A Fővárosi Ítélőtáblán, V. Sándor és társai ellen, emberölés bűntette miatt indult ügyben a határozathirdetés időpontja: 2015. február 3-a 14 óra.

A határozathirdetés helye: Fővárosi Ítélőtábla 1055 Budapest, Markó u. 16. fszt. 4. számú tárgyaló.

Budapest, 2015. január 21.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. év január hó 8. napján tartott nyilvános ülésen helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2014. február hó 5. napján kihirdetett  ítéletét, melyben Sz. A. J. vádlottat 6 rb. rablás bűntette [Btk. 365. § (1) a) pont, (3) bekezdés a) pont], 1. rb. rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] és 1 rb. rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 11 évi fegyházbünetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A jogerős ítéleti tényállás szerint a vádlott Budapesten több pénzintézet sérelmére 2010. év január és júliusa között követte el cselekményeit fegyvernek látszó tárgy felhasználásával. A vádlott elfogására fokozott rendőri ellenőrzés keretében akkor került sor, amikor újabb bankfiók sérelmére tervezte a bűncselekmény elkövetését. Elfogásakor egy riasztópiasztoly került tőle lefoglalásra, valamint az intézkedő rendőrök észlelték, hogy bal ujjvégeit és tenyerét leukoplaszttal leragasztotta, hogy ne maradjon utána értékelhető ujjlenyomat.

Az indokolás szerint az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltakkal, mely szerint valamennyi rablási cselekményt ugyanaz a személy – jelen ügy vádlottja – követte el, ezt a személyi és tárgyi bizonyítékok egyértelműen alátámasztották a vádlott tagadásával szemben.

Budapest, 2015. január 9.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

Vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt H. Zs. ellen folyó eljárásban a Fővárosi Törvényszék a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette tekintetében a büntetőeljárást megszüntette; a vádlottat az ellene csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 3. napján hozott ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A csalás bűntette és a hűtlen kezelés bűntette vonatkozásában a vádlottat felmentő törvényszéki rendelkezést mellőzte.  Egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az indokolás szerint az ítélőtábla egyetértett a vesztegetés bűntette miatt a büntető eljárást megszüntető elsőfokú bírósági rendelkezéssel.

A csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatti felmentő rendelkezéseket mellőzte, mert a vádlott ezen vagyon elleni bűncselekményeket nem a vesztegetéstől elkülönülten, hanem ezekkel egyidejűleg követte el a pótmagánvád szerint. A bűnösség megállapítása esetén ilyenkor a cselekmények halmazatának megállapítására nincs lehetőség, ezek a vesztegetés mellett külön tehát nem értékelhetők. A tényállás szerint a csalást azzal követte volna el, hogy a közgyűlésen a részvényeseknek nem jelezte a megvesztegetést, ezzel őket tévedésbe ejtette. A hűtlen kezelést a vád szerint ugyanezzel a magatartással követte el, mivel nem volt gazdaságilag indokolt a vesztegetésre fordított összeg kifizetése. A törvény szerint ugyanakkor senki nem kötelezhető önmaga vádolására, emiatt ez nem értékelhető, nem róható a vádlott terhére.  

A másodfokú bíróság döntésének következtében a vádlottnak a horvát vádhatóság által vád tárgyává tett vesztegetés bűncselekménye tekintetében a magyar bíróság nem hozott felmentő határozatot, a vádlott cselekményeit érdemben nem bírálta el magyar bíróság, így a külföldi állam hatóságai a bíróság határozatát nem kell, hogy figyelembe vegyék, mint eljárási akadályt.

Budapest, 2014. december 4.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya
 

A DRB Dél-dunántúli Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság felperesnek a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek érvényességének megállapítása iránt indított perben a Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf. tanácsa 2014. november 26-án meghozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét.
Az elsőfokú bíróság jogi indokolásával lényegében egyetértett, az elsőfokú ítéletet helyes indokaira utalással hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel arra mutatott rá, hogy a Magatartási Kódex a piaci önszabályozás keretében létrehozott olyan hasznos megállapodás (szabályegyüttes), amely az adott kereskedelmi gyakorlat, kereskedelmi ágazat vonatkozásában a követendő magatartási szabályokat határozza meg azon vállalkozások számára, melyek magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A pénzügyi intézményekkel szerződéses jogviszonyban álló adósokkal kialakult jogvitában azonban a másik, kívülálló szerződő félre, vagy a bíróságra kötelező rendelkezésként nem vonatkozik. A felperes állításával szemben a fél felé nem keletkeztet kötelezettséget egy tájékoztatás, mely szerint a pénzintézet a Kódex rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
Az árazási elvek szintén nem váltak a fogyasztói kölcsönszerződés részévé. Azokat a fogyasztó nem ismerhette meg, ezért nem is befolyásolhatták a szerződésből eredő kötelezettségek és kockázatok, gazdasági következmények felmérésében.

A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján a devizaügyek címszó alatt olvasható.
 

Budapest, 2014. november 26.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya