Részletes keresés

A felperes 1999 óta játékvezető a labdarúgó NB I-ben, 2003 óta a FIFA nemzetközi játékvezetői keretének tagja. 

Típus: Határozat Határozat típusa: Szervezeti határozat Sorszám: 103 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2017
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 232 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2021

A húszas éveiben járó vádlott és a 62 éves sértett együtt laktak a munkaközvetítő által bérelt lakásban, köztük gyakoriak voltak a konfliktusok, mert a vádlott sajátjaként használta a sértett holmijait. A vádlott 2021. február 4-én azzal vádolta meg a sértettet, hogy valamilyen szerrel elbódította, és az éjszaka szexuálisan zaklatta őt. A sértett a munkáltatójának jelezte a vádlott alaptalan vádaskodását. A vádlott február 5-én éjjel 3 óra körüli időben felébredt, ekkor ismét eszébe jutott a lakótársával szembeni alaptalan vádja.

Az 1984-ben született váldott 2023. március 16-án 18 óra körül összetalálkozott az ittas állapotban éppen hazafelé tartó sértettel, aki a vádlott volt élettársával sétált. A vádlott féltékeny volt, amiért az ő korábbi élettársa a sértetthez költözött. Amikor meglátta őket, dühös lett, futni kezdett a sértett felé, közben elővette a gázriasztófegyverét, majd kb. 1 méter távolságból többször rálőtt a férfire. A gumilövedékek a sértett fejét és a védekezésül felemelt kezét érték. A férfi elfordult a vádlottól, de megbotlott és a földre esett.

2025. április hó 15. napján tartotta meg évértékelő összbírói értekezletét a Tatabányai Törvényszék. A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Csák Zsolt a Kúria elnökhelyettese, dr. Félegyházy Megyesy Fatime valamint dr. Kovács Gergely az Országos Bírói Tanács tagjai, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Barna Adrienn. 

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, amelyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra. 

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a Tatabányai Törvényszék évről évre javuló ügyforgalmi helyzetről tud számot adni, ami nem magától értetődő. Megemlítette, hogy az 1990-es évek végén a 2000-es évek elején a Komárom-Esztergom Megye bíróságai kifejezetten rossz mutatókkal rendelkeztek, ebben az időszakban a Pesti Központi Kerületi Bíróság segítette a törvényszéket az ügyek feldolgozásában. Ez a helyzet azonban megszűnt és a Tatabányai Törvényszék, valamint az illetékességi területéhez tartozó bíróságok a szokásos mutatóknál kedvezőbbel ítélkeznek. 

Elmondta, hogy a bírósági mutatók alakulása az érkezett, a befejezett és a folyamatban maradt ügyek egymáshoz való viszonyításával vizsgálható. 2024-ben országos szinten 1,6%-os volt az ügyérkezés csökkenése, azonban a Tatabányai Törvényszékhez 2024-ben az előző évhez képest 4%-al kevesebb ügy érkezett. A csökkenő szám mellett ugyanakkor a befejezések száma kedvezően alakult, hiszen ebben az évben a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát, így csökkent a bírósági ügyhátralék. 

Elmondta, hogy kiemelt jelentősége van még az ítélkezés megalapozottságának, és az időszerűségi mutatóknak, ezek közül is a legfontosabb az ügyek elhúzódása.

Ismertette, hogy 2020. második félévében központi intézkedés történt a 2 éven túli elhúzódó ügyek ügyszámának csökkentése érdekében. Ennek eredményeképpen országosan közel 42%-al csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma. 

A Tatabányai Törvényszéken mindez a csökkenés 49% volt. A két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya Komárom-Esztergom Vármegyében az összes ügyhöz képest 5%, ez enyhén az országos átlag alatt van. 

Elmondta, hogy a bírósági ítélkezés elfogadását mutatja, hogy az ügyek melyik szinten fejeződnek be, ezt elnök úr számokkal is érzékeltette, 100 ügyből 95 elsőfokú határozatot a polgári, gazdasági ügyszakban a jogkeresők tudomásul vették. 

Kiemelte, hogy a Tatabányai Törvényszéken 2024. évben 66 millió forint értékben került sor épület korszerűsítésre, épület belső fejlesztésre és állagmegóvó munkálatok teljesítésére. A bírósági munkavégzés során a digitális megoldások alkalmazása fokozott hangsúlyt kapott, a távmeghallgatási rendszernek kiemelt jelentősége van, a vármegyében 7 olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas távmeghallgatás tartására, 472 ilyen  tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben. 

Dr. Orbán Ferenc, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte, általánosságban elmondható hogy a Tatabányai Törvényszék már évek óta azon törvényszékek közé tartozik, ahol a munkateher és az érkezett ügyek száma fokozatosan csökken. 

Elmondta, hogy az egyes ítélkezési szintek tekintetében a járásbíróságok azok, ahol ez a visszaesés a legkevésbé érzékelhető, ellentétben a törvényszéki elsőfokú ügyek számával. Kiemelte, hogy 2024-ben a járásbíróságokon elbírált peres ügyeink 97%-a a törvényszék elsőfokán elbírált peres ügyeink 78%-a egy éven belül befejezésre került és a másodfokon elbírált ügyeink 83,7%-a pedig 6 hónapon belül került befejezésre, mindhárom eredményt csekély előre mozdulásként értékelte. 

Elmondta, hogy a 2023-as évhez képest a két éven túli ügyek száma 10%-al csökkent és a peres ügyek számai pedig 12%-al csökkentek. Az 5 éven túli ügyeknél egy kiemelkedő eredményt sikerült elérni 2024. évben, több mint a felére csökkent ezen ügyek száma. A polgári peres ügyek 69%-al csökkentek, ezt szintén kiemelendőnek értékelte. 

A létszámhelyzet tekintetében elmondta, hogy a létszámhiány szerencsére a Tatabányai Törvényszéket nem érinti, a megfelelő létszám rendelkezésre áll. 

A gazdálkodással kapcsolatban röviden elmondta, hogy a költségvetés helyzete érintette a Tatabányai Törvényszék gazdálkodását, de ez nem akadályozta meg a törvényszéket abban, hogy a törvényi kötelezettségeit teljesítse, mind dologi, mind személyi oldalról. 

A beruházások tekintetében megemlítette, hogy az Esztergomi Járásbíróság főhomlokzatának felújítására került sor, valamint a fűtésének korszerűsítésére.  A Komáromi Járásbíróságnál állagmegóvó munkákra került sor, míg a Tatabányai Járásbíróságnál tetőfelújítást végeztek el. A Tatai Járásbíróságon pedig energetikai korszerűsítésre került sor.  Kiemelte, hogy az informatikai beruházások azok, amelyek az eszközgazdálkodásban privilegizált helyzetben vannak, ez elengedhetetlen a megfelelő munkavégzés biztosításához. 

A jövőre nézve elmondta, hogy a törvényszék kiemelt célja, hogy a törvényszék működése biztosítsa a bírósági szervezet rugalmasságát a külső változásokhoz és javítsa a munkaerőpiaci helyzetünket és annak komfortját. 

Az Ajkai Járásbíróság egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá három évre eltiltotta a közúti járművezetéstől és két évre a közügyek gyakorlásától azon ügy I. rendű vádlottját, melyben kisebb értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette miatt indult eljárás. A II. rendű vádlottat a bíróság 100 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Kötelezte a bíróság a vádlottakat a bűncselekménnyel okozott kár sértettnek történő megtérítésére, valamint az ezzel kapcsolatosan felmerült eljárási illeték, továbbá az I. rendű vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

A vádlott három férfi rokonával – köztük a sértettel – élt egy családi házban. A vádlott italozó életmódja miatt az esti órákra már gyakran leittasodott és agresszívvá vált, kiabált, a kezébe kerülő tárgyakkal csapkodott. A vádbeli cselekmény estéjén evés közben káromkodni kezdett, amire figyelmes lett a sértett. A sértett kiment a konyhába és megkérdezte a vádlottól, hogy mi baja, miért nem pihen már. A vádlott erre azt felelte, hogy „kussoljon”, majd dühöngeni kezdett és a kezében lévő 15,5 cm pengehosszúságú késsel két alkalommal a hűtőbe szúrt.
A Mosonmagyaróvári Járásbíróság elsőfokú ítéletében halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki a vádlottak bűnösségét és ezért a vádlottakat 1 év 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakat a bíróság a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette. 
 
Pályázási határidő

Pályázat a Soproni Járásbíróság elnökhelyettesi (35. számú) álláshelyének betöltésére

Bírósági vezetői tisztséget határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.

A Győri Ítélőtábla a mai napon nyilvános ülésen meghozott végzésével az emberölés bűntette miatt indult eljárás során meghozott elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 

A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év szabadságvesztésre ítélte P. G. J. vádlottat. A szabadságvesztés büntetést börtönben kell végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat emellett 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A vádlott és a sértett egy ideig együtt laktak a vádlott édesapjánál, azonban 2016 nyarán a sértett elköltözött. A vádlott rendszeresen fogyasztott alkoholt, amelynek hatására nála indulat kontroll zavarok jelentkeztek. A vádlott 2016. november 5-én miután görcs-gátló, nyugtató, altató hatású gyógyszert vett be, egy nyírádi vendéglőbe ment, ahol találkozott a sértettel, akivel együtt italoztak. A vádlott felajánlott egy téli bakancsot a sértettnek, ezért délben együtt a vádlott lakóhelyére mentek.

A vádlottnak a férjével kilenc közös gyermeke született. A férj nemzetközi gépjárművezetőként dolgozott, rendszeresen hosszabb időre távol volt. A vádlott magatartása a harmadik terhességétől megváltozott, férje, családja, környezete előtt titkolta a terhességeit. A vádlott 2003-ban is teherbe esett, mely tényt sikerrel titkolta el a családja elől, terhesgondozásra sem járt. 2003. október 13-án éjjel a vádlott hasi fájdalmakra és vérzésre ébredt, majd megindult a szülés, és megszülte életképes fiú gyermekét.

A vádlott (1984) és a sértett lánya élettársak voltak, együtt éltek a 63 éves sértett tatabányai családi házában. A vádlott és a sértett között gyakran voltak veszekedések, mivel a sértett szerint a vádlott rendetlenséget hagyott maga után, nem segített a háztartási munkákban, időnként nem volt munkája és késett a rezsi utalásával.