Fővárosi Ítélőtába
Beküldés dátuma
2018.04.19. - 13:04
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. április 19-én B. Gy. vádlott és társai ellen terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A Fővárosi Törvényszék a 2016. augusztus 30-án kihirdetett ítéletével B. Gy. I. r., S.J. II. r., Sz. E. I. III. r., Sz. F. IV. r., M. Cs. M. V. r., P. L. VI. r., P.G. VII. r., T. Cs. Z. VIII. r., N.Z.P. IX. r., Gy. B. X. r., F.R.Z. XI. r., J.G.P. XII. r., K.Cs. XIII. r., B.B. XIV. r., B.G. XVI. r. vádlottakat terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, és elbírálta az érintett vádlottak esetében a járulékos bűncselekményeket is.
B.A. XV. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett kényszerítés bűntettében, R.K. XVII. r. vádlott bűnösségét pedig lőszerrel visszaélés bűntettében mondta ki.
Ezért
- az I. r. vádlottat 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra,
- a II. r. vádlottat 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra,
- a III. r. vádlottat 7 év 10 hónap fegyházbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 10 év Magyarország területéről kiutasításra,
- a IV. r. vádlottat 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra,
- az V. r. vádlottat 9 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra,
- a VI. r. és VII. r. vádlottakat azonosan 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, VIII. r. vádlottat szintén 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra,
- a IX. r. vádlottat 6 év 10 hónap fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra,
- a X. r. vádlottat 5 év 4 hónap fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra,
- a XI. r. vádlottat 7 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra,
- a XII. r. vádlottat 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra,
- a XIII. r. vádlottat 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra,
- a XIV. r. vádlottat 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra,
- a XVI. r. vádlottat 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, mint bűnszervezetben elkövetőket, egyben kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből.
A XV. r. vádlottat 10 hónap börtönbüntetésre, a XVII. r. vádlottat 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, mindkettőjük esetében a szabadságvesztés végrehajtását azonosan 2 év próbaidőre felfüggesztette. Egyes vádlottak esetében felmentő rendelkezéseket is hozott.
A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott és T. L. nevű társa egy általuk szervezett rendezvényen indították útjára a Hunnia Mozgalmat „Egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”. Felhívást tettek közzé, amelyben rögzítették a mozgalom alapelveit és a csatlakozás feltételeit. Céljuk az volt, hogy a 2006-os ismert események óta fennállt feszült közhangulatot fenntartsák, és annak felszítására törekedve újabb és újabb erőszakos akciókra készüljenek. Elgondolásuk a 2006-ban regnált, majd később felváltott kormánnyal történt nyílt szembeszegülés és a nem tolerált társadalmi csoportokkal szembeni fellépés volt. Ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.
Az elsőfokú bírósági ítélettel szemben ellenirányú fellebbezések bejelentésére került sor. A részleges felmentések és egyes vád tárgyává tett cselekményeknek a bűnösség köréből történő kirekesztése miatt az ügyész fellebbezett, míg a védői oldal jellemzően elsősorban a vádlottak felmentése, cselekményük enyhébb minősítése, harmadsorban pedig büntetéseik lényeges enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során lényegében három alapvető bizonyítékra építette fel a vádlottak bűnösségét megalapozó ítéleti tényállást. Ezek egyike S. T. tanúvallomása volt. Az elsőfokú bíróság a tanú meghallgatása során bizonyos, a tanú vallomástételét befolyásoló körülményeket észlelve a tanú védelme érdekében zárt tárgyalást rendelt el, egyben az I. r. és a VIII r. vádlottat is kivezetette a tárgyalóteremből. A tárgyaláson felvett bizonyítás anyagát csak lényegesen később tárták a vádlottak elé ugyancsak zárt tárgyalás keretében. Később az eljárás megismétlése során S. T. tanú vallomásának ismertetésére, illetve felolvasására ugyancsak zárt tárgyalás keretében került sor, holott maga a bíróság is rögzítette, hogy a továbbiakban a tanú védelme ezt nem indokolja. Ebből következően az elsőfokú bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a büntetőeljárási törvényben foglalt ok hiányában, alaptalanul zárta ki.
Az Alaptörvény rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A fentiekből megállapítható, hogy a tisztességes bírósági eljárás egyik nélkülözhetetlen feltétele a tárgyalás főszabály szerinti nyilvánossága.
A büntetőeljárási törvény értelmében feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki. Jelen esetben a törvényszék előtt folyt bizonyítási eljárásban ez, az elsőfokú ítélet feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés valósult meg.
Ezen túlmenően az ítélőtábla eljáró tanácsa megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében az indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette és ezzel összefüggésben az ítélet jelentős mértékben megalapozatlan is. A törvényszék ítélete indokolásában a bizonyítékokat lényegében csupán a nyomozati iratok tartalmának megfelelően sorolta fel, a tárgyalás során felvett – egyébként igen részletes - bizonyítás anyagát fel sem tüntette az indokolásában, ebből következően ezek bírói értékelésére sem került sor. Az elsőfokú tárgyaláson a vádlottak rendkívül részletes érdemi védekezést terjesztettek elő, ezt alátámasztó okiratokat is becsatoltak, ezeknek a terhelő bizonyítékokkal való ütköztetése, értékelése is teljes körűen elmaradt. Mindezekre figyelemmel nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ezen bizonyítékokkal kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedett.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indokolása a terrorcselekmény eszközcselekményeként nem a rongálás vétségét tekintette, hanem a közveszély okozást, ugyanakkor az írásba foglalt ítélet minden egyes tényállási pontnál rögzíti, hogy az I. r. vádlott felbujtói magatartása 50.000 Ft, vagy azt meghaladó kár okozásával elkövetett terrorcselekményre vonatkozott. A fentiek alapján megállapítható, hogy a büntetőjogi főkérdés tekintetében fel nem oldható ellentmondás van a szóban kihirdetett és a hónapokkal később írásba foglalt ítélet indokolása között. Ez utóbbiak feloldására a másodfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség.
Az elsőfokú bíróság eljárási kötelezettsége a tényállás megállapítása. A másodfokú bíróság főszabály szerint erre alapíthatja az ítéletét. Teljes körű megalapozatlanságot és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az elsőfokú bíróság nem állapítja meg a büntetőjogi felelősség szempontjából jelentős tényeket (tényállást). Az ítélőtábla tanácsának elnöke kiemelte, hogy a törvényszék ítélete a XV. r. vádlott tekintetében nem tartalmaz tényállást.
A rendelkezésre álló elsőfokú bírósági iratokból megállapíthatóan a vádlottak védekezéshez való joga súlyosan sérült, a tárgyaláson felvett bizonyítás anyagát a vádlottak bizonyos esetekben a perjogi előírásoknál jóval később ismerhették meg, a jegyzőkönyvek kiadására néhány kivételtől eltekintve csak évekkel később került sor. Egyes jegyzőkönyvekről pedig nem is lehet megállapítani, hogy a vádlottak és védők megkapták-e, holott az eljárás során folyamatosan kifogásolták ennek elmaradását.
A bizonyítékok teljeskörű számbavételének és értékelésének elmaradásából fakadóan az ítéletben meglévő ellentmondások az abszolút hatályon kívül helyezési ok hiányában sem lettek volna korrigálhatóak.
A bizonyításra vonatkozó perjogi rendelkezések szerint a bíróságnak a valóságnak megfelelő tényállás tisztázására kell törekednie. Ez utóbbi kötelezettség teljesítése nyilvánvalóan nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen kiemelkedő tárgyi súlyú, a közéletben komoly nyomot hagyó büntetőügyben sem.
Az ítélőtábla eljáró tanácsa az egyes vádlottakat érintő kényszerintézkedések megszüntetéséről is határozott, amellyel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be.
Budapest, 2018. április 19.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2018.04.12. - 16:03
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. április 12-én P. R. vádlott és társai ellen rablás bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés és a büntetés kiszabása körében megváltoztatta.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. április 26-án kihirdetett ítéletével P. R. I. r. vádlottat 8 rb. fegyveresen, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette, 2 rb. magánlaksértés bűntette, 5 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette, 2 rb. testi sértés bűntette, melyből 1 rb. kísérlet, 1 rb. testi sértés vétsége, 3 rb. rongálás vétsége, 1 rb. rongálás bűntette, 2 rb. orgazdaság bűntette, 8 rb. lőfegyverrel visszaélés bűntette, okirattal visszaélés vétsége, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette, 2 rb. egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette, közúti veszélyeztetés bűntette és garázdaság vétsége miatt halmazati büntetésül 14 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 10 év járművezetéstől eltiltásra, É. Z. II. r. vádlottat 7 rb. rablás bűntette, 2 rb. magánlaksértés bűntette, 5 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette, 1 rb. testi sértés bűntette, 3 rb. rongálás vétsége, - mely cselekményeket részben társtettesként, részben bűnsegédként követett el - 5 rb. lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, K. N. III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette és bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az I. r. vádlottat 2 rb. rablás bűntette és 1 rb. magánlaksértés bűntettének, a III. r. vádlottat 1 rb. rablás bűntettének és 1 rb. lőfegyverrel visszaélés bűntettének, míg E. A. IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette.
A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott többnyire II. r. vádlottal, egy esetben III. r. vádlottal együtt pénzszállítók, 2 esetben családok sérelmére fegyveres rablást követett el, úgy, hogy a pénzszállítók kirablásakor az értékszállítást végző személyeket felszólította, hogy feküdjenek a földre és azért, hogy ennek nyomatékot adjon 4 esetben ezeket a személyeket meg is ütötte a kezében lévő lőfegyver markolatával.
Az ítélet ellen az ügyész, valamint I., II., III. r. vádlottak és védőik fellebbeztek.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. r. és a II. r. vádlottak további rablási cselekményeit is bűnszövetségben elkövetettnek minősítette és a terhükre rótt egyéb bűncselekmények jogi minősítését pontosította. Ezért az I. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 16 évre súlyosította, míg a III. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét valamennyi vádlott vonatkozásában helybenhagyta.
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításakor nem tévedett, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét, amellyel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A törvényszék nagy terjedelemben tett eleget indokolási kötelezettségének, ennek során a vádlottak és védőik valamennyi felvetésével szemben megalapozott indokokat hozott fel. A vádlottak terhén megállapított bűncselekményeket túlnyomórészt jogilag helyesen minősítette.
Az ítélőtábla szerint az emberi élet kioltásával járó szándékos bűncselekmények után a második legveszélyesebb bűncselekmény típusnak a lőfegyverrel elkövetett rablási cselekmények minősülnek. Jelen esetben az I. r. vádlott pénzszállítók sérelmére követett el nagy számban ilyen jellegű bűncselekményeket. Cselekményeinek súlyát tovább növelte, hogy ezeket a cselekményeket bűnszövetségben, azaz társaival együttműködve, szervezetten követte el.
Mindezek alapján az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés súlyosítása vált szükségessé. A III. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére a belső arányosság elvének megtartása érdekében került sor. A III. r. vádlott ugyanis kizárólag egy rablási cselekménynél a társát segítő bűnsegédi magatartást tanúsított, amelynek súlya nem éri el a tettesi magatartás mértékét.
A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.
Budapest, 2018. április 12.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2018.04.12. - 13:14
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla döntött az állami légitársaság dolgozóinak Magyar Állammal szemben indított perében.
Az M. Zrt. ellen felszámolási eljárás indult, mely során a hitelezők igényüket bejelentették. A zárómérleg benyújtásakor kiegyenlítetlen hitelezői követelések maradtak fenn. A perben 286 magánszemély, hitelező – akik az M. Zrt. munkavállalói voltak – kérték, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy az alperes – mint az adós tulajdonosa – korlátlan és teljes felelősséggel tartozik az M. Zrt. „f.a.” adós elleni felszámolási eljárás során az adós vagyona által nem fedezett felperesi hitelezői igények kielégítéséért.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2018. április 11-én megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A bíróság megállapította az alperes felelősségét a felpereseknek az M. Zrt. „f.a.” adós elleni felszámolási eljárásban nyilvántartott és kiegyenlítetlen hitelezői követelései erejéig. Megállapította, hogy az alperes uralkodó tag volt az M. Zrt.-ben a felszámolási eljárás megindításáig.
A bíróság rögzítette, hogy az alperes tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott a megjelölt időszakban. E tartósan hátrányos üzletpolitika következménye az a vagyoncsökkenés, amelynek következtében a felszámolási eljárásban a hitelezői igények kielégítésére – így az adott ügy felpereseinek munkaviszonnyal kapcsolatos hitelezői igénye megtérítésére – nem maradt fedezet.
Budapest, 2018. április 12.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2018.03.20. - 13:36
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. március 20. napján dr. P. L. Gy. vádlott ellen emberen végezhető kutatás szabályainak megszegésének bűntette miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabása körében részben megváltoztatta.
A Fővárosi Törvényszék a 2017. december 18-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében dr. P. L. Gy. vádlottat, aki a dr. H. I. által kifejlesztett, az érelmeszesedést csökkentő antigént huzamosabb időn keresztül, meg nem határozható számú páciensnek ellenérték fejében befecskendezte, annak tudatában, hogy az eljárás nem engedélyezett.
Ezért őt az elsőfokú bíróság 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összegét 2 500 forintban (mindösszesen 750 000 forintban) állapította meg, valamint 330 000 forint vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához megküldött átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét megváltoztatta, a vádlott elkövetői minőségénél a társtettességre utalást mellőzte, továbbá a pénzbüntetést 400.000 forintra enyhítette.
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az általa megállapított tényállás alapvetően megalapozott volt, csupán csekély pontosításra szorult. A törvényszék a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét.
A tanács elnöke kiemelte, hogy kétséget kizáró bizonyossággal csak az volt megállapítható, hogy a vádlott az antigént három páciens szervezetébe juttatta be, továbbá a társtettesség megállapíthatóságának hiányzott a büntetőjogi alapja.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottal szemben a törvényszék a büntetési célokkal összhangban álló büntetési nemet választott, azonban a társtettesség mellőzésére, valamint a tényállás fenti módosítására figyelemmel a vagyontalan nyugdíjas vádlottal szemben a pénzbüntetés összegének csökkentése volt indokolt.
A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.
Budapest, 2018. március 20.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Beküldés dátuma
2018.03.08. - 15:32
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. március 08. napján L. G. vádlott és társa ellen testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabása körében megváltoztatta.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. november 29-én kihirdetett ítéletével L. G. I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében, garázdaság bűntettében, közúti veszélyeztetés bűntettében, testi sértés vétségének kísérletében, valamint testi sértés bűntettének kísérletében. Ezért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Úgy rendelkezett, hogy az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
L. M. II. r. vádlott bűnösségét a törvényszék bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletében állapította meg, ezért 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott 2015 decemberében egy gépkocsit vezetve egy kijelölt gyalogos átkelőhelyen az áthaladó gyalogosra húzta a kormányt, akinek sikerült elugrania. A korábban veszélyeztetett gyalogost egy késsel üldözte, az arra haladó járókelőkbe belekötött, illetve egyiküket megütötte. Az egyik, számára ismeretlen személyt a késsel bal karján megszúrta. A házi őrizetben lévő I. r. vádlott a másfél éves unokahúgát ölébe ültette, egy égő cigarettát, többször a gyermek szájába tett, miközben a dohányfüst letüdőzésére bíztatta.
Az ítélet ellen az ügyész az I. r. vádlott terhére súlyosításért, az I. r. vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet a II. r. vádlott vonatkozásában jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést 7 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és a járművezetéstől való eltiltás időtartamát 5 évre súlyosította.
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításakor nem tévedett, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét, amellyel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A törvényszék a vádlott terhére megállapított bűncselekményeket jogilag helyesen minősítette.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az ügyész súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezése alapos volt. A másodfokú bíróság további súlyosító körülményként értékelte, az öt bűncselekményből álló bűnhalmazatot. Az ügy megítélése szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a 25 éves vádlott különös visszaesőnek minősül, vagyis korábban már hasonló jellegű bűncselekmények, valamint rablás és zsarolás bűntette miatt is elítélték.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla – a büntetési célok elérése érdekében – a középmértéket (7 év) valamivel meghaladó büntetés kiszabását látta indokoltnak.
A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.
Budapest, 2018. március 8.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2018.02.28. - 09:52
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
B. Gy. és társai ellen terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2018. február 13., február 15. és február 20. napján megtartott nyilvános üléseken az ítélőtábla meghallgatta a II.-V. r., a VII. r. és a IX.-XVII. r. vádlottakat.
A 2018. február 27-én megtartott nyilvános ülésen az I. r. vádlott felszólalására került sor. Az ítélőtábla a nyilvános ülésen a rendkívüli időmúlásra, valamint arra figyelemmel, hogy a korábban elrendelt kényszerintézkedések a céljukat maradéktalanul betöltötték, az eddig házi őrizetben lévő vádlottak esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, míg a lakhelyelhagyási tilalommal érintett vádlottak esetében a kényszerintézkedést megszüntette.
A végzéssel szemben az ügyész fellebbezett, míg a vádlottak és védőik a határozatot tudomásul vették.
Az I. r. vádlott észrevételeinek terjedelmére is tekintettel az egész napos felszólalását követően az ítélőtábla a nyilvános ülést 2018. március 20., március 27. és április 17. napjára elnapolta.
A soron következő nyilvános ülések az I. r. vádlott további felszólalásával, valamint a VI. és VIII. r. vádlottak észrevételeinek előterjesztésével folytatódnak. Mindezeket követően kerülhet sor az ügyészi és a védői perbeszédek megtartására.
Budapest, 2018. február 28.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Beküldés dátuma
2018.02.22. - 14:54
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. február 22-én Dr. B. K. vádlott ellen testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt indult másodfokú megismételt büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.
Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4-Én kihirdetett, nem jogerős ítéletében Dr. B. K. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében és kifosztás bűntettében, ezért a vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 5 év orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott az ok megjelölése nélkül, míg a védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítéletét a harmadfokon eljáró Kúria 2017. június 13-án kelt végzésével hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.
Ilyen előzményeket követően a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú megismételt eljárásban tárgyalást tűzött ki Dr. B. K. vádlott ügyében, aki – az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint – a volt barátnője testére ismeretlen eredetű lúgot öntött és az eszméletlen sértettet pokrócba burkolva a díványra fektette. Azért, hogy cselekményét rablásnak álcázza, magához vette a sértett fiának laptopját, valamint a sértett két mobiltelefonját.
A folytatólagos tárgyalásokon a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tanácsa – a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltakra tekintettel – az abban meghatározott tanúkat, a védő által indítványozott két tanút és a vádlottat hallgatta ki, majd a sértetti képviselő indítványának helyt adva a vádlott kihallgatását tartalmazó helyszínbejárásról készült DVD megtekintésével, annak tartalmát a vádlott és a tanúk elé tárta.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki személyi szabadság megsértése bűntettében és magánlaksértés vétségében is. A vádlott testi épség elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette. A terhére megállapított további cselekményt okirattal visszaélés vétségének és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének is minősítette.
A vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 9 évre, a közügyektől eltiltást 9 évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította.
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, az ügyfelderítési kötelezettségének nagyrészt eleget tett.
A másodfokú bíróság által felvett bizonyítás a törvényszék mérlegelő tevékenységét megerősítette, az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A vádlott bűnösségét nem csupán az őt a helyszín közelében felismerő tanú vallomása, hanem nagyszámú más, egymástól független forrásból származó közvetett bizonyíték is megerősítette. A vádlott általi elkövetést támasztotta alá az is, hogy az eljárás során az alibije megdőlt. A vádlotti védekezéssel szemben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt nem vett részt kórházi helyszínbejáráson. Egyezően az elsőfokú ítélet megállapításaival a vádlotton kívüli más személy általi elkövetés lehetőségét az ítélőtábla is kizárta.
A tanács elnöke kiemelte, hogy a vádlott terhén a magánlaksértés vétsége és a személyi szabadság megsértésének bűntette is megállapítható. A vádlott a sértett lakásába erőszakkal ment be, a sértettet akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezte, majd nem csupán magára hagyta, hanem lakáskulcsát elvéve a bejárati ajtót kívülről rázárta.
A testi épség elleni bűncselekménye életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül, mivel a vádlott magatartása másod-, és harmadfokú égési sérüléseket okozott, amely közvetetten életveszélyes állapotot eredményezett.
A másodfokú bíróság a törvény szerinti 2-12 évig terjedő büntetési tételkeretet figyelembe véve a szabadságvesztés súlyosítása mellett döntött. Ezt azzal indokolta, hogy a testi épség elleni cselekmény a közvetett életveszélyen túl a sértettnek maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást is okozott. Továbbá a vádlott a bűncselekményt különös kegyetlenséggel, aljas célból, előre kitervelten, szakmai képzettségét felhasználva követte el, ezért a szabadságvesztés tartamának súlyosítása mellett az orvosi foglalkozástól végleges hatályú eltiltása is indokolt.
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete nem jogerős, azzal szemben az ügyész további súlyosítás érdekében, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés céljából fellebbezést jelentett be.
A Fővárosi Ítélőtábla a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta.
E végzést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
Budapest, 2018. február 22.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Beküldés dátuma
2018.01.31. - 16:06
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
Dr. B. K. vádlott ellen testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban a 2018. január 31-én megtartott fellebbviteli tárgyalási napon levetítette a vádlott kihallgatását tartalmazó, helyszínbejárásról készült videofelvételt, valamint azt a vádlott és a tanúk elé tárta.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tanácsa a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította, majd a tárgyaláson az ügyész perbeszédet tartott, továbbá a sértetti képviselő is felszólalt.
Az eljárás 2018. február 16-án a vádlott védőjének perbeszédével folytatódik, míg a határozathozatalra várhatóan 2018. február 22-én kerül majd sor.
Budapest, 2018. január 31.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Beküldés dátuma
2018.01.26. - 12:05
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A B. J. K. sértett elleni merénylet miatt folyamatban volt büntetőügyben hozott jogerős ítélet ellen P. T. elítélt védője perújítási indítványt terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet kihirdetését követően jutott tudomására, hogy az ügyben elítélt J. R. a Szegedi Fegyház és Börtönben elmondta M. R. elítéltnek, hogy a B. J. K. sértett sérelmére elkövetett robbantásos merénylet felbujtója – megnevezve a valódi elkövetőt – nem P. T. elítélt volt, amely körülmény alkalmas P. T. elítélt vonatkozásában a tényállás megváltoztatására és P. T. felmentésére, így indítványozta M. R. elítélt tanúkénti kihallgatását és a perújítás elrendelését.
A Fővárosi Ítélőtábla a perújítási indítvány alapján a 2017. október 24-én kelt végzésével perújítási nyomozást rendelt el, arra hivatkozással, hogy a perújítás megengedhetősége körében nincs helye a bizonyítékok mérlegelésének, ugyanakkor az olyan perújítási indítványt, amelyben új bizonyítékot jelölnek meg, nem lehet elutasítani az új bizonyíték tartalmának ismerete nélkül.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2018. január 18-án kelt végzésével a P. T. terhelt védője által előterjesztett perújítási indítványt elutasította.
A másodfokú bíróság a döntésében kitért arra, hogy a büntetőeljárási törvény akkor engedi meg a perújítást, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell alkalmazni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
A Fővárosi Ítélőtábla indokolása szerint nem igazolódott az a feltevés, hogy M. R. által, a perújítási nyomozás során tett tanúvallomás – valóságtartalma esetén – alkalmas a büntetőjogi felelősséget meghatározó eltérő tényállás megállapítására, mivel a tanú nem árulta el annak a személynek a nevét, akit J. R. neki felbujtóként megjelölt.
Ugyanakkor a perújítási nyomozás során tanúként kihallgatott J. R. megismételte a korábban tett vallomását, amely szerint a robbantásos merénylet elkövetője J. H. és nem P. T. volt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az alapügyben mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság részletesen vizsgálta J. R. más általi elkövetés lehetőségét feltevő védekezését, de ennek megállapítását egyik bíróság sem látta bizonyítottnak. A perújítási eljárásban a korábbi jogerős döntés alapját képező bizonyítékok újbóli értékelését a törvény egyértelműen kizárja.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság szerint M. R. tanú vallomása csak, mint bizonyítási eszköz új, de valójában nem tartalmaz új bizonyítékot és így a perújítás elrendelésének alapjául nem szolgálhat.
A végzés nem jogerős, azzal szemben P. T. elítélt védője a Kúriához fellebbezéssel élhet.
A Fővárosi Ítélőtábla a végzés meghozatalát követően haladéktalanul intézkedett a határozat kézbesítéséről.
Budapest, 2018. január 26.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság
Beküldés dátuma
2018.01.12. - 13:24
Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtába
A Fővárosi Ítélőtábla 2018. január 12-én T. Gy. vádlott és társai ellen emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabása körében részben megváltoztatta.
A Fővárosi Törvényszék 2017. június 7-én kelt ítéletével I-IV. r. vádlottakat emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Ezért az elsőfokú bíróság:
• az I. r. vádlottat 11 év fegyházbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra,
• a II. r. vádlottat 8 év fegyházbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra,
• a III. r. vádlottat 8 év fegyházbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra,
• a IV. r. vádlottat 4 év fegyházbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy
a vádlottak a szabadságvesztése kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség I. r., II. r., III. r. vádlott terhére súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése, II. r. és III. r. vádlott és védőik felmentés, IV. r. vádlott és védője enyhébb minősítés, valamint enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét megváltoztatta, a II-III. r. vádlottak büntetését 6-6 évre, míg a IV. r. vádlott büntetését 3 évre enyhítette. A járulékos kérdésekben az elsőfokú ítélet rendelkezéseit pontosította, egyebekben azt mind a négy vádlott tekintetében helybenhagyta.
A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az általa megállapított tényállás alapvetően megalapozott volt, csupán csekély pontosításra szorult. A törvényszék a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és indokát adta, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét. A tanács elnöke kiemelte, hogy a törvényszék a vádlottak terhére rótt bűncselekményeket helyesen minősítette. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az I. r. vádlottal szemben a törvényszék a büntetési célokkal összhangban álló büntetést szabott ki. A II-IV. r. vádlottak esetében az általuk megvalósított cselekmények – figyelés, a helyszín biztosítása - egymáshoz viszonyított súlyára és a 20 évet meghaladó időmúlásra figyelemmel a büntetés enyhítése vált indokolttá.
A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős.
Budapest, 2018. január 12.
Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság