A vádlott (1957) és L.H. között 2011-ben az érzelmi és gazdasági kapcsolat felbomlott és elszámolási vitába kerültek egymással, melynek tárgyát képező gépjárművet L.H. elhozta a vádlottól. A vádlott úgy érezte, hogy L.H. anyagilag és érzelmileg is kisemmizte. 2011. augusztus 21-én a vádlott lakóhelyén italozni kezdett, ittas állapotba került, és telefonon hívogatta L.H-t, aki az első hívást követően telefonját lenémította. A vádlott ezen feldühödött, és magához vett egy 12/70 mm kaliberű lőfegyvernek minősülő és engedéllyel tartott vadászpuskát töltényekkel együtt és éjfél körül autóstoppal L.H. házához ment azzal a szándékkal, hogy őt megölje. A vádlott megtöltött puskával ért L.H. házához, ahol a bejárati kapu zárszerkezetébe négy alkalommal belelőtt, az azonban nem nyílt ki, a vádlott az udvarra a kerítésen átmászva jutott be. L.H. nem volt a házban, ellenben három gyermeke és egy tanú jelen volt, akik az emeletre húzódtak, és onnan figyelték rettegve a vádlott cselekményeit.

 

A vádlott a ház udvarán kiabált, hogy „H., gyere ki!, megölöm!”, majd két alkalommal belelőtt az udvaron álló BMW típusú személygépkocsiba, majd a Toyota Hilux tehergépkocsi motor részébe. Ezután odament a ház bejárati ajtajához és szétlőtte annak zárszerkezetét. A fenyegetések hatására a tanú kiszólt, hogy L.H. nem tartózkodik a házban, a vádlott azonban nem hitt neki. Azért, hogy erről meggyőződhessen és a további lövöldözést megakadályozza, a tanú behívta a vádlottat a házba. A vádlott ekkor kiabálni kezdett, hogy „menjünk el, keressük meg, mert kinyírom, lelövöm!”. A tanú felajánlotta a vádlottnak, hogy inkább vigye el a Toyota tehergépkocsit, annak kulcsait át is adták. A kapu azonban nem nyílt a korábban arra leadott lövések miatt, ezért a vádlott több alkalommal nekihajtott, így kinyílt végül.

 

Mivel a vádlott nem tudta, hogy L.H. hol tartózkodik, így a tanú ült be az anyósülésre, és elhajtottak, miközben a vadászpuska a vádlott és a tanú között volt mindvégig. Ezt követően a házban tartózkodók elmentek a rendőrségre bejelentést tenni. A vádlott és a tanú időközben Mocsára érkezett, ahol a vádlott a rendőrség gépkocsija villogó fényeit látva elengedte a tanút. A rendőrség felszólításának a vádlott ekkor sem engedelmeskedett, kérte, hogy a rendőr lője le őt, majd végül testi kényszer alkalmazásával sikerült lefegyverezni. 

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a 2016. február 18-án kelt ítéletével a vádlottat emberölés bűntettének előkészülete, személyi szabadság megsértésének bűntette, magánlaksértés bűntette, rongálás vétsége, rongálás bűntette, jármű önkényes elvételének bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett, míg a vádlott és védője részben felmentés, részben enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztést fogházban rendelte végrehajtani, míg ezentúl az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A határozat indokolásakor a tanács elnöke kiemelte, hogy a kiszabott büntetés további enyhítésének azért nem lehet helye, mert a vádlott cselekményéből – a magával vitt lőfegyver élet kioltására  alkalmasságából, a kapura, ajtóra, gépkocsira leadott lövéseiből és a vádlott indulati kijelentéseiből – az emberölési szándék következett. Ugyanakkor az ügyészi fellebbezés alapján a büntetés azért nem volt súlyosítható, mert az elsőfokú bíróság megfelelően mérlegelte az enyhítő, súlyosító körülményeket a büntetés kiszabása során, és nem volt ok a másodfokú eljárásbeli felülmérlegelésre. A konkrét esetben kiemelten kellett figyelembe venni a vádlott súlyos megbetegedéseit, amely miatt indokolt volt a gyógykezelését lehetővé tevő végrehajtási fokozat, a fogházban végrehajtandó szabadságvesztés elrendelése.

 

 

Győr, 2016. november 22.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

A felperes Ajka Város Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § /1/ bekezdése a./, b./ és d./ pontjai. és 2:52. § /1/, /2/ és /3/ bekezdései alapján keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogait, a „lakosság-megtartó és lakosságvonzó képességét”, „adóerő-képességét”, „a vagyontárgyak jó állapotának fenntartásához fűződő jogát” és jó hírnevét; kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a felperes személyiségi jogait sértő és/vagy veszélyeztető magatartástól; kötelezze az alperest a további károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, a sérelmes helyzet megszüntetésére; valamint 1 milliárd forint sérelemdíj megfizetésére.

 

Keresetét az alperes 2015. évben megváltozott működéséből eredő légszennyezésre alapította. Arra hivatkozott, hogy számos és ismétlődő lakossági panasz érkezett hozzá, melyek szerint az alperesi működésből eredő pernyeszerű szennyeződés (por vagy korom) lerakódik le az ablakpárkányokon, erkélyeken, illetve a városban parkoló gépkocsikon. E szennyezés veszélyezteti a város egészségi állapotát,  vagyoni kár formájában (gyakoribb takarítás és mosás) jelentkezik. Negatívan befolyásolja a felperes személyiségi jogként definiálható „lakosság-megtartó és lakosságvonzó”, az „adóerő-képességét”, sérti jó hírnevét, károsítja középületei külső burkolatainak az állapotát. A szennyezés rossz színben tünteti fel Ajka városát, a közvélemény előtt rossz levegőjű településként jeleníti meg, ami elriasztja a tartósan vagy ideiglenesen a városba látogatókat, az odatelepülőket, elköltözésre kényszeríti az ott lakókat, elriasztja a befektetőket. 

 

Az alperes Bakonyi Erőmű Zrt. ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a  Ptk. 2:54. § alapján a felperes kizárólag a saját személyhez fűződő jogai érvényesítésére jogosult, mások személyiségi jogainak érvényesítése tekintetében kereshetőségi joggal nem bír. A jó hírnév kivételével a kereset alapjaként megjelölt személyiségi jogok az Alaptörvényben rögzített önkormányzati alapjogok, de nem személyiségi jogok. 

Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2016. április 14-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 635.000 forint perköltséget. 

 

Az elsőfokú  ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a 2016. november 17-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, egyben kötelezte a felperest 635.000. Ft perköltség alperes részére megfizetésére. Határozata indokolásában egyetértett az elsőfokú ítélettel abban, hogy a kereset alapjaként megjelölt „lakosság-megtartó és lakosságvonzó képesség”, „adóerő-képesség” és „a vagyontárgyak jó fizikai állapotának fenntartásához fűződő jog” az önkormányzatot megillető speciális személyiségi jogként nem értelmezhető. Helytállónak ítélte  az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperesi kereset tényleges tartalma szerint egyfajta közösségi, lakossági érdek (sérelem) érvényesítése céljából történő fellépés, melyre a jelenlegi jogi szabályozás nem nyújt lehetőséget. A Ptk. a keresethez képest éppen fordítottan, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése kapcsán teszi lehetővé azt, hogy a közösséget ért jogsérelem miatt – elismerve egyben a közösség tagjának személyes sérelmét is –  a közösség tagja igénnyel léphessen fel.

 

A felperesi érveléssel szemben az önkormányzati jogalanyisághoz nem kapcsolódik a személyhez fűződő jogok olyan sajátos köre, mely lehetővé tenné, hogy egy az önkormányzat területén élők személyiségi jogait érintő cselekménnyel vagy állapottal összefüggésben az önkormányzat érvényesíthessen igényt. A másodfokú bíróság szerint helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperest jogi személyként is megillető jó hírnév a kereset tárgyát képező alperesi magatartás kapcsán nem csorbult. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a jó hírnév sérelmét a más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényállítás, valamint a való tény hamis színben való feltüntetése valósítja meg. Emiatt helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a kereset alapját képező környezetszennyező tevékenység kifejtése jellegéből fakadóan alkalmatlan a felperes jó hírneve sérelmének csorbítására. 

 

A másodfokú ítélet jogerős, azzal szemben csak felülvizsgálati kérelemnek van helye a Kúriához.

 

 

Győr, 2016. évi november hó 21. 

 

A Győri Ítéltőtábla Sajtóosztálya

 

 

 

 

 

 

 

 

A vádlott (1969) konszolidált, nem italozó életmódot folytat, alkalmanként barátaival néhány pohár italt fogyasztott el a sörözőben. 2014. november 30-án éjfél előtt megjelent a sörözőben és beszélgetett, ugyanakkor az elfogyasztott szeszes ital hatására nem részegedett le. Hajnali 4 óra körül érkezett a sörözőbe a sértett erősen ittas állapotban. A sértett a pultnál egy bárszékre ült le. A sértett megpróbált a vádlott és a tanú beszélgetésébe belekapcsolódni, ám ez nem sikerült neki, majd hajnali 5 óra 30 perc körül minden átmenet és indok nélkül a vádlottat „bunkónak, parasztnak, hülyének, köcsögnek” nevezte. Mind a vádlott, mind a tanú többször rászólt a sértettre, azonban a szidalmazással nem hagyott fel. A vádlott türelme elfogyott és a tőle kartávolságra ülő sértettet egy alkalommal, fentről lefelé irányuló mozgással kis-közepes erővel, nyitott tenyérrel váratlanul tarkón ütötte. A sértett az ütés következtében arcának bal oldalával a kiszolgáló pulton előtte álló sörös pohár felső peremébe fejelt közepes erővel. A vádlott ezután a tevékenységével felhagyott, a vérző sérültnek papírtörlőt adott, sebei ellátásában segédkezett. Az üvegpohár szilánkjai a sértett szeme körüli részt felsértették, egy üvegszilánk a koponya-alapon áthatolt és elérte a homloklebenyt. A sértett a sérülést nem érezte komolynak, ezért a sörözőt elhagyta. Hazaérkezve a sértettnek erős fejfájása volt, ezért rokonai mentőt hívtak. A kórházban a sérülést ellátták, azonban a homloklebenyt elérő üvegszilánkot csak két nappal később diagnosztizálták, és végül 2014. december 5. napján távolították el műtéti úton. A koponyaalapon áthatoló és a homloklebenyt sértő szúrt sérülés 8 napon túl gyógyult, tényleges gyógytartama 2-3 hónap. Ez utóbbi életveszélyes sérülés volt, mivel a sértett zárt koponyáját megnyitotta és fertőzésveszélyt keletkeztetett, közvetett életveszélyt idézett elő, továbbá a sértettnél a sérülést követő több mint egy évvel is a szemgolyó mozgása felfelé tekintéskor elmarad, mely súlyos egészségromlásnak minősül. 

 

 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat gondatlan életveszélyt okozó testi sértés vétsége miatt 1 év 8 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a minősítés megváltoztatása, büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlott terhére rótt cselekményt a Btk. 164. § (1) és (8) bekezdés I. fordulata szerinti, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette. Ezért a vádlottat 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényesen lefolytatott elsőfokú eljárás, továbbá valamennyi tárgyi és személyi körülmény alapján megállapította az ítélőtábla, hogy a vádlott a testi sértésre irányuló, indulati cselekményét eshetőleges szándékkal követte el, míg a közvetett életveszélyre, mint eredményre a gondatlansága terjedt ki. A vádlott cselekményének átminősítése indokolta a súlyosítást. A büntetés kiszabása körében további enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, azt hogy az életveszély közvetett volt, továbbá hogy a bűncselekmény eredményére csak a vádlott gondatlansága terjedt ki. A kiszabott börtönbüntetés próbaidőre történő felfüggesztését - figyelemmel a vádlott személyiségére, az egyéni visszatartás, és célok előtérbe helyezésére – a bűncselekmény komoly tárgyi súlya, valamint a minősítés megváltoztatása ellenére indokoltnak ítélte.

 

Győr, 2016. november 15.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

A vádlott (1976) és a sértett (1957) 2014. óta éltek együtt, kapcsolatuk nem volt konfliktusmentes. A sértett nem egyszer tettleg is bántalmazta a vádlottat, 2013-ban eltörte a vádlott orrát, 2015-ben megszúrta késsel. A sértett a vádbeli időszakban minden nap lerészegedett, a vádlott pedig vele ivott. A vádbeli napon, 2015. húsvét hétfőjén mind a vádlott, mind a sértett nagyobb mennyiségű italt fogyasztottak el, melytől mindketten lerészegedtek. Este, ahogy egyre részegebbek lettek, a sértett féltékenykedése miatt összevesztek, ami tettlegességig fajult. A sértett egy kalapácsot hajított a vádlott irányába, ami elől sikerült kitérnie, majd lekevert egy pofont a vádlottnak, és enyhén megszorította a torkát, majd lefeküdt a vádlott mellé az ágyra aludni. Az élettársa által többször bántalmazott vádlott magához vett egy 17 cm pengehosszúságú, éles-hegyes konyhakést, amivel egy alkalommal, közepes erővel felülről lefelé döfésszerű mozdulattal, a bal oldalán mellkason szúrta a sértettet. A sértett halálának közvetlen és kizárólagos oka a tüdősérülés miatti heveny és nagymennyiségű vérvesztés, a szívburok és a főverőér sérülései miatti szívfojtás volt. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntette miatt 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, valamint a jogi indokolás pontosítása végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét a kiszabott büntetés tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, abból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helytállóan minősítette az általa elkövetett bűncselekményt is. Egyetértett ugyanakkor az ítélőtábla az ügyészi fellebbezés azon részével, miszerint a vádlott a cselekményt egyenes szándékkal követte el, ugyanis ez állapítható meg valamennyi az elkövetés  körülményeiből. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolását ennyiben módosította. Az emberölés bűntettét a törvény 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, melynek a középmértéke 10 év szabadságvesztés. Az elsőfokú bíróság azonban valamennyi enyhítő és súlyosító körülményt számba vett és azokat helyesen értékelve szabott ki 7 év 6 hónap börtönbüntetést a vádlottal szemben. Ennek a büntetésnek a súlyosítása csak kisebb mértékben lett volna indokolt, melyre azonban másodfokú eljárásban lehetőség nincs.

 

Győr, 2016. november 10.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya 

A vádlott (1997) 2014. karácsonyának közeledtével úgy döntött, hogy bűncselekmény útján szerez pénzt ajándék vásárlásra.

 

I. A vádlott 2014. december 20-án Szanyról Gyarmatra utazott, ahol korábban sokat tartózkodott nagymamájánál. A faluban sétálgatott, és ekkor figyelt fel a szépen gondozott családi házra. A nyitott kerítésajtón az általa korábban készített csuklyával a fején bement az udvarba, majd a kazánházba, illetve a nyári konyhába, ahol az általa talált zseblámpát, konyhakést, dobozos üdítőt magához vette, az utóbbit a helyszínen elfogyasztotta. Hideg volt, ezért begyújtott a kazánba. A melegedő radiátorokra ébredt fel a házban lakó S.F. és felesége. S.F-né az alagsorba leérve észlelte az ott ülő álarcos vádlottat, aki ekkor ébredt fel. S.F-né gyorsan belépett az élelmiszertárolóba, ajtaját bezárta, és kiszólt, hogy értesítette a rendőrséget. A vádlott erre távozott.

 

II. A vádlott 2014. december 21-én délután ismét úgy döntött, hogy Gyarmatra utazik. Újra vitt magával egy csuklyát, valamint egy töltetlen gáz-riasztópisztolyt, nagymamája garázsában pedig magához vett egy 100 cm hosszú, fok részénél 3 cm széles fejszenyelet, és elrejtette a kabátja alá. Az S. család házához ment, ahol a bezárt kaput a belül zsinórra akasztott kulccsal kinyitotta, és csuklyában, kesztyűben bement az alagsorba. A család 7 óra körül ébredt, mikor S.F. sértett kiment, kinyitotta a kaput, megetette az állatokat, és lement az alagsorba. Észlelte az idegen férfit, akihez odalépett és megragadta a karját. A vádlott ekkor a magával vitt fejszével egyszer tarkó-nyakszirt tájékon, majd az arcán ütötte meg a sértettet, aki elesett és hanyattfekvő helyzetbe került. A vádlott a fejszét eldobta, egy baltát vett kézbe, és annak fokával több alkalommal megütötte a sértett fejét. A vádlott ezután a baltát ledobta, ismét a fejszét vette a kezébe majd a lakóház nappali szobájába ment. 

 

A vádlott a jobb kezében a fejszenyelet, balban pedig a riasztópisztolyt tartva erélyesen többször felszólította S.F-né sértettet, hogy adjon készpénzt vagy ékszereket, majd azt mondta, „Ha nem adsz pénzt vagy ékszereket, agyonlőlek!” A sértett segítségért kiáltott, amire kijött a másik szobából a fia, ifj. S.F., aki végül édesanyjával a hálószobába tudott belépni, és annak ajtaját belülről nyomva tartani. A vádlott felszólította őket, hogy jöjjenek ki a nappaliba, különben lelövi őket az ajtón keresztül. Mindeközben a vádlott észlelte, hogy ifj. S.F. csendben van, kérdésére pedig S.F-né azt felelte, hogy a fia kiugrott az ablakon és elment a rendőrségre. Ezt követően a vádlott a vezetékes telefon csatlakozóját kitépte, majd a hátsó udvarban a kertben eldobta a fejszenyelet és távozott.

 

S.F. sértett a vádlott által kifejtett bántalmazás következtében az arc és az agykoponyai részen szenvedett különféle sérüléseket. Halála koponyasérülés következtében létrejött agyi, agytörzsi zúzódás folyományaként keringés- és légzésbénulás miatt állt be.  

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, 2 rb fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete, 1 rb lopás vétsége miatt 12 év fiatalkorúak börtönére, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének különös kegyetlenséggel való elkövetésének megállapítása és halmazati büntetésül hosszabb tartamú fiatalkorúak börtönbüntetésének kiszabása végett, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetést 15 év fiatalkorúk börtönére és 8 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Az ügyész és a védő azon indítványát, miszerint az ítélőtábla ismételten hallgassa ki a vádlottat, elutasította. Álláspontja szerint az eljárás során a vádlott több alkalommal tett vallomást, és sem a másodfokú bíróság előtt az utolsó szó jogán előadottak, sem az eljárás egyéb adatai nem indokolták az ismételt meghallgatását. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi elkövetett cselekményt helyesen minősítette, és helytállóan vont le következtetést a vádlott bűnösségére is. A büntetés kiszabási körülményeket is túlnyomó részben feltárta. A súlyosító körülmények közé sorolta azonban az ítélőtábla azt, hogy a vádlott próbára bocsátás hatálya alatt, időskorú sértett sérelmére, több eszköz használatával követte el a cselekményeket. Mellőzte ugyanakkor az enyhítő körülmények közül a vádlott részvétét, ugyanis enyhítő körülményként a megbánás lenne értékelhető. Az elkövetett bűncselekmények gátlástalan volta, a bűnösségi körülmények, a társadalomban kiváltott közfelháborodás, és a 80 éves sértett sérelmére elkövetés együttes értékeléséből az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem áll arányban az elkövetett bűncselekményekkel és a vádlott fokozott társadalomra veszélyességével, ezért a büntetést súlyosította.

 

Győr, 2016. október 6. 

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

A vádlott (1971) és P.J. sértett 2014. augusztustól élt együtt, közös állattartó gazdálkodást folytattak. 2015. május 22-én a lovászpatonai házban tartózkodott P.J., a lánya, O.V.A. és annak barátja K.T.G. sértett, mikor az esti órákban P.J. sértett és a vádlott között ismét vita tárgya lett a már korábban is felmerült tenyészmarha borjú eltűnése. Ekkor P.J. többszöri felszólítására a vádlott elhagyta a házat, és vele tartott a sértett is. O.V.A. és barátja a házban maradtak. A vádlott az udvaron a sértett mögé került, akit hirtelen fojtogatni kezdett. A sértett kiáltozására lánya és barátja az udvarra siettek. A sértett telefonon értesítette a rendőrséget, a vádlott pedig a sértett felszólítására végül átadta a ház kulcsait, és Nagydémre indult. P.J., O.V.A. és K.T.G. sértettek ezután a házba mentek, a bejárati ajtót kulcsra zárták. 

 

A vádlott éjjel ismét visszaindult P.J. sértetthez azzal a céllal, hogy beszéljen vele. Éjjel 3.00 óra körüli időben érkezett meg Lovászpatonára, és a házat a kert felől közelítette meg. A vádlott a ház melletti fa melléképületben gázolajjal, benzinnel, keverék-benzinnel töltött kannákat és flakont talált és ekkor elhatározta, hogy nem ébreszti fel a sértettet, hanem a sértettekkel együtt felgyújtja a házat. A bejárati ajtó küszöbe elé farekeszeket rakott egymásra, melyre autógumit helyezett. Mindezt a pincelejárónál tárolt épületfa gerendákkal és 2-3 köbméter tűzifával együtt a benzinnel lelocsolta és meggyújtotta. Az égő, gázolajjal töltött műanyag kannát pedig az utcára néző szoba ablakán keresztül bedobta. P.J. sértett a kanna bedobását megelőzően azonban felébredt, észlelte a tüzet és felébresztette lányát, valamint annak barátját. A bejárati ajtónál égő tüzet megpróbálták eloltani, azonban ez nem járt sikerrel. Végül az utcafrontra néző, tűzzel nem érintett szobából másztak ki az udvarra, és a szomszédból értesítették a tűzoltókat. P.J. és O.V.A. sértettek 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A sértettek halálának elmaradása annak volt köszönhető, hogy P.J. sértett időben felébredt és el tudtak menekülni a házból. Az égési folyamatnak és a terjedés lehetőségének figyelembevételével a lakóépületben tartózkodó sértettek és vagyoni javaik közvetlen veszélyeztetése beavatkozás hiányában fennállt. Az épületben okozott rongálási kár 3.872.000.- forint. Az ingóságok részbeni megsemmisítésével okozott kár 5.000.000.- forint és 9.695.550.- forint közé tehető. A tűzben elpusztult 30 példány fürj, 40 fürjfióka, és egy kuvasz kölyökkutya.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, nagyobb és jelentős kárt okozó rongálás bűntette, 2 rb rongálás vétsége, továbbá álltakínzás bűntette miatt 11 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás végett; a vádlott meg nem jelölt okból és céllal, míg a védője elsődlegesen megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés, másodlagosan felmentés és enyhítés iránt jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a vádlott által elkövetett cselekményt védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének is minősítette,  a törvényszék által megállapított minősítő körülmények érintetlenül hagyása mellett. Az elsőfokú ítéletet – a kiszabott fő  - és mellékbüntetésre is kiterjedően – ezen túlmenően helybenhagyta.  A védői fellebbezést a másodfokú bíróság amiatt ítélte megalapozatlannak, mert amennyiben a vádlott szándéka nem irányult volna a sértettek élete kioltására, akkor tevőlegesen kellett volna segítenie a sértetteket a menekülésben, illetve a tűz eloltásában. A vádlotti védekezésben kiemelt éjjeli esőnek amiatt nem volt szerepe az ölésre irányuló szándék megítélésében, mert a tűzvizsgálati szakvélemény szerint a vádlott által előidézett tűz olyan erejű volt, hogy az épület szerkezet is megrongálódott. A másodfokú bíróság által alkalmazott további minősítő körülményt azért kellett alkalmazni, mert a vádlott a tüzet az épületben éjjel alvó sértettekre gyújtotta, akik az ellen nem védekezhettek. Hosszabb időtartamú szabadságvesztést a vádlott eddigi törvénytisztelő élete miatt nem lehetett kiszabni.

 

Győr 2016. október 4.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva a vádlottra kiszabott börtönbüntetést 4 évre súlyosította. Az ítélőtábla egyetértett a fellebbezéssel abban, hogy az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya indokolta a törvényi középmértékhez közelebbi büntetés kiszabását. Kiemelten mérlegelte a másodfokú bíróság, hogy a sértett életét csak a szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg, annak hiányában a vádlott tette súlyosabban minősült volna.

 

Győr, 2016. 09. 06.

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

Az ítélőtábla büntetőtanácsa B.Z. és 14 társa ellen különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt az ügyész által előterjesztett fellebbezés folytán folyamatban lévő másodfokú büntetőügyben 

 

 

 

tűzte ki a nyilvános ülést.

 

 

Győr, 2016. szeptember 2.

 

A GYőri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a vádlottat védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 12 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője részben felmentés, részben enyhébb minősítés miatt jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Alaptalannal ítélte a fellebbezés azon érvelését, hogy a vádlott az ölési cselekményt erős felindulásban követte volna el. A kirendelt igazságügyi szakértő véleménye szerint ugyanis a sértett a szúráskor már órák óta aludt az ágyon, tehát a vádlott rögtönös felindulását nem okozhatta.

 

Győr, 2016. augusztus 31.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya

 

 

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év 6 hónapi fegyházbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a fegyházbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen a vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott fellebbezési tárgyalásán az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott terhére rótt bűncselekményt  1 rb. emberölés bűntette kísérletének, és 2 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítette. Ezért halmazati büntetésül az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést tekintette kiszabottnak azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kis részben pontosította, illetve kiegészítette. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban bizonyítást rendelt el, melynek eredményeképpen a szakértő kiegészített szakvéleményében az elsőfokú eljárásban elkészített szakvéleményét fenntartotta. A vádlott elkövetéskori súlyos fokú ittas állapotára figyelemmel az ítélőtábla a cselekmény tárgyi körülményeit, valamint a szakértő ténymegállapításait értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott eshetőleges emberölési szándékának fennállása kizárólag H.V., a felszolgáló esetében állapítható meg azzal, hogy a súlyosabb eredmény a sértett hátráló mozdulatának is köszönhetően maradt el. Ugyanakkor R.L. és Cz.N. sértettek esetében a tárgyi tényezők, valamint a szakértői vélemény alapján nem lehet élet elleni bűncselekményre irányuló szándék fennállására következtetni. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy önmagában az, hogy a vádlott késeket vett magához, és azzal a felkiáltással érkezett a helyszínre, hogy „megöllek benneteket!”, nem azonosítható az ölési szándékkal. A megváltozott minősítésre tekintettel szükséges volt új büntetés kiszabása. Az ítélőtábla az enyhítő és súlyosító körülmények számbavételét megalapozottnak ítélte. A büntetési tételek középmértékére is figyelemmel a 7 év 6 hónap börtönbüntetést tekintette mind az egyedi, mind az általános prevenció szempontjából indokoltnak.

 

Győr, 2016. május 18.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya