Részletes keresés

A Fővárosi Törvényszék 2019. december 18-án elsőfokú ítéletet hirdetett abban a gazdasági perben, amelyet a Magyar Állam indított a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ellen. A felperes azt kérte a Törvényszéktől, hogy kötelezze – az álláspontja szerint jogcím nélküli birtokos – alperest arra, hogy a Budapest V. Kerület, Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiséget – az ingóságaitól kiürített állapotban – 30 napon belül hagyja el és a felperesnek adja birtokba.

A Fővárosi Ítélőtábla 2020. szeptember 30. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta, a felpereseket az elsőfokú eljárásban előterjesztett viszontkereset szerint marasztaló rendelkezését megváltoztatta és a marasztalás összegét az azóta esedékessé vált részletekre tekintettel felemelte.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részben hatályon kívül helyező döntést hozott a felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Húsipari Zrt. - NAV ügyében

A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság az adóhatóság határozatait részben hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.

Az Egri Törvényszék 2018. október 16-án elsőfokú nem jogerős ítéletet hirdetett a szegregációs ügyként ismertté vált polgári perben.

 

63 felperes indított keresetet az alperesek ellen, végül 62 felperes ügyében született ma döntés, egy felperes a per folyamán elállt a keresetétől.

 

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. február 19-én ítéletet hozott a demecseri polgármesteri tisztség betöltésének ügyében. 
 

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

ALKOTMÁNYJOG

Benkő Orsolya (2022): Összecsiszolt tartalom – a „keresztény értékrend szerinti nevelés” értelmezési kerete. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 212 – 222.

Horváth Imre László (2021): Adatvédelem kontra információbiztonság, avagy összehasonlítás az adatvédelem egyik fejezetéből. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz.  3 – 7.

G. Z. felperes keresetében a becsülethez és a jóhírnevéhez való joga megsértése miatt annak megállapítását kérte, hogy az I. alperes, Gy. B. 2015. április 9-én tett közlésében azon való tényt, hogy az állami  támogatás összege a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára eljutott, abban a hamis színben tűntette fel, mintha a támogatás összegének utalása azért zajlott volna le rövid időn belül, mert annak juttatása jogszerűtlen volt. A kereset szerint az  I.r.
Kép

A Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal elnökének álláspontja az alábbi:
A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2014. szeptember 2-án kihirdetett ítéletében elutasította az evoBank Zrt. Magyar Állammal szembeni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte.
 

E tájékoztatás azokban az elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben irányadó, melyek esetében a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett elektronikus úton a kézbesítési rendszerbe, illetőleg azokban a közigazgatási ügyekben, melyekben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén, vagy azt követően elektronikus úton a közigazgatási szervhez előterjesztették.

A bírósági eljárásban tanúként olyan személyek vehetnek részt, akik közvetlenül tudnak információt szolgáltatni az adott ügyben, vagy akik a bizonyítékokhoz, eseményekhez kapcsolódóan tudják a tényeket elmondani. Ennélfogva tanú bárki lehet, aki tudomással bír az ügyhöz kapcsolódó tényekről és képes a tanúvallomás megtételére.

A tanúvallomás célja, hogy segítse a bíróságot a tények megállapításában, ennélfogva a tanúvallomás a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás egyik legfontosabb eszköze.

A tanú a bíróság idézésére köteles megjelenni és vallomást tenni. 

A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében elutasította a KDB Bank Europe Zrt. felperesnek a Magyar Állam elleni keresetét.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 29-én kihirdetett ítéletében elutasította az ALBA Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte. 

kat2_farkas_imre_feny-kor-1-kicsi.jpgA bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény elfogadásával a bírósági szervezetben új típusú központi igazgatási rendszer lépett életbe, amely az igazságszolgáltatásban a rendszerváltozás után a második nagy átalakítást valósította meg.

Típus: Határozat Határozat típusa: Szervezeti határozat Sorszám: 3 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2017

Az ERSTE Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek érvényességének megállapítása iránt indított perben a Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. tanácsa 2014. október 22-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéleti rendelkezését – a 37-42. szám alatti termékeket érintő döntés kivételével, az 1-7. szám alatti termékek esetén pedig eltérő indokolással – a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, a 37-42.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében elutasította a Summit Pénzügyi Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte. 
 
A bíróság a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az abban rögzített valamennyi elv érvényesülését vizsgálta. 
2010. október 4-én az I. r. alperes gátja átszakadt, a nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező települések mélyebben fekvő részeit, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.
 

M. E. felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Kérte ezentúl kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra, és az ilyen jelképet tartalmazó promóciós termékek forgalomból való kivonására. Arra hivatkozott, hogy az alperes által használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott.

 
A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 8-án kihirdetett ítéletében elutasította a PSA Finance Zrt., valamint az e cégből történt kiválással létrejött és részben jogutód Retail Prod Zrt. felpereseknek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben a felperesek által mindkét ügyben alkalmazott egyes, azonos tartalmú általános szerződési feltételek érvényességének és tisztességességének megállapítását kérte.