A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 20-án Cs. R. L. vádlott ellen rablás bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés és a büntetés kiszabása körében megváltoztatta.

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék CS.R.L. vádlottat bűnösnek mondta ki 51 rendbeli, fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, amelyből 4 rendbeli cselekmény kísérleti szakban rekedt, továbbá 2 rendbeli rablás előkészületének vétségében és lőfegyver engedély nélküli megszerzése és tartása miatt lőfegyverrel visszaélés bűntettében.

 

Ezért az elsőfokú bíróság a vádlottat - halmazati büntetésül - 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés-büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

 

Ugyanakkor a bíróság a vádlottat az ellene nagyobb kárt okozó rongálás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére súlyosításért, amelyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – kiegészítésekkel – fenntartott. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés és a büntetés kiszabása körében megváltoztatta. Az ítélőtábla a vádlott terhére rótt cselekményekből 16 rendbelit fegyveresen, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntettének minősített és a vádlott büntetését 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította.

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a jogi minősítés megváltoztatását az tette szükségessé, hogy a sértettek egy része az egészségügyi törvény rendelkezéseire is figyelemmel közfeladatot ellátó személynek minősült. A közfeladatot ellátó személyeket pedig a törvény kiemelt büntetőjogi védelemben részesíti, a sérelmükre elkövetett rablási cselekmény súlyosabb büntetéssel fenyegetett. A vádlott a fenti vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket fegyveresen valósította meg, ezért a vele szemben halmazati büntetésként kiszabható szabadságvesztés 5 évtől 22 és fél évig terjedhet.

 

Ez utóbbi körülmények az elsőfokon kiszabott büntetés súlyosítását indokolták. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. február 20.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 10. napján T. J. és társa vádlott ellen csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék T. J. I. rendű és K. T. II. rendű vádlottakat, mint társtetteseket bűnösnek mondta ki 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 48 rendbeli jelentős kárt okozó, 133 rendbeli nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és 5 rendbeli kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás vétségében. Ezért őket halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Az I. rendű vádlottat az ellene csalás bűntette miatt emelt további vádpontok alól felmentette.

 

A bíróság egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat, hogy több száz millió forintot fizessenek meg 163 magánfélnek, 182 sértett kártérítési igényét polgári peres útra utasította, 6 magánfél kártérítési igényét pedig elutasította. Emellett az eljárás során lefoglalt 42 tétel gyémánt kiadásáról is rendelkezett.

 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért és a felmentő rendelkezések tekintetében bűnösség megállapítása végett jelentett be fellebbezést. A II.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

 

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2002-ben kezdte meg az általa megvásárolt cégen keresztül azt az üzleti konstrukciót, amely később sem változott és a kezdetektől nagyon egyszerűen átlátható volt. Az I. rendű vádlott cége adásvételi szerződést kötött az ügyfelekkel, akik így színes gyémántot vásároltak és az a tulajdonukba került. Kötöttek továbbá egy másik szerződést, amelyben az I. rendű vádlott cége kötelezettséget vállalt arra, hogy 1 év múlva, ha az ügyfél el akarja adni a gyémántot, akkor azt előre meghatározott összegért visszavásárolja. Természetesen a konstrukció - mint minden befektetés - hordozott magában kockázatot a külföldi és a világpiaci folyamatokon keresztül. Az üzleti konstrukciót 2003-ban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) állásfoglalása rendben találta és megállapította, hogy a tevékenység nem engedélyköteles. Bejelentés alapján később is indult a cégnél PSZÁF vizsgálat, de azt is megszüntették, mert nem találtak problémát a cég működésében.

 

Mindezek ellenére 2004. november 23-án kelt határozatában a PSZÁF mégis kimondta, hogy a fenti tevékenység engedélyhez kötött és az I. rendű vádlott által működtetett cég nem rendelkezik ilyen engedéllyel, ezért megtiltotta a tevékenység folytatását. Ez a határozat nagy sajtó visszhangot kapott, aminek következtében az ügyfelek tömegesen igényelték a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását. Ez alapjaiban megingatta a cég anyagi helyzetét, annak ellenére, hogy az I. rendű vádlott a magánvagyonából több mint 40 millió forintot visszaadott az ügyfeleknek.

 

A PSZÁF határozatot követően kapcsolódott be a II. rendű vádlott a cég működésébe és az I. rendű vádlottal közösen próbálták megoldani a kialakult helyzetet. Ennek érdekében a még le nem járt szerződések folytán az ügyfelek birtokában lévő gyémántokat különböző megtévesztő eszközökkel, valótlan tájékoztatókkal igyekeztek visszaszerezni. A vádlottak üzleti tevékenységüknek ebben a szakaszában az ügyfeleket már egyértelműen tévedésbe ejtették és az ekkor megtévesztett ügyfelek, akik a gyémántokat visszaadták, soha nem kapták meg a pénzüket. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Krémer László vezette büntető tanácsa a Fővárosi Törvényszék ítéletét megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

 

A tanács elnökének indokolás szerint a csalás központi elemébe tartozó elkövetési érték (kár), illetve az, hogy a gyémántok értékét milyen szempontok alapján állapították meg nem volt rögzítve az elsőfokú ítéletben.

 

Budapest, 2017. február 10.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 14. napján L. B. és társai vádlottak ellen kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés tekintetében megváltoztatta és a vádlottak büntetését enyhítette.

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer kereskedelem bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 14 év fegyházra és végleges hatályú kiutasításra, a II. r. vádlottat kábítószer birtoklás bűntette és közokirat-hamisítás előkészületének vétsége miatt halmazati büntetésül 6 év fegyházra és 6 év kiutasításra ítélte, míg a III. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer kereskedelem bűntette miatt 10 év fegyházra és 10 év kiutasításra ítélte az elsőfokú bíróság.

 

A törvényszék ítélete ellen a vádlottak és védőik elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

 

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint M. R. G. III. r. vádlottat egy ismerőse bízta meg Dél-Amerikában azzal, hogy tartozása fejében nagyobb mennyiségű kábítószert csempésszen Magyarországra és azt adja át a nála jelentkező személynek. A III. r. vádlott a gyomrában, 47 db kapszulában összesen több mint fél kilogramm, nagy tisztaságú kokaint csempészett az országba. 2013. szeptember 25. napján érkezett Budapestre. L. B. I. r. vádlott megbízást kapott egy ismerősétől, hogy Magyarországon nagyobb mennyiségű kábítószert vegyen át. Az I. r. vádlott 2013. október elején érkezett Magyarországra, ahol találkozott N. B. II. r. vádlottal.

 

Az I. r. vádlott a II. r. vádlott társaságában 2013. október 4. napján az esti órákban budapesti szállásán felkereste a III. r. vádlottat. Az I. r. vádlott a kábítószert átvette a III. r. vádlottól, ezt követően visszaült a taxiba és az autóban várakozó II. r. vádlott társaságában a helyszínről elhajtottak. A gépkocsiban az I. r. vádlott a kábítószert tartalmazó csomagot átadta a II. r. vádlottnak azzal a céllal, hogy azt őrizze meg. A II. r. vádlott tudta, hogy kábítószert tartalmazó csomagot vesz át ismerősétől. Amikor a II. r. vádlott a gépkocsiból kiszállt, az őket megfigyelő rendőrök intézkedtek az I. r. és II. r. vádlottal szemben, őket a helyszínen elfogták. A II. r. vádlott menekülés közben a kábítószert tartalmazó csomagot eldobta, a kokaint tartalmazó kapszulák az utcán szétszóródtak. A vádlottaktól lefoglalt kábítószer a jelentős mennyiség alsó határának több mint tízszerese volt. Az I. r. vádlott az eljárás kezdeti szakaszában magát hamis horvát okmányokkal igazolta. A rendőri intézkedés során a II. r. vádlottnál ugyancsak valótlan tartalmú román iratokat találtak.

 

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tóth Sándor vezette büntető tanácsa a Fővárosi Törvényszék ítéletét részben megváltoztatta, a II. r. vádlott cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette, az I. r. vádlott büntetését 10 év, a III. r. vádlott büntetését 7 év 6 hónap szabadságvesztésre enyhítette. A szabadságvesztés büntetést mindhárom vádlott tekintetében börtönben rendelte végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.  

 

A Fővárosi ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. február 15.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 13. napján F. L. Cs. vádlott ellen szemérem elleni erőszak bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.

 

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2016 szeptemberében F. L. Cs. vádlottat szemérem elleni erőszak bűntette, 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlott 2000-ben, 2004-ben, 2006-ban, valamint később született gyermekei feletti szülői felügyeletei jogát megszüntette. 

 

Az ítélet ellen az ügyész téves minősítés miatt súlyosításért fellebbezett. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és élettársa együttnevelték az asszony korábbi kapcsolatából született 2, illetve közös 3 gyermeküket Pilisen. A vádlott alkalmi munkákból tartotta el a családot, rendszeres alkoholfogyasztó volt, emiatt gyakoriak voltak a tettlegességig, illetve a lakás megrongálásáig fajuló veszekedése, amelyeknek a kiskorú sértettek is tanúi voltak. A vádlott gyakran bántalmazta a gyermekeket is. 2011 év végén vagy 2012 elején a férfi élettársát télen hálóruhában kizárta a házból, ráborította a konyhaszekrényt, haját húzta, többször megrugdosta. Olyan is előfordult, hogy szétverte a tévét, a gyermekeket zárta ki a házból. A kiskorú sértettek félelmükben az ólban bújtak el előle. Az egyik kiskorú sértettet, akinél a felismerhető jelei voltak a gyengeelméjűségnek és magatartászavarai voltak, rendszeresen bántalmazta. Egy alkalommal, a vádlott azért bántalmazta a kiskorú sértettet, mert nem tett eleget a férfi szexuális kérésének. A gyermekvédelmi hatóság eljárást indított, amelynek során 2012-ben az egyik, majd 2013-ban másik kiskorú sértettet nevelésbe vették. A vádlott tagadta a cselekmények elkövetését. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Budapest Környéki Törvényszéket. 

 

Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a határozatának hirdetésekor, az ítélet rendelkező részét nyilvánosan hirdette ki, majd az azt követő szóbeli indoklásról már kizárta a nyilvánosságot. A nyilvánosság ok nélküli kizárása pedig abszolút hatályon kívül helyezési ok. A Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik arról, hogy az ítélet rendelkező részét és az indokolást is a bíróság nyilvánosan hirdeti ki, azonban az indokolás során a zárt tárgyalás elrendelésének alapjául szolgáló tények ismertetését mellőzni kell.  

 

Budapest, 2017. február 13.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 2017. február 13. napján E. F. vádlott ellen csalás bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, a másodfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokainál fogva –  helybenhagyta.

 

Az első fokon eljárt Budakörnyéki Járásbíróság 2015 szeptemberében E. F. vádlottat csalás bűntette miatt 3 évre próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2016 szeptemberében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a csalás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette. 

 

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott édesanyja 2012-ben meghalt. A vádlott ezt a tényt a pénzintézet elől eltitkolva, az elhunyt által korábban adott meghatalmazást felhasználva, megbízást adott a banknak, hogy az édesanyja értékpapírszámláján lévő befektetési jegyeket eladja. A pénzintézet a befektetési jegyek ellenértékét, több mint 2 millió forintot ki is fizette a vádlottnak, aki azt a testvére elől elhallgatta és abból a törvényes öröklés rendje szerint neki járó összeget sem adta át. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ügydöntő határozatát.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. február 13.

 

Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 8. napján T. É. vádlott ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés tekintetében megváltoztatta és a vádlott büntetését enyhítette.

 

A megismételt eljárásban első fokon eljárt Balassagyarmati Törvényszék 2016 szeptemberében T. É. vádlottat emberölés bűntette miatt 7 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 tavaszán észlelte, hogy terhes, de orvoshoz sem akkor, sem később nem ment, mert attól tartott, ha kiderül, abból otthon baja lesz, másrészt munkába akart állni és úgy vélte, hogy ennek a terhesség akadálya lehet. Egy kórházban helyezkedett el, ahol észlelték állapotát, szakorvosi ellátásban is részesült, és úgy döntött, örökbe adja a gyermeket. Nevelőszülei előtt továbbra is titkolta terhességét. A vádlott júliusban mátranováki otthonában életképes kislányt szült.  Abban a hitben, hogy a csecsemő halott, pelenkába csomagolta és egy szekrénybe tette. Orvosi segítséget nem kért, a lakásban lévő nevelőszüleinek sem szólt. Később begyújtott a kandallóba, és a tűzbe tette az akkor már halott gyermeket. Később meggondolta magát, a tüzet eloltotta, a tetemet még egy pelenkával körbetekerte, majd a padláson egy nejlonszatyorba helyezte és egy papírdobozba rejtette.  Mindezek után néhány óra múlva Salgótarjánba utazott, hogy a megbeszéltek szerint találkozzon a gyámhatósági ügyintézővel. Közben telefonon újabb időpontot beszélt meg az ügyintézővel is, akinek hasfájásra panaszkodott. Az ügyintéző javasolta, hogy menjen mielőbb orvoshoz. A megyei kórházban a főnővér észlelte, hogy a vádlottnak már nincs „pocakja” és felszólította a vádlottat, hogy azonnal vizsgáltassa meg magát a szülészeten. A vizsgálat során mondta el a vádlott, hogy a gyermek otthon van a padláson, és azt állította, hogy halva született. A gyermek élve született, és halálát kizárólag az ellátatlanság folytán bekövetkezett lehűlés okozta. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa a vádlott cselekményét emberölés vétségének minősítette és az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést 2 év 6 hónap fogházra enyhítette. A közügyektől eltiltás büntetést pedig mellőzte. 

 

A tanács elnöke az indokolásában előadta, hogy a vádlott tudatállapota a cselekmény elkövetésekor szorosan összekapcsolódott a szándékával. A vádlott abban a tudatban volt, hogy a gyermek halva született, és így nem részesítette megfelelő ellátásban az újszülöttet. A vádlott ezen tévedését a gondatlansága okozta. Szándékos emberölést nem lehet ilyen esetben elkövetni. A gyermek halála gondatlanságból fakadt, így a másodfokú bíróság a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét állapította meg. A cselekmény büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, ehhez mérten enyhítette a vádlott büntetését. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős. 

 

Budapest, 2017. február 8.

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

 

 

Dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Márki Zoltánt - a Kúria Fővárosi Ítélőtáblára kirendelt tanácselnökét - a 429/2015. (IX.8.) OBHE számú határozatával megbízta 2015. szeptember 10-től 2016. szeptember 9. napjáig terjedő időtartamra, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői feladatainak ellátásával. 

 

Budapest, 2015. szeptember 15.

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

A Magyar Nemzeti Bank Zrt. felperesnek a Sopron Bank Zrt. alperes ellen szerződéses kikötések tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. tanácsa 2015. augusztus 25-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján az „MNB által benyújtott közérdekű keresetek alapján indult perek” címszó alatt olvasható.

 

Budapest, 2015. augusztus 25.

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Magyar Nemzeti Bank Zrt. felperesnek a Zalavölgye Takarékszövetkezet alperes ellen szerződéses kikötés tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 9. Pf. tanácsa 2015. július 24-én  meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján az „MNB által benyújtott közérdekű keresetek alapján indult perek” címszó alatt olvasható.

 

Budapest, 2015. július 27.

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján az „MNB által benyújtott közérdekű keresetek alapján indult perek” címszó alatt olvasható.

 

Budapest, 2015. július 20.

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya