § (3) a) - d) pontjai - és a bíróság a terhelt házi őrizetét rendelte el, akkor a házi őrizet előírásainak a megtartását a rendőrség folyamatos őrzéssel látja el. E szabály teljesülésének két feltétele van: a bíróság nem rendelte el a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való ellenőrzést, és a terhelt ellenőrzése járőr útján, eseti ellenőrzéssel sem biztosítható.

Ebből adódón amennyiben a terhelt előzetes letartóztatásának a tartama lejárt - Be.  132. § (3) a) - d) pontjai - és a bíróság a terhelt házi őrizetét oly módon rendelte el, hogy a mozgását nyomon követő technikai eszközzel való ellenőrzést is előírta, akkor ezt kell a rendőrségnek végrehajtania. Minden más esetben a rendőrségnek kell eldöntenie, hogy a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a jogszabályban meghatározott mely módon látja el.

BUdapest, 2013. november 13.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya
 

Televízió műsorokban, az írott és elektronikus médiában egyaránt élénk érdeklődést váltott ki a Főváros XI. kerületi volt polgármesterének és alpolgármesterének büntető ügye, melyben a Fővárosi Ítélőtábla 2013. október 30-án hirdetett ítéletet.

A nem jogerős másodfokú határozat írásba foglalt indokolása még nem ismert. Az I. rendű vádlott, és az újságírók ennek ellenére karakteres véleményt formáltak a „bíró” döntéséről. Minden megszólalás arra utalt, szakszerűtlen, politikailag determinált döntés született.

Ez a vélekedés nem ismeretlen, tán azt is mondhatnánk mára már megszokott a bíróságok és a bírák előtt, hiszen az utóbbi évtizedekben egyre erőteljesebben hangzanak el ilyen nyilatkozatok. Ebben az ügyben még is fontosnak tartja az ítélőtábla a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében tudatni azt, hogy a büntető eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban a bíróság három bíróból álló tanácsban hozza meg határozatát. A büntetéskiszabás módja tekintetében nincs kötve az ügyész indítványához.

A döntés alapjául szolgáló tények összességét az ítélet írásba foglalt indokolása tartalmazza, az értékítélet megalkotásakor így nem hátrány ennek alapos ismerete. Minden megszólalónak el kellene gondolkodnia azon, valósan milyen értékeket rombolnak a kedvezőtlen vélemények különösen akkor, ha azok alaptalanok.

Úgy véljük, érdemes megvárni a kúriai döntést, mely lehet, hogy rámutat az ítélőtábla bírói tanácsának tévedésére, de az is lehet, hogy azok tévedését igazolja – sajnos következmények nélkül – akik ideje korán közreadott álláspontjukkal rontják a közbizalmat a bíróságok működésével szemben.

BUdapest, 2013. november 13.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya