A Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 19. napján J. R.. és társai ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. 

A Fővárosi Törvényszék ítéletével J. R. I. r. vádlottat emberölés bűntettében és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, míg P. T. III. r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. Az I. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette,  L. T. II. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, a III. r. vádlottat az ellene felbujtóként elkövetett emberölés bűntette, F. A. IV. r. vádlottat az ellene felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A Fővárosi Törvényszék az I. r. vádlottat életfogytig tartó, míg a III. r. vádlottat 13 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség I., II., III. r. és IV. r. vádlottak terhére, I. r.,  II. r. és IV. r. vádlott esetében bűnösség megállapítása, III. r. vádlott esetében további minősítő körülmény megállapítása, valamint részfelmentés miatt jelentett be fellebbezést. 

Az I. r. és III. r. vádlott és védőik felmentésért, IV. r. vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt történő felmentés végett jelentett be fellebbezést. II. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést pontosította.

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az I. r. vádlott cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet az I-III. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyta.

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a másodfokú bíróság korlátozott terjedelemben vizsgálhatta felül az elsőfokú ítéletet, tekintettel arra, hogy a 4. tényállási pont esetében (D. F. sértett sérelmére elkövetett cselekmény) részjogerőre emelkedett az ítélet. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás kis kiegészítéssel nagyrészt megalapozott volt, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és példamutató részletességgel adta indokát, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét. 

 

Az I. r. vádlott vonatkozásában a tanács elnöke kifejtette, hogy a helyszíni tanúk vallomása, a vegyészszakértői vélemény, a hemogenetikai szakértői vélemény és I. r. vádlott alibijének hiánya alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I. r. vádlott volt az, aki a lövéseket leadta, amelynek következtében F. J. sértett életét vesztette. Bizonyítottnak látta a másodfokú bíróság is, hogy az I. r. vádlott hozta működésbe az Aranykéz utcában parkoló gépkocsiban elhelyezett robbanószerkezetet és ezzel négy személy halálát, valamint 20 ember könnyebb- illetve súlyosabb sérülését okozta. 

A II. r. vádlott cselekménye kapcsán kifejtette, hogy ugyan az alibije nem nyert bizonyítást, azonban ebből még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a cselekményt elkövette. Megállapítani csak azt lehetett, hogy a gépkocsiban talált táska II. r. vádlottól származott, valamint azt, hogy a kesztyűt ő is hordta. Mindezek alapján a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen mentette fel a II. r. vádlottat bizonyítékok hiányában.

 

A III. r. vádlott esetében a tanács elnöke utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a bűncselekményben felbujtóként való részvételét bizonyítottnak látta, hiszen B. J. K. sértett megölésével a célja B. J. K. elhallgattatása, valamint egy folyamatban lévő büntetőeljárás akadályozása volt. A III. r. vádlott bűnösségét támasztotta alá annak a tanúnak a vallomása, aki hallotta az I. r. és III. r. vádlottak közötti beszélgetést arról, hogy a cselekmény elkövetését III. r. vádlott sürgette. 

 

A bűncselekmények minősítése kapcsán a másodfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az I. r. vádlott cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősíti, mivel a robbantásban elhunyt sértettek életének megmentésére egyáltalán nem volt lehetőség, továbbá a tűz általi halál a sértettek életének kioltásával szükségszerűen együtt járó szenvedést jóval meghaladta. A III. r. vádlott kapcsán utalt arra a tanács elnöke, hogy az általa elkövette cselekmény aljas célból elkövetettnek minősíthető, azonban a részesi elkövetési mód miatt ezt a minősítést a súlyosító körülmények körében lehetett csak értékelni. 

 

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a belső arányosság elvére is figyelemmel szabta ki a vádlottakra a büntetést, I. r. vádlottra az életfogytig tartó szabadságvesztést azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás időpontját is a maximum 30 évben határozta meg, míg a III. r. vádlottra a maximum 15 évhez közeli 13 év szabadságvesztést.

 

A másodfokú bíróság szerint – a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő ellenére – ezek a büntetések állnak arányban a cselekmények tárgyi súlyával és társadalomra veszélyességével, valamint visszatartó erővel bírnak a vádlottak vonatkozásában is. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős. 

 

Budapest, 2017. május 19.

 

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A Fővárosi Törvényszék ítéletével Dr. Sz. Gy. I. r. vádlottat és Dr. R-V. K. II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében és – az I. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett – vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek.

Az I. és II. r. vádlottakat az ellenük további vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádak alól felmentette.

A törvényszék Dr. Sz. Cs. III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében, Dr. Sz. S. IV. r. és Dr. C. Gy. V. r. vádlottakat vesztegetés vétségében, V. Á.
XII. r. vádlottat vesztegetés bűntettében, míg D-D. P. XIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek.

Ezért a törvényszék:

A törvényszék az I. és II. r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzás intézkedést is alkalmazott.

Dr. F. K. VI. r., Dr. P. Cs. VII. r., Dr. B. G. VIII. r., Dr. B. T. IX. r. és H. Zs. P. X. r. vádlottat az ellenük vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól, míg F. Zs. B. XI. r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette, valamint közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt emelt vádak alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére súlyosítás, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, az I. r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért, II. r. vádlott és védője felmentésért, III. r. és IV. r. vádlott és védőjük felmentésért, V. r. vádlott védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XII. r., és XIII. r. vádlott tudomásul vette az ítéletet. A XI. r. vádlott nem tett perorvoslati nyilatkozatot.

A Fellebbviteli Főügyészség a fenti ügyészi fellebbezést részben fenntartotta.  

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét megváltoztatta. Az I. r. vádlott két cselekményét felbujtóként elkövettet gazdasági vesztegetés bűntettének, valamint a II. r. és XI. r. vádlottak egyes cselekményeit is eltérően minősítette.

A tanács elnöke indokolásában kiemelte, hogy azt kellett vizsgálnia a másodfokú bíróságnak, hogy a titkos információgyűjtés eredménye a vádlottak tekintetében felhasználható volt-e. Ezzel kapcsolatosan utalt arra, hogy a bűncselekmények elkövetésekor, 2009-ben a felmentett vádlottak terhére rótt bűncselekmények 2 évig, illetve 3 évig terjedő szabadságvesztéssel voltak büntethetők, így nem valósultak meg a titkos információgyűjtés eredménye felhasználhatóságának feltételei, így azon vádlottak esetében akiknek a cselekménye 5 év szabadságvesztésnél enyhébben minősült, a titkos információgyűjtés eredménye nem volt felhasználható.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által felmentett vádlottak vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A III., IV. és V. r vádlottak esetében kifejtette, hogy a vádlottak tagadó vallomásainak, egy tanú vallomásának és a titkos információgyűjtés eredményének összevetése alapján a másodfokú bíróság megítélése szerint nem nyert bizonyítást, hogy a fenti vádlottakat minden részletbe beavatták, vagyis nem tudtak arról, hogy az I. r. vádlotton keresztül a II. r. vádlott pénzhez jut. Utalt arra is a tanács elnöke, hogy III., IV. és V. r. vádlott vonatkozásában sem volt felhasználható a titkos információgyűjtés eredménye a terhükre rótt bűncselekmény büntetési tétele miatt.

A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel az I. és II. r. vádlottak által elkövetett cselekmények 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek, így velük szemben a titkos információgyűjtés eredménye felhasználható volt. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomások, a vádlotti vallomások, a lehallgatási jegyzőkönyv és az eset egyéb körülményei alapján okszerű következtetést vont le az I. és II. r. vádlottak bűnösségére, amellyel a másodfokú bíróság is egyetértett.

Azonban kifejtette a tanács elnöke azt is, hogy az elsőfokú bíróság – annak ellenére, hogy
8 év telt el a bűncselekmény elkövetése óta – kirívóan enyhe büntetést szabott ki a vádlottakkal szemben. Ezért az I. r. vádlott büntetését 7 év szabadságvesztésre súlyosította, de a vádlott betegségére és két kiskorú gyermekére tekintettel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg. A II. r. vádlottat a felfüggesztett szabadságvesztés helyett 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, azonban az ő esetében is enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg az időmúlásra és a 3 éves kiskorú gyermekének érdekeire figyelemmel.

A XII. r. vádlott büntetését az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodott voltát figyelembe véve felfüggesztett szabadságvesztésre súlyosította, míg a XIII. r. vádlottat az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedés helyett, értékelve a feltáró beismerő vallomását is pénzbüntetésre ítélte.  

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 20. napján B. Á. F. és társa vádlottak ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék B. Á. F. I. r. és Z. A. L. II.r. vádlottakat az ellenük a társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a bűncselekményt a vádlottak követték el.

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést, melyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kiegészítésekkel fenntartott. A vádlottak és védőik a felmentés jogcímének megváltoztatásáért, bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az általa megállapított tényállás alapvetően megalapozott volt, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét. 

 

A tanács elnöke kiemelte, hogy az ügyészség szerint a vádlottak bűnösségét a 6. számú tanú vallomása támasztotta volna alá. Ezzel szemben a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen nem fogadta el ezt terhelő bizonyítékként. Ennek indoka, hogy a tanú vallomásában foglaltakat a helyszínen szintén jelenlévő, akkori barátnője sem támasztotta alá. A tanú a vallomás megtétele révén kedvezőbb elbírálást remélt egy ellene folyó büntető ügyben, továbbá bevallása szerint is kábítószer hatása alatt állt a vádbeli időben. 

 

A tanács elnöke megjegyezte azt is, hogy másodfokú bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, mivel egy személy írásban bejelentette, hogy az ügyről érdemi vallomást kíván tenni. Az ítélőtábla ezt követően a tanút írásbeli tanúvallomás megtételére hívta fel, azonban a felhívott személy a megszabott határidőn belül írásbeli tanúvallomást nem tett, ezért kihallgatása vált szükségessé. A 2017. március 30. napján megtartott fellebbviteli tárgyaláson a tanú úgy nyilatkozott, hogy a korábbi írásbeli bejelentése tévedésen alapult, ismeretlen személyektől valótlan értesülésekhez jutott. A tanács elnöke többszöri kérdése ellenére az ügyről érdemi nyilatkozatot nem tett, a vádlottakról pedig azt a kijelentést tette, hogy őket nem ismeri. 

 

Mindezekre tekintettel a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás sem támasztotta alá az ügyészi álláspontot.

 

A Fővárosi Ítélőtábla eljárt tanácsának álláspontja szerint egyértelmű azonban, hogy a sértett bűncselekmény áldozata lett, csupán az nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy az emberölést a megvádolt személyek követték el.

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős. 

 

Budapest, 2017. április 20.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 10. napján V. N. vádlott és társai ellen kábítószerrel visszaélés bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokainál fogva –  helybenhagyta.

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2016. november 18. napján V. N. I. r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. Z. II. r. és M. P. III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A II. és III. r. vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett.

 

Az ítélet ellen I. r. vádlott terhére az ügyész fellebbezett súlyosítás érdekében. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak rendszeres kábítószer fogyasztók. A II. és III. r. vádlott közösen 2012 januárjában kibéreltek agy budapesti lakást, röviddel ezután I. r. vádlott megkérte a vádlott társait, hogy az ingatlanban tárolhasson kábítószert, ott kiadagolhassa, szortírozhassa. A vádlott ehhez kulcsot is kapott társaitól. 2012 februárjáig mintegy 3 kg amfetamint és 1 kg marihuánát hozott, tárolt a lakásban, majd porciózás után azt részben el is vitte továbbértékesítés céljából, egy részét pedig a házkutatáskor lefoglalták a rendőrök. A házkutatáson megtaláltak még különböző tablettákat, több fecskendőt, műanyag zacskókba csomagolt fehér színű port, digitális mérlegeket is. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. április 10.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 2017. április 10. napján M. Zs. vádlott ellen csalás vétsége miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, a másodfokú bíróság ítéletét a kiszabott büntetés tekintetében megváltoztatta.

 

Az első fokon eljárt Nagykátai Járásbíróság 2016. március 31. napján M. Zs. vádlottat közokirat-hamisítás bűntette és 2 rb. csalás vétsége miatt, mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottal szemben 30.000.-Ft összegű vagyonelkobzást rendelt el, és kötelezte a vádlottat, hogy az egyik magánfél részére fizessen meg 30.000.-Ft-ot. 

 

A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a vádlottat a 2 rb. csalás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 180 óra közérdekű munkára enyhítette. A törvényszék mellőzte a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést és a magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. 

 

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott rendszeres haszonszerzésre törekedve 2012 júniusában hirdetést adott fel egy internetes oldalon, amely szerint weblap-készítési feladatokat vállal. I. I. és T. B. „kedvenc állatok temetője” elnevezésű Weblapot akartak létrehozni és ennek elkészítése érdekében kerültek kapcsolatba a vádlottal, aki a sértetteknek egy ismerőse nevén Cs. T-ként mutatkozott be. Vállalta, hogy 2012 októberére elkészíti a weblapot 200.000.-Ft fejében. Erről a vádlott és a sértettek írásos megállapodást is készítettek. A vádlott ekkor Cs. T. nevére kiállított igazolvánnyal igazolta magát. A vádlott előlegként mindkét sértettől átvett 30.000.-Ft-ot. A vádlott a weboldalt nem készítette el, a sértettek számára a továbbiakban nem volt elérhető. A vádlott cselekményével a sértetteket jogtalan haszonszerzés érdekében tévedésbe ejtette, illetve tartotta, nekik 30.000-30.000.-Ft összegű kárt okozott, amely nem térült meg. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka büntetést 150.000.-Ft pénzbüntetésre enyhítette. A 2 rb. tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette. 

 

Egyebekben helybenhagyta a másodfokú ítéletet.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. április 10.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A Fővárosi Ítélőtábla csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Cs. és társai ellen indult büntetőügyben a kényszerintézkedések indokoltságának éves felülvizsgálata során T. Cs. I. r. és M. Zs. III. r. vádlottak előzetes letartóztatását 2017. április hó 4. napján kelt végzésével megszüntette és egyben az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig mindkét vádlott – mozgását nyomon követő technikai eszközzel is biztosított – házi őrizetét rendelte el.

 

A Fővárosi Ítélőtábla ügyészi indítvány alapján járt el, eljárását a Be. 132. § (1) bekezdés b) pontjában írtak tették szükségessé, mivel a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásban a vádirat benyújtása után fenntartott előzetes letartóztatás tartama mindkét vádlott esetében az egy évet meghaladta, ezért a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában mindkét vádlott előzetes letartóztatásának további fenntartását, míg a védők az előzetes letartóztatás megszüntetését és enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását indítványozták.

 

A Fővárosi Ítélőtábla végzésének indokai szerint az ügyészség az I. és III. r. vádlottakat továbbra is több, mint 700 rendbeli, évtizeden átívelő időszakon keresztül folyamatosan, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, kiemelkedő tárgyi súlyú vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével vádolja, amelyek kapcsán – a bűnösség megállapítása esetén – a kiszabható büntetés tartama is jelentős. Ehhez képest a vádlottak személyi szabadságának korlátozása – a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés megakadályozása érdekében – továbbra is indokolt. 

 

A végzés szerint a Be. 60. § (2) bekezdése alapján a kényszerintézkedések alkalmazása esetén, ha az eljárási törvény az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását megengedi, az ilyen cselekmény elrendelésének, az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó, más kényszerintézkedéssel nem biztosítható.

 

A végzés szerint, a jelen ügyben pedig nem voltak figyelmen kívül hagyhatóak az I. és III. r. vádlottakat érintő személyi körülmények, miszerint szoros családi kötelékekkel rendelkeznek (mindkét vádlott nős, az I. r. vádlott három, a III. r. vádlott két gyermeket nevel, az I. r. vádlottnak idősebb, rendszeres törődést igénylő szülei vannak, míg a III. r. vádlott mindkét kiskorú gyermeke egészségi állapota folytán állandó gondozásra szorul), lakhatásuk és megélhetésük jelenleg éppen a fenti családi kötelékeken keresztül biztosított, így az adott földrajzi helyhez fokozottan kötődnek.

 

Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az I. és III. r. vádlott előzetes letartóztatását megszüntette és egyúttal mindkét vádlott – mozgását nyomon követő technikai eszközzel is biztosított – házi őrizetét rendelte el.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozatát a fellebbezésre jogosultakkal kézbesítés útján közölte.

 

Budapest, 2017. április 5.

 

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 2017. március 29. napján B. Gy. vádlott ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, a másodfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokainál fogva –  helybenhagyta.

 

Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. április 4. napján B. Gy. vádlottat, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 50 nap közérdekű munka büntetésre ítélte, amelyet fizikai munkakörben köteles ledolgozni. 

 

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2016. november 7. napján a vádlottat az ellene hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól felmentette. 

 

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be másodfellebbezést felmentés miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2009 márciusában Budapesten, a Főpolgármesteri Hivatal által tartott rendezvényen tartózkodott. A hivatalos program befejezését követően több rendőri egység hajtotta végre a rendezvényen maszkban tartózkodó, arról éppen távozó vádlott kiemelését  és előállítását. Az elvezetés során a vádlott több alkalommal fejét hátralendítő mozdulatot tett, amelyről az eljárás során nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az a mögötte haladó, őt kísérő rendőr fejjel való eltalálására irányult volna. A rendőrök a vádlottat az Erzsébet híd lábához kísérték, ahol a vádlott megtámasztotta a lábát a falon, majd magát szándékosan hátra rúgta, ennek következtében a mögötte álló és a vádlottat tartó több rendőr elveszítette az egyensúlyát, amelyet hátra lépéssel nyertek vissza. A vádlott tagadta a cselekmény elkövetését. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa helybenhagyta Fővárosi Törvényszék ítéletét. Az ítélőtábla szerint az első és másodfokon eljáró bíróságok az eljárási szabályoknak megfelelően folytatták le az eljárást. A másodfokú bíróság tényállás kiegészítése is helyes volt. 

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy maradéktalanul helyes volt a Fővárosi Törvényszék megállapítása, amely szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége a vád tárgyává tett cselekményben nem állapítható meg, így helyes volt a vádlott bűncselekmény hiányában való felmentése.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. március 30.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 27. napján Cs. T. I. vádlott ellen kábítószer birtoklás bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott büntetését enyhítette.

 

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2016 novemberében Cs. T. I.-t kábítószer birtoklása büntette és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék a vádlottat az ellene kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vád alól felmentette. 

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a cselekmény súlyosabb minősítse érdekében jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. 

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2014 novemberében, Budapesten, a lakásán tartotta az ezt megelőzően ismeretlen személytől és időben szerzett kábítószereket, új pszichoaktív anyagnak minősülő anyagokat, illetve a fogyasztásukhoz, tárolásukhoz szükséges eszközöket. Ezeket a szereket és eszközöket a hatóság megtalálta és lefoglalta. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa a vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetést 6 évre és a közügyektől eltiltást is 6 évre enyhítette. Egyebekben helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. március 27.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2017. február 24. napján tárgyalást tartott annak a vádlottnak az ügyében, aki a sértettet ismeretlen eredetű lúggal öntötte le.

 

A másodfokú bíróság a tárgyaláson az igazságügyi orvos szakértőket hallgatta meg, elhangzottak a perbeszédek és a vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozata is. A tárgyalást a határozathirdetésre, 2017. március 10. napjának 9 órájára elnapolta.

 

Tekintettel arra, hogy a tárgyaláson rendkívüli érdeklődés volt a nyilvánosság részéről, a 2017. március 10. napjára kitűzött tárgyalási napon mind a sajtó, mind a hallgatóság részvétele előzetes regisztrációhoz kötött.

 

Budapest, 2017. február 27.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. február 20. napján fk. R. I. vádlott ellen szexuális erőszak bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.

 

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék nem jogerős ítéletében fiatalkorú R.I. vádlottat bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében, ezért őt, – a próbára bocsátás hatálya alatti elkövetésre is tekintettel – halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

 

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett, míg a vádlott és a védője enyhítés érdekében nyújtott be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, álláspontja szerint a cselekmény tárgyi súlyára és a súlyosító körülményekre figyelemmel a kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, annak súlyosítását tartotta indokoltnak.

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az általa megállapított tényállás megalapozott volt, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét. A tanács elnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásával a büntetési célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki. Sem a büntetés súlyosítására, sem annak enyhítésére nincs törvényi lehetőség.

 

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.

 

Budapest, 2017. február 20.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály