A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa súlyosította a Miskolci Törvényszék ítéletét. I.r. vádlottat 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla a cselekmény minősítéséből a társtetteskénti elkövetést mellőzte. Egyben elrendelte II.r. vádlott szabadságvesztés büntetésének azonnali foganatba vételét. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, helyesen értékelte a bizonyítékokat és helyesen vont le következtetést a vádlottak büntetőjogi felelősségére vonatkozóan. A súlyosító körülmények között a Miskolci Törvényszék helyesen vette figyelembe, hogy a vádlottak felfüggesztett szabadságvesztés illetve más, folyamatban lévő eljárás hatálya alatt követték el a bűncselekményt. Azonban az ítélőtábla nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, a cselekmény társadalomra való veszélyességét és azt, hogy a vádlottak BV-intézetben valósították meg tettüket, alapvetően érintve az intézet rendjét, szabályait, és a fogvatartottak biztonságát. Az ítélet jogerős.

Az ügyről

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2015 októberében fk. L. D. I.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett szexuális erőszak bántette, folytatólagosan, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. fk. Z. D. Gy. II.r. vádlottat, folytatólagosan, társtettesként elkövetett szexuális erőszak bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett testi sértés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.  A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra A bíróság mindkét vádlott esetében a szabadságvesztés büntetést fiatalkorúak börtönében rendelte végrehajtani. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében fellebbezett. I.r. vádlott védője enyhítésért, II.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 májusában I. és II.r. vádlottak a fiatalkorúak egyik büntetés-végrehajtási intézetében, 4 napon át folyamatosan bántalmazták és megalázták a velük egy zárkában elhelyezett fk. H. A. sértettet. Sértő kijelentésekkel illették, rendszeresen „csicskáztatták”, dolgoztatták. Amennyiben a két vádlott úgy ítélte meg ennek során, hogy a sértett nem elég gyorsan, vagy nem elég jól takarít, akkor újra bántalmazták őt. A folyamatos bántalmazások és fenyegetések hatására a sértettnek a vádlottakat többször orálisan ki kellett elégítenie. A sértett a negyedik napot követően már nem bírta tovább az őt ért fizikai, lelki terrort és a reggeli ételosztás előtt szólt a felügyeletnek, melynek következménye az lett, hogy a vádlottakat fegyelmileg elkülönítették. A sértett a több napon keresztül történő bántalmazások következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Debrecen, 2016. február 9.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát és bűnösnek mondta ki a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében. Ezért a vádlottat 10 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélőtábla kötelezte továbbá a tárhelyszolgáltatót az ügyben szereplő elektronikus tartalom végleges hozzáférhetetlenné tételére. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen írta le a tényállást, azonban a másodfokú bíróság szükségesnek és fontosnak látta a cselekmény elkövetésének idejét pontosítani. Az ítélőtábla nem osztotta a Miskolci Törvényszék indokolását és eltérő következtésre jutott a vádlott büntetőjogi felelősségét illetően. Míg a vádlott az elsőfokú bíróság szerint csak a véleménynyilvánítás szabadságával élt, addig az ítélőtábla szerint a hatályos Btk. alapján a vádlott a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettét valósította meg. A vádlott konkrét, élet elleni cselekményt helyezett kilátásba céljai megvalósítása érdekében, előkészületi magatartást ki nem fejtve. A vádlott magatartása túlnőtt a véleménynyilvánítás szabadságán. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Az ítélőtábla enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, büntetlen előéletét és azt, hogy súlyos személyiségzavarban szenved, amely közepes fokban korlátozta őt, magatartása következményének felismerésében. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott védője fellebbezést nyújtott be. Így az ügyben a végső döntést a Kúria hozza meg.

Az ügyről

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2015 júniusában M. J. vádlottat az ellene terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére bűncselekmény megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott célul tűzte maga elé a devizahitelesek megsegítését. Ennek érdekében Miskolcon 2013 áprilisában írt egy fogalmazványt, melyet eljuttatott valamennyi országgyűlési képviselőhöz. A vádlott írása nem felelt meg a törvényjavaslat formai és tartalmi követelményeinek, arról Magyarország országgyűlési képviselőinek nem állt módjában szavazni. A vádlott 2013 májusában aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránti kérelmet nyújtott be az illetéket szervhez, amely a hitelesítést megtagadta.  Ezt követően a vádlott elkészített egy weboldalt, melyre feltöltött egy írást, melyben azt vállalta, hogy azt az országgyűlési képviselőt, aki az általa elnevezett „devizarabszolga felszabadító törvényt” nem szavazza meg, azt kivégzi. A vádlott a cselekmény elkövetésének tényét elismerte, azonban bűnösségét tagadta a terhére rótt bűncselekményben.
 

Debrecen, 2016. január 28.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát.

Az ügyről

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015. áprilisában H. Gy. vádlottat erőszakos közösülés bűntettének kísérlete, folytatólagosan elkövetett magánlaksértés bűntette és testi sértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt felmentés érdekében, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint Debrecenben, 2012 augusztusában a vádlott felesége férje kérésére áthívta hozzájuk az utcában lakó sértettet cigarettázni. Az esti órákban a sértett haza akart indulni, de a vádlott azt mondta, hogy majd ő hazakíséri. Elindultak, amikor a vádlott a sértettet magával húzta a ház melletti lépcső irányába a pincelejáróhoz. A vádlott befogta a sértett száját és megfenyegette, ha sikít, megöli. Levonszolta a nőt a lépcsőn, egy forgószékre lenyomta, és szorongatni kezdte a nyakát. Ezt követően a vádlott lehúzta a nadrágját és a sértett fejét a nemi szervéhez nyomta, követelve a sértettől, hogy vegye azt a szájába. A nő nem volt erre halandó, ekkor a vádlott újra fojtogatni kezdte és közölte vele, hogy addig nem hagyja abba, amíg nem közösül vele. A sértett a sokkhatása alatt maga alá piszkított, amit a vádlott a nő nadrágjának levételekor észlelt. Közölte a sértettel, hogy most elengedi, de úgyis meg fogja erőszakolni, mert már régen kinézte magának. Ezt követően adott a sértettnek egy rövidnadrágot, és elengedte. Másnap a vádlott megjelent a sértett házánál, benyomta a kaput és a ház bejáratánál felszólította, hogy engedje be. A nő ennek nem tett eleget. A sértett hazaérkezett lánya tett bejelentést a rendőrségen, miközben a vádlott újra megjelent a háznál, hogy ne telefonáljanak, mert következménye lesz. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Debrecen, 2016. január 26.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya
 

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa feltétlen eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket. Az ítélőtábla megalapozottnak találta az ügyészi fellebbezést az elévüléssel kapcsolatban. Kétségtelen, hogy sajátos jogi helyzet a közjogi tisztség mentelmi joga, azonban az elévülés félbeszakításának szabályai a büntetőeljárásban a vádlottra is érvényesek. Az ítélőtábla szerint a vádlott cselekménye nem évült el, hiszen az elévülést félbeszakító események történtek az ügyben. Az elévülés kezdő időpontja 2005 februárja, az ügyben 2007 decemberében nyomozást rendelt el az ügyészség és 2010 augusztusában a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki. Mindezek az események félbeszakították az elévülést. Ilyen esetben újra kezdődik annak időtartama. A vád tárgyává tett cselekmény nem évült el. A Debreceni Törvényszéknek a megismételt másodfokú eljárásban érdemben kell vizsgálnia a vádlott bűnösségét.  

Az ügyről

Az első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság 2014 júniusában T. J. vádlottat bűnpártolás bűntette miatt 540.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 júniusában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a vádlottal szemben bűnpártolás bűntette miatt indult büntetőeljárást elévülés okából megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, illetve új másodfokú eljárás lefolytatása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint T. J. 2005-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodásáért felelős alelnökeként és felügyelőbizottsági tagként részt vett az M3-as Kht. közmunka programjában fellelt törvénytelenségek megoldásában. Az M3-as Kht-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, amelyről a közgyűlés elnöke is tudomást szerzett és megbízta a vádlottat, hogy vizsgálja ki a felmerült problémákat. A kht. könyvvizsgálója feljegyzést készített a szabálytalanságról. A vádlott 2005. februárjában értekezletet hívott össze, amelyen részt vett B. P., P. B. és egy ideig az alelnöki titkárságvezető. Mindkét értekezleten T. J. rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az ott elhangzottakat szűk körben szeretné tartani és a botrány elkerülése érdekében semmilyen eljárást nem kezdeményez. T. J. az értekezleten szerzett tudomást arról, hogy B.P. és P.B. az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálták eltüntetni. 4 alkalmazott 2004. december és 2005. januári fizetését megemelték, a 684.760 Ft különbözetet azonban az érintettek nem vették fel, hanem a pénzt támogatásként befizették a kht. számlájára. A 4 alkalmazottnak saját gépjármű használatot engedélyeztek, fiktív gépjármű útvonal nyilvántartás szerint 984.995 Ft jogosulatlan költségtérítést kifizettek, de ezt az összeget az érintettek nem vették át. A két összeggel az M3-as Kht. közmunkaprogramja során felmerült hiányát pótolták. A 2005. februárban tartott értekezleten a vádlott, könyvvizsgáló segítségével megbeszélte az érintettekkel a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. B. hangfelvételt készített. Másnap a hangfelvétel másolatával és egyéb okirati bizonyítékokkal feljelentést tett a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon. T. J. feljegyzést készített a megyei közgyűlés elnökének, amelyhez csatolta a könyvvizsgálói jelentést is. Azt kérte az elnöktől, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és kezdeményezzen eljárást az M3-as Kht. Közmunkaprogramjában résztvevő vezetőkkel szemben. A vádirat szerint azonban T. J. a két értekezleten a cégvezetők által feltárt és beismert bűncselekményekről konkrétan nem tájékoztatta az elnököt és törvényi kötelezettsége ellenére feljelentést sem tett a tudomására jutott bűncselekmények miatt. A vádlott számára nyilvánvaló volt, hogy bűncselekmény történt és erről, mint hivatalos személy szerzett tudomást. A megoldási javaslatok kidolgozására utasítás és a tevékeny részvétel alkalmas volt a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására.
 

Debrecen, 2016. január 27.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa a fellebbezéssel érintett vádlottak cselekményeiről megállapította, hogy azokat bűnszervezetben követték el és ezért feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, okszerűen vizsgálta a bizonyítékokat, helyesen minősítette a cselekményeket. A vádlottak sorozatban, összehangolt módon, szervezetten, anyagi haszonszerzésre törekedve, alapos tervezés után követték el a bűncselekményeket. 3 hónap alatt, 17 alkalommal, azonos összetételben, összehangolva, mindig éjjel, hasonló módszerrel „dolgoztak”. Minden vádlottnak megvolt a maga feladata. A kiszabott büntetések tettarányosak – figyelemmel arra, hogy az elkövetés óta eltelt 10 év -, szükségesek és elégségesek a büntetési célok eléréséhez. Az ítélet jogerős.

Az ügyről

Az első fokon megismételt eljárásban eljárt Debreceni Törvényszék 2015 januárjában K. F. I.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette miatt 4 év 10 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. S. II.r. vádlottat többrendbeli rablás bűntette, többrendbeli testi sértés bűntette, többrendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette, többrendbeli magánlaksértés bűntette és többrendbeli okirattal visszaélés vétsége miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. S. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette, többrendbeli rablás bűntette többrendbeli testi sértés bűntette, többrendbeli magánlaksértés bűntette, többrendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette és többrendbeli okirattal visszaélés vétsége miatt 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. R. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette, többrendbeli rablás bűntette többrendbeli testi sértés bűntette, többrendbeli magánlaksértés bűntette, többrendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. I. Zs. V.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottat az ellene emelt társtettesként bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés bűntette, társtettesként bűnszervezet tagjaként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének vádja alól felmentette. R. L. VI.r. vádlottat többrendbeli bűnsegédként elkövetett rablás bűntette, többrendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntette, többrendbeli bűnsegédként elkövetett lopás vétsége miatt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. I. és VI. r. vádlottak feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III., IV., és VI.r. vádlottak terhére büntetéseik súlyosítása, a bűnszervezetben elkövetés és a VI.r. vádlott tekintetében egyes bűncselekmények további minősítő körülményeinek megállapítása érdekében fellebbezett. I., II., III., IV. és VI.r. vádlottak és védőik részbeni felmentésért illetve enyhítésért fellebbezetek. V.r. vádlott esetében az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 2005 júliusa és októbere között változó összetételben nagyobb számú vagyoni jogokat is sértő bűncselekményeket követtek el. Legtöbbször Miskolcról illetve Alsózsolcáról indultak el a helyszínekre az esti, éjszakai órákban. A vádlottak jogtalan eltulajdonítási szándékkal értékek megszerzése érdekében behatoltak olyan házakba, ahol idős sértettek laktak. I.r. vádlott szállította a többieket több megyében is a bűncselekmények elkövetésének helyszínére. Ezért alkalmanként 30-50.000.- Ft közötti összegeket kapott. Nyíregyházán, Jászberényben, Erdőtelken, Szolnokon, Nádudvaron, Folyáson, Miskolcon, Polgáron, Hajdúsámsonban, Mezőnyárádon, Debrecenben, Öcsödön, Sajószögeden, Hevesen követték el a bűncselekményeket. II-III-IV.r. vádlottak elemlámpákat vittek magukkal, melyekkel a sértettek szemébe világítottak, esetenként álarcot, illetve fehér vagy zöld színű pamutkesztyűt viseltek. II., III. és IV. r. vádlottak közül a behatolást követően két személy bántalmazta vagy életveszélyesen megfenyegette az egyedül élő időskorú sértettet, sértetteket, felszólítva értékeik átadására, míg társuk a lakásban pénz és ékszerek után kutatott. Jellemző volt a villanyóra kikapcsolása, a sértettek egy részéneki megkötözése, távozásuk után az ajtó belülről való bezárása, a telefonvezeték megrongálása vagy elvágása. Szintén jellemző volt, hogy alkalmanként a beszédükkel valamint egymás szláv férfinéven szólításával akarták ukrán vagy orosz elkövetők látszatát kelteni.

Debrecen, 2015. december 16.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya