Fővárosi Ítélőtába

dr. Péter-Szabó Petra

sajtótitkár

Név

dr. Péter-Szabó Petra

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtótitkár
Munkahelyi telefonszám

dr. Jantsek Laura

osztályvezető

Név

dr. Jantsek Laura

Bíróság megnevezése
Fővárosi Ítélőtábla
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
tanúgondozó
Pozíció
osztályvezető
Munkahelyi telefonszám
E-mail cím

Dr. Molnár Ágnes

Határozatlan idejű kijelölés dátuma: 2019. 06. 01.

Név

Dr. Molnár Ágnes

Bíróság megnevezése
Polgári Kollégium
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
bírósági közvetítő
Pozíció
Határozatlan idejű kijelölés dátuma: 2019. 06. 01.
Ügyfélfogadási idő

Előzetes időpont egyeztetéssel

Egriné dr. Salamon Emma

Határozatlan idejű kijelölés dátuma: 2017. 07. 01.

Név

Egriné dr. Salamon Emma

Bíróság megnevezése
Fővárosi Ítélőtábla
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
bírósági közvetítő
Pozíció
Határozatlan idejű kijelölés dátuma: 2017. 07. 01.
Ügyfélfogadási idő

Előzetes időpont egyeztetéssel

Dr. Kis Éva

bírósági ügyintéző

Név

Dr. Kis Éva

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
Integritásfelelős
Pozíció
bírósági ügyintéző
Munkahelyi telefonszám

dr. Ujvari Ákos

sajtószóvivő

Név

dr. Ujvari Ákos

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtószóvivő
Munkahelyi telefonszám

dr. Hazafi Áron

sajtótitkár

Név

dr. Hazafi Áron

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtótitkár
Munkahelyi telefonszám

dr. Eséné dr. Csepregi Bernadett

sajtótitkár

Név

dr. Eséné dr. Csepregi Bernadett

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtótitkár
Munkahelyi telefonszám
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába

A Fővárosi Ítélőtábla 2018. szeptember 19-én kihirdette határozatát az M. C. Kft. felperesnek a B. F. Ö. alperes ellen, szerződés meg nem szüntetésének megállapítása iránt indított perében, mellyel az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság 2018. április 12-én - megismételt eljárást követően - meghozott ítéletével megállapította, hogy az alperesnek a 2015. október 22-én kelt, a felek közötti, 2006. szeptember 28-án megkötött utcabútorok telepítéséről, üzemeltetéséről és reklámcélokra történő hasznosításáról szóló szerződést felmondó nyilatkozata a szerződést nem szüntette meg.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a megváltoztatását és a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes pályázati eljárást írt ki a tulajdonában lévő közterületek állapotának és rendjének javítása és egységes utcabútorok kialakítása érdekében. Az alperes a pályázat nyertesének a pályázat megjelölt területén a felperesi céget hirdette ki, a felek közötti szerződés megkötésére 2006. szeptember 28. napján került sor. Az alperes 2015 májusában a szerződésből eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, 2015 júniusában a szerződésszegő állapot 30 napon belüli megszüntetésére szólította fel a felperest, a szerződés felmondásának terhe mellett. Az alperes vitatta a szerződésszegést, szerződésszerű teljesítésre hivatkozott. A felek között a szerződés teljesítésével kapcsolatban vita alakult ki.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság eljárásjogi szabálysértés nélkül meghozott ítéletében a tényállást megfelelően feltárta és abból érdemben helytállóan jutott arra a döntésre, hogy a kereset megalapozott.

Az elsőfokú bíróság a Kúria iránymutatásának megfelelően vizsgálta a felmondás jogszerűségét, kiindulva egyrészt a megállapodás atipikus jellegéből, másrészt abból, hogy a Fővárosi Közgyűlési Rendeletet akkor lehet irányadónak tekinteti, ha a felmondás alapjául szolgáló szerződésszegés érintette a jogviszony közterület-használati elemét.

A perbeli utcabútor szerződéssel kapcsolatos képviselői megkeresésre adott főpolgármesteri levélből egyértelmű, hogy az alperes teljes egészében elfogadta a felperes által körvonalazott és megindokolt műszaki változtatási javaslatot. Helyes tehát az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy nem minősült szerződésszegésnek, így rendkívüli felmondási ok sem lehetett az, hogy nem légszennyezettséget mérő, hanem azt – a mért adatok átvételével – bemutató oszlopok felállítására került sor.

Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra vont le következtetést, hogy a légszennyezettségi oszlopok telepítési helyszínei vonatkozásában állított szerződésszegésre alapított felmondás jogviszonyt megszüntető joghatással nem bírt.

Részben sem osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az internetes oszlopokkal kapcsolatos fellebbezési érvelést, a műszaki változtatásra vonatkozó felperesi szándék ráutaló magatartással elfogadottnak minősült.

A szerződéskötéssel megcélzott, egységes városképi megjelenéshez fűződő közösségi érdekre történő alperesi hivatkozás annyiban helytálló, hogy bár a közterület használat az önkormányzat és a használó közötti polgári jogi jogviszony, ugyanakkor nem vonatkoztathat el attól, hogy a közterület-használat szerződéses átengedése során is lakossági igényeket kell kielégítenie. A közösségi érdekérvényesítéshez viszont folyamatos, rendszeres ellenőrzésnek kell társulnia amelynek elmulasztása esetén nem hivatkozhat olyan súlyos szerződésszegésre, amely rendkívüli felmondásra alapot adna.

Eltérő indokolással osztotta a Fővárosi Ítélőtábla a karbantartási, javítási kötelezettségszegésre alapított felmondás körében elfoglalt ítéleti álláspontot. A jóhiszemű joggyakorlás elvéből következő fokozatosság szükségességére figyelemmel a felmondás a karbantartási, javítási kötelezettségszegésre alapítva sem volt jogszerűnek tekinthető.

 

Budapest, 2018. szeptember 20.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. június 19-én K.B. vádlott és társa ellen emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben határozatot hirdetett, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
 
A Budapest Környéki Törvényszék a 2017. szeptember 29-én kihirdetett ítéletével K.B. I. rendű vádlottat bűnsegédként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, idős személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, társtettesként aljas indokból vagy célból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 17 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy az I. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 
Az elsőfokú bíróság T.R.Zs. II. rendű vádlottat az ellene társtettesként nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, idős személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, társtettesként aljas indokból vagy célból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
 
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott és ismeretlenül maradt társa 2013. szeptember 10-én a késő esti órákban gépkocsival a 91 éves sértett családi házához mentek, ahol a kapun átmászva bejutottak az udvarra, a bejárati ajtót felfeszítették, és az ingatlanban értékek után kutattak. A hálószobában az I. rendű vádlott ismeretlen társa ököllel az arcán és a fején 5-6 alkalommal megütötte az idős sértettet, majd a vádlottak az állólámpa elektromos vezetékével összekötözték a sértett kezét és lábát, hogy ne tudjon segítséget hívni. Az I. rendű vádlott és ismeretlen társa a helyszínről kb. 10.000 és 50.000 Ft közötti értéket vittek magukkal. Az idős sértettet másnap reggel egy hozzátartozója találta meg, ezt követően kórházba szállították, ahol az elszenvedett koponyasérülések miatt három nap múlva elhalálozott. 
 
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész az I. rendű vádlott terhére a büntetés súlyosítása, míg a II. rendű vádlott terhére bűnössége megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. rendű vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett, a II. rendű vádlott és védője tudomásul vette az elsőfokú ítéletet.
 
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a bejelentett ügyészi fellebbezést az I. rendű vádlott esetében változatlan tartalommal fenntartotta, míg a II. rendű vádlott esetében visszavonta, így a II. rendű vádlott vonatkozásában az elsőfokú felmentő ítélet jogerőre emelkedett.
 
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság eljárása során nyilvános ülésről tárgyalásra tért át, mivel az addig tagadó I. rendű vádlott érdemi vallomást terjesztett elő. Az I. rendű vádlott a másodfokú tárgyalás során elismerte, hogy eltulajdonítási szándékkal bement a sértett házába és részt vett a sértett megkötözésében. Azt azonban továbbra is tagadta, hogy a sértettet ő is bántalmazta volna, úgy nyilatkozott, hogy a bántalmazást nem látta, illetve a megkötözés során nem észlelt a sértetten sérülést.
 
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta.
 
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításakor nem tévedett, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és kellő indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét, amellyel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A törvényszék eleget tett indokolási kötelezettségének is. A kiszabott büntetés szükséges és elégséges a jogszabályban meghatározott büntetési célok eléréséhez.
 
A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős és végrehajtható.
 
Budapest, 2018. június 19.
 
Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály