A vádlott és a sértett 2010-ben kötöttek házasságot, majd együtt nevelték a sértett és a vádlott korábbi házasságaiból származó három gyermeket, a család kiegyensúlyozottan, szeretetben élt. A vádlott 2012-2016 között marhacsontozóként dolgozott Hollandiában, amely időszak alatt a vádlott csak rövid időszakokat töltött otthon. A vádlott és a sértett kapcsolata ez idő alatt megromlott, amelyhez hozzájárult, hogy a vádlott Hollandiában párkapcsolatokat létesített, a sértett a vádlott hűtlenségén nem tudott túllépni. A vádlott 2016 májusában hazaköltözött, azonban a vádlott és a sértett között mindennaposak voltak a konfliktusok, amelyet tovább fokozott, hogy a vádlott itthon nem vállalt munkát. A vádlott kérte a sértettet, hogy költözzön el a saját fiával, azonban a sértett nem akarta magára hagyni a vádlott két lányát. 2016 nyarán a vádlott egy alkalommal megütötte a sértettet a veszekedésük során. 2017. március 3-án a vádlott és a sértett fát rakodott, majd szállított és pakolt be a kazánházukba. A vádlott ezt követően átöltözött, amikor észlelte, hogy a ruhái között tartott megtakarítása nincs a szokott helyén. Visszament a kazánházba és számon kérte a feleségét, aki azt válaszolta, hogy a pénz másnál van, annál, akivel a sértett félrelépett. A vádlottat indulat öntötte el, és ezért a sértettet egy alkalommal, ököllel nagy erővel nem célzottan megütötte. Az ütés a sértett torkát érte, a sértett gégeporcának összeroppanása is hallható volt. A sértett összeesett és szinte azonnal meghalt. A nyakat elölről ért, legalább közepes erejű ütés alkalmas volt a halálos sérülés előidézésére. A vádlott észlelte, hogy a sértett nyelőcsöve eltört, ellenőrizte a sértett légzését és megállapította, hogy a sértett meghalt. A vádlott bement a házba, ellátta a gyerekeket, és közölte velük, hogy a sértett elment egy ismerősével. A gyerekek aludni tértek. A vádlott megijedt a felelősségre vonástól, ezért eldöntötte, hogy a sértett holtestét eltünteti. Este visszatért a kazánházba, ahol késsel és kis baltával feldarabolta a sértett testét, a kifolyó vért ronggyal felfogta, majd mindezt és a bűncselekmény egyéb nyomait a kazánházban szakaszosan elégette. A visszamaradó hamut és csontmaradványokat pedig a szennyvízaknába öntötte, valamint az egyéb nyomokat is eltüntette. Másnap bejelentette a vádlott a rendőrségen a sértett eltűnését. A megindult eljárás során, önkéntesen vállalt hazugságvizsgálat során a vádlott a sértett megölését beismerte. 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.  

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a vádlott büntetését hat év hat hónap börtönbüntetésre súlyosította. Az ítélet indokolásában rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a sértett halála biztosan bekövetkezett a sértett feldarabolása előtt, a vádlott ütését követően a sértett meghalt, amelyet a szakértői vélemények is alátámasztanak. A vádlotti védekezés az ítélőtábla szerint sem cáfolható, az a tanúvallomásokkal és a szakértői bizonyítékokkal is összhangban áll. A törvényszék a bűncselekmény minősítését helytállóan határozta meg halált okozó testi sértés bűntettében, tekintettel arra is, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottat ölési szándék vezette volna. A vádlott szándéka testi sértésre irányult, az eredmény bekövetkezésére gondatlansága terjedt ki. Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményt a házastársa, egy idősebb korú, gyengébb fizikumú nő sérelmére követte el, ahogyan súlyosító körülmény a vádlott cselekmény után tanúsított magatartása is, amely érzéketlen, brutális volt. Az első fokon kiszabott öt év börtönbüntetés a kiszabható 2 évtől 8 évig terjedő tételkeret középmértéke, azonban az ítélőtábla álláspontja szerint a súlyosító körülményekre figyelemmel, ezt meghaladó mértékű büntetés kiszabása volt indokolt.

Győr, 2018. szeptember 12.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

M. E. felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Kérte ezentúl kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra, és az ilyen jelképet tartalmazó promóciós termékek forgalomból való kivonására. Arra hivatkozott, hogy az alperes által használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.

Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék a felperes keresetét elutasította. Határozata indokolása szerint a keresetben megjelöltek alapján 1992. év óta fennálló és azóta folyamatosan tanúsított jogsértés esetén az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szabályait kellett alkalmazni. A régi Ptk. pedig – szemben a 2014. március 15. napjától hatályos új Ptk. 2:54. § (5) bekezdésével – nem tesz lehetővé a közösség jogsértéssel közvetlenül nem érintett tagjának  az igény érvényesítését személyhez fűződő joga megsértésére hivatkozással, azon az alapon, hogy magát a közösséget érte jogsérelem. Kitért arra is a törvényszék, hogy az új Ptk. 2:54. § (5) bekezdése alapján sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot.

Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást;  míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. Érvelésének lényege szerint nem zárható el a közösség, a magyar nemzet tagjaként a reá átsugárzó jogsértés miatti igényérvényesítéstől.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában  nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi – vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.

Győr, 2018. szeptember 6.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

A Tapolcai Járásbíróság a 2016. december 9-én kelt ítéletével K. T. vádlottat a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól felmentette. 

 

A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. január 18-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlottat bűnösnek mondta ki az elsőfokú bíróság ítéletében írt cselekményben, és ezért őt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 1 év 6 hónap „B” kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást pontosítva, kiegészítve hozta meg határozatát.

 

A másodfokú ítélet ellen a vádlott védője jelentett be másodfellebbezést, melynek lényege szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás elfogadása mellett a másodfokú bíróság tévedett akkor, amikor a vádlott bűnösségét kimondta, ugyanis álláspontja szerint kétséget kizáró módon nem került bizonyításra K. T. büntetőjogi felelőssége a közúti baleset okozása miatt.

 

A Győri Ítélőtábla a 2018. június 26-án kelt, tanácsülésen meghozott végzésével a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét, és egyúttal a Tapolcai Járásbíróság elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozata indokolása szerint az első- és másodfokú bíróságok által megállapított tényállás annyiban felderítetlen, hogy a közlekedési veszélyhelyzet kezdete és a vádlottnak a balesetet megelőző mozgásfolyamata nem teljes körben került értékelése, így az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás sem ad megfelelő indokolást a vádlott felmentéséhez. A kétfokú eljárásban elmaradt annak megállapítása, hogy a baleseti helyszínen belátható útszakaszhoz képest a vádlott a sértettet mikor észlelhette, és a műszaki adatok összevetésével (szakértői segítséggel) rögzíteni kellett volna azt, hogy a veszélyhelyzet előidézéséért a vádlott felelős-e, cselekvési késedelemben volt-e, ha igen, akkor mennyivel, ha nem, akkor pedig miért nem. A motoros  sértett tényleges sebességéhez számítottan a gépkocsival balra kanyarodó vádlott rendelkezésére álló szükséges idő pontosítása elmaradt. A rendelkezésre álló adatok alapján nem egyértelmű, hogy a vádlott és a sértett egymás irányába történő haladásakor az egyes időintervallumokban a sértett és a vádlott éppen hol tartózkodott, és mit csinált. A megismételt eljárásban a szakértő ismételt meghallgatásával tisztázható a baleset pontos bekövetkezése és a vádlott esetleges büntetőjogi felelőssége.

 

Győr, 2018. július 5.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

A vádlott és a sértett egy ideig együtt laktak a vádlott édesapjánál, azonban 2016 nyarán a sértett elköltözött. A vádlott rendszeresen fogyasztott alkoholt, amelynek hatására nála indulat kontroll zavarok jelentkeztek. A vádlott 2016. november 5-én miután görcs-gátló, nyugtató, altató hatású gyógyszert vett be, egy nyírádi vendéglőbe ment, ahol találkozott a sértettel, akivel együtt italoztak. A vádlott felajánlott egy téli bakancsot a sértettnek, ezért délben együtt a vádlott lakóhelyére mentek. A vádlottnak a ház kapujához nem volt kulcsa, édesapja nem tartózkodott otthon, ezért dühös lett, hogy csak a kerítésen átmászva tudnak bejutni. A vádlott a ház mögötti fatárolóba hívta a sértettet. A még mindig ideges vádlott a cigarettát a földre dobta, amelyért lehajolt a sértett. A vádlott felvette a tárolóbban lévő 65 cm nyélhosszúságú, 20,5 cm fejhosszúságú fejszét, és egy alkalommal, nagy erővel, hátulról, a fejsze tompa fokával a feje jobb oldalán, a füle fölött megütötte a sértettet, aki a földre esett és erősen vérezni kezdett. A vádlott a földön fekvő sértett fejét még 2-3 alkalommal megütötte a fejsze tompa fokával. A sértett védekezni próbált, de elvesztette az eszméletét. A vádlott megijedt, átkiabált segítségért a szomszédba, az ott lévő tanú hívta a mentőket. A sértett koponyasérülései életveszélyesek voltak, az időben érkező, szakszerű orvosi ellátás nélkül halálos eredményhez vezettek volna.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést enyhítés érdekében.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Rögzítette, hogy a sértett életét az időben érkező szakszerű orvosi segítség mentette meg, amelynek elmaradása esetén a vádlottnak súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt kellett volna felelnie. A táblabíróság álláspontja szerint az elkövetés módjára, az élet kioltására alkalmas eszköz használatára figyelemmel indokolt volt az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés mértéke. További súlyosító körülményként értékelte a másodfokú bíróság azt, hogy a sértettnek maradandó fogyatékossága keletkezett. Valamennyi enyhítő körülményt értékelt a törvényszék, erre tekintettel az ítélőtábla nem látott további törvényes lehetőséget a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére.

 

Győr, 2018. június 28.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

A vádlott és várandós élettársa 2017 januárjától szívességi lakáshasználóként élt P-n. A vádlott 2016 decemberétől már nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel. A vádlott 2017. február 10. előtt S. B. I. sértettől pár alkalommal kölcsönkért 1-2 ezer forintot, egy esetben a tartozását a vádlott édesanyja fizette meg a vádlott helyett. Utolsó alkalommal a sértett közölte, hogy többet nem ad a vádlottnak kölcsön. A vádlott 2017. február 10. napján folyamatosan alkoholt fogyasztott. A vádlott elhatározta, hogy a sértett életének kioltása árán pénzt szerez tőle, ezért magához vett egy 12,5 cm pengehosszúságú kést, majd elindult a sértett otthonához. A vádlott a kerítésen átmászva jutott be a sértett udvarába és ért a bejárati ajtóhoz, amikor is a kutyák ugatására a bejárati ajtón éppen kilépő 85 éves sértettel szembe találkozott. A sértett felszólította a kapucnit viselő vádlottat, hogy távozzon, a vádlott a sértett élete kioltásának szándékával a sértett bal mellkasát a szívtájékon megszúrta, majd futva elmenekült a kertek alatt. A vádlott a sértettől ötezer forintot vett el. A sértett bement a házba szólt az élettársának, hogy kirabolták és értesítse a rendőrséget, valamint a mentőket, majd összeesett és az életét vesztette.