Győri Ítélőtábla

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
 
F. S. felperes földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke.  G. Z. alperes agrárpolitikus, országgyűlési képviselő. A 100 %-ban állami tulajdonban álló TIG Állami Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolja. A Földművelésügyi Minisztérium a Hungária Értékpapír Zrt-nél értékpapírszámlával rendelkező TIG Nonprofit Kft-n keresztül 410 millió forintot helyezett el a zrt-nél, amely társaság az FM ezen értékpapírban tartott vagyonát nem tudta visszafizetni. 2015. február 26-án a Buda-Cash Brókerház Zrt., 2015. március 6-án a Hungária Értékpapír Zrt., 2015. március 10-én a QUESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. működési engedélye részlegesen felfüggesztésre került a Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott vizsgálatok során feltárt szabálytalanságok miatt. Ezen történések 2015. tavaszán „brókerbotrány” megnevezéssel szerepeltek a médiában.
 
Az alperes 2015. április 29-én a Népszava online felületén a belföld rovatban „F. S.-nak semmi oka a büszkeségre” címmel közleményt jelentetett meg. 
 
A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a közlemény „a 410 millió Ft közvagyont eltőzsdéző F. S., illetve „ha a brókerkormány minisztere az országot járva nem csak pörköltet enne” kitételeivel megsértette a felperes becsületét és jó hírnevét. A két kitétel ugyanis hamis tényállításnak és nem szakmai vélemény-nyilvánításnak minősül. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől. Elégtételadásra is kérte az alperes kötelezését oly módon, hogy saját költségén a Népszava online internetes felületén alperes kérjen elnézést a felperestől az általa megjelölt tartalommal. Ezen túlmenően alperes 1.200.000.- forint sérelemdíj, valamint késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
 
Az elsőfokon eljáró Veszpréni Törvényszék a felperes keresetét elutasította. 
 
Az ítélettel szemben a felperes jelentett be fellebbezést, melyben – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresetének történő helyt adást kért.
 
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla a fellebbezés alapján azt vizsgálta, hogy az alperes vélemény-nyilvánítására a közügyek megvitatása során közszereplővel szemben került-e sor, és az alperes kifejtett véleménye túllépett-e a felperes személyiségi joga szükséges és arányos korlátozásán, valamint sértette-e az emberi méltóságát. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a közzétett alperesi vélemény nem a felperes magánéletével kapcsolatos, hanem politikusi szereplésével. A közvagyon eltőzsdézése nem érthető az átlagolvasó számára szó szerint, hanem a túlzás eszközével is élve bírálta a miniszter vagyongazdálkodását. A politikusokkal szemben pedig a túlzó, ironikus, polemizáló stílusban írt, vékony ténybeli alapokon álló vélemény is megengedett. Emiatt az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogait.
 
Győr, 2016. május 12. 
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya 
 
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1987) 2014. január 6-án élettársi kapcsolatot létesített Gy.Cs-néval, és Budapesten lakott a bérleményében. Anyagi gondjaik voltak. A sértett korábban elszenvedett agyi infarktusa következtében fizikálisan legyengült, gyakran elesett, járókerettel közlekedett. Egyedül lakott tatabányai lakásában, ahol szokása volt, hogy nem zárta be, illetve nyitva hagyta a bejárati ajtót. A vádlott ismerte a sértett lakcímét, és tisztában volt fizikális állapotával, mivel egy rablás miatti ügyben a tárgyaláson találkoztak, ahol azonban a sértett nem tudta beazonosítani a vádlottat. 
 
A pénztelen vádlott 2014. február 5-én elhatározta, hogy értéket fog szerezni az idős és beteg V.L-né sértettől, ezért a lakásához ment. A lépcsőháznál megvárta, hogy egy lakó kijön, majd lifttel felment a 4. emeletre, és becsöngetett a sértetthez, aki ajtót nyitott. A vádlott azt állította a sértettnek, hogy a közös büntetőügyük kapcsán szeretne vele beszélni, mire a sértett segítségért kezdett kiabálni, a vádlott azonban elveszítette önuralmát és a védekezésre korlátozottan képes sértettet puszta kézzel fejtájékon és az arcán ököllel durván bántalmazta, majd egy ott talált sállal a nyakán megfojtotta, aki ettől azonnal megfulladt.
 
A sértett halálának közvetlen oka a vérbelehelés miatti fulladás volt, amit a nyaki fojtás idézett elő. Miután megfojtotta, a vádlott értékek után kutatott, és a kisszobában talált készpénzt, arany ékszereket (legkevesebb 250.000.- forint értékben) magával vitte. A készpénzből Tatabányán egy mobiltelefont vett magának, Budapestre hazatérve élettársával 7.000.- forintért telefonkártyáikat feltöltötték, 30.000.- forintért bevásároltak, 30.000.- forintot élettársa gyerekének küldtek meg, illetve vettek egy mobiltelefont 10.000.- forintért, és szintén 10.000.- forintot adtak egy magánszemélynek. Az aranyékszereket a vádlott élettársa elzálogosította, amiért 149.000.- forintot kapott. A vádlott a sértett két bankkártyáját, személyazonosító okmányát, lakcímkártyáját és TAJ kártyáját is magával vitte, ezeket egy felsőgallai kert végében dobta el. A vádlott kesztyűjén és sálján megtalálták a sértett ősz hajszálait. A sértett ujjáról származó körömnyiradékán, illetve a megfojtásra használt sálon a vádlott DNS-e, míg a vádlott elkövetéskor viselt ruházatán a sértett DNS-e volt megtalálható.
 
A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, 2 rb. okirattal visszaélés vétsége, és készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül, többszörös – a 2 rb. okirattal visszaélés vétsége tekintetében többszörös és különös – visszaesőként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg. A közügyektől gyakorlástól 10 évre tiltotta el. A bíróság a vádlottal szemben 250.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
 
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban meghatározása iránt, míg a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.
 
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla álláspontja szerint az  elsőfokú bíróság a bizonyítékok – elsődlegesen a genetikai szakértői bizonyíték, a vádlott beismerő vallomása és élettársának vallomása – helyes mérlegelésével túlnyomó részben helytálló tényállást állapított meg, melyből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Kétségtelenül megállapíthatóak voltak az emberölés minősített esetei is (nyereségvágyból, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés). 
 
Indokoltnak ítélte az ítélőtábla is a legsúlyosabb büntetés, azaz az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását figyelemmel arra, hogy a vádlott többszörös visszaesőként követett el élet elleni bűncselekményt. A feltételes szabadságra bocsátás 25 évben történt megállapítását szintén helyesnek értékelte az ítélőtábla. A vádlott ugyanis az ötvenes éveinek elején szabadulhat, így a büntetés-végrehajtási intézet kereteiben zajló nevelés hatására szabadulása után még jó eséllyel válik belőle hasznos tagja a társadalomnak. Ennek lehetősége későbbi szabadulása esetében már lényegesen csekélyebb lenne. 
 
Győr, 2016.05.10.
 
A Győri Ítélőtábla sajótosztálya
 
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1936) 2014. június 5-én délelőtt Győrzámolyon elindult Gy. I. sértetthez, akitől már korábban is vásárolt húst hitelre. A szatyrában egy 28 cm nyélhosszúságú kalapácsot vitt magával. A sértett lakóházához érve bement az előtérbe, a sértettől húst kért, aki a hűtőládából egy becsomagolt hájdarabot adott neki. Ezt követően a vádlott a kutyáinak is kért húsos csontot. A sértett a hűtőládába visszahajolt, és ott keresgélt, ekkor a vádlott a kalapácsot kivette a táskájából, majd a sértett mögé lépett és a kalapáccsal ütni kezdte a fejét. A sértett erősen vérző fejjel védekezett, miközben kijutott a teraszra, ahol kiabálni kezdett.
 
A vádlott eközben a hájat visszatette a hűtőládába, onnan egy nagyobb darab húst vett ki, a kalapácsot ledobta az előtérben egy kanapéra, majd a teraszon ököllel ütlegelte a sértettet. A sértett azonban visszamenekült a lakásba, és bezárta az ajtót. A vádlott bejutni nem tudott, de az ajtót kintről rugdalta, majd hazament, a 3.000.- forint értékű, 3 kg súlyú sertéshúst az udvari fatárolóban rejtette el. A sértett sérülései külön-külön és együttesen is 8 napon túli gyógytartamúak voltak. A sérülésekkel okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság alakult ki: a bal kéz mutatóujjának funkcionális károsodása, valamint lelki vonatkozásban poszttraumás stressz zavar. A koponyaalapi törés, az agyzúzódás, a lágy agyburkok közötti vérzés közvetetten életveszélyes állapotot jelentett, műtéti beavatkozás szükségessége azonban nem merült fel. Az elkövetés módjára, jellegére, eszközére figyelemmel reális lehetőség volt az elszenvedettnél súlyosabb állapot kialakulására is.  
 
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 9 év börtönbüntetésre, és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést.
 
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészi fellebbezéssel annyiban, hogy a bíróságnak tettarányos büntetést kell kiszabnia, figyelemmel kell azonban lennie az elkövetés egyedi körülményeire és arra is, hogy a vádlott esetében milyen tartamú szabadságvesztéssel érhetőek el a büntetési célok. A konkrét esetben a vádlott a harmadik életellenes cselekményét követte el, hiszen 1960-ban már halálra ítélték gyilkosság és rablás miatt, amely büntetést kegyelemből életfogytig tartó szabadságvesztésre változtattak. Az 1978-ban történt szabadulása után röviddel ismét emberölés kísérlete miatt állt bíróság előtt, és nyolc év fegyházbüntetésre ítélték. Az 1986. évi  újabb szabadulása után azonban hétköznapi, átlagos életet élt, amely csak élettársa 2014. márciusi halála után változott meg, melyet nehezen dolgozott fel. A vádlott jelenleg nyolcvan éves, megromlott egészségi állapotú ember. Ezen személyi körülményeken túl az ítélőtábla a büntetés kiszabása értékelése során kiemelkedő jelentőséget tulajdonított annak, hogy az elkövetett cselekmény kísérleti szakaszban maradt.
 
 
Győr, 2016.05.10.
 
A Győri Ítélőtábla sajtóosztálya
 
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
 
Emberölés bűntette a Győri Ítélőtáblán
 
 
A vádlott (1960) 2013-ban közelebbi kapcsolatba került a N. községben a vele egy utcában lakó A.É. sértettel, akivel szexuális viszonyt is létesített. A sértett 2014 tavaszán a vádlott barátjával, N.S-ral is szexuális kapcsolatot létesített, azonban ezt a vádlott később megbocsátotta mindkettőjüknek. 2014. augusztus 30-án, miután a vádlott bántalmazta a sértettet, megjelent a sértett N.S-nál azzal, hogy szeretne ott aludni. N.S. a sértettet beengedte, és a hétvégét nála töltötte.
 
A vádlott közben 2014. szeptember 1. napján kereste a sértettet, azonban N.S. nem mondta el neki, hogy nála tartózkodik. Ezt követően a sértett és N.S. a délutánt és az estét is együtt töltötték, mindketten nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak, melynek hatására a sértett az esti órákra súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alá került. A sértett és N.S. lefeküdtek aludni a franciaágyra. 2014. szeptember 1. napján a vádlott egész nap italozott, és feltámadt benne a gyanú, hogy a sértett N.S-nál lehet, ezért 22.30 óra körüli időben ittas állapotban megjelent barátja házánál. A ház ablakán a redőnyt verte, majd az ablakot is belökte, miután N.S. a bejárati ajtóhoz hívta.
 
Ott a vádlott N.S-t háromszor ököllel arcon ütötte és félresodorta. A vádlott megindult a szoba felé, ahol észlelte, hogy a sértett hanyatt az ágyon fekszik, majd felkiáltott és elkezdte ütlegelni. N.S. – látva a vádlott agresszív állapotát - kiment a házból, és az udvaron található hátsó faházban húzta meg magát. A sértett súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága miatt kábultan feküdt az ágyon és képtelen volt védekezni. A vádlott megcsalatása miatt feldúltságában, magából kivetkőzve ököllel kis-közepes erővel ütötte a sértettet. Eközben lemeztelenítette, végbélnyílásába konyhai mosogatószivacsot, hüvelyébe papírszalvétát dugott.
 
A vádlott huzamos ideig ütlegelte a sértettet, hozzávetőleg 22.30 és 02.00 óra között. N.S. 02.00 óra körüli időben visszamerészkedett a házba, ahol a vádlott ismét rátámadt, majd N.S. kérésére a fenyegetőzéssel felhagyott, azonban még pár alkalommal lábon rúgta. N.S. a szobából, ahol a sértett feküdt, bort hozott ki, azonban a sértetthez nem ment oda. A borból N.S. és a vádlott is fogyasztott. Mikor a sértett a szobában feljajdult, a vádlott közölte, hogy visz neki is a borból, mire N.S. a helyzetet kihasználta, és ismét kiment a kisházba. A vádlott 02.30 és 05.45 óra körüli időben távozott és hazament saját házába.
 
A sértett a bántalmazás következtében a koponyán érvényesülő erőbehatások miatt eszméletét veszítette, majd a vérbelehelés, illetve a traumás és vérzéses shock miatt heveny légzési és keringési elégtelenség alakult ki nála, melynek következtében 2014. szeptember 2. napján hajnalban elhalálozott.
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 16 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
 
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, eltérő minősítés, a szabadságvesztés büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője enyhítésért, illetve eltérő minősítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyész fellebbezésében indítványozta a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmény mellőzését, míg a védő emberölés helyett halált okozó testi sértés elkövetése megállapítását indítványozta.
 
A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, mellőzte az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetése minősítő körülmény megállapítását és a kiszabott főbüntetést 14 év fegyházbüntetésre enyhítette. Határozata indokolásakor elhangzott, hogy a vádlott az orvosszakértői vélemények szerint 36-40 alkalommal , kis, közepes erővel ütötte meg a sértettet, mely összesen 70 külsérelmi nyomot hagyott a sértett testén.
 
Ebből a nagy számú ütésből, valamint a sértett védekezésre képtelen állapotából a vádlottnak tudnia kellett, hogy a bántalmazás a sértett életének kioltásához vezethet. Így szándéka eshetőlegesen az emberölésre és nem testi sértés okozására irányult. Másfelől azonban az ütések  egyike sem volt olyan jellegű, amely önmagában alkalmas lett volna a halálos eredmény előidézésére. Csak a nagy számú, önmagában csupán testi sértés okozására alkalmas ütés vezetett a sértett halálához.
 
Így a különös kegyetlenséggel elkövetést a bírói gyakorlat szerint nem lehetett megállapítani. A vádlott a büntetés kétharmad része kitöltése után és az eddig fogvatartásban töltött idő beszámításával legkorábban 2023. decemberében szabadulhat.
 
Győr, 2016.04.21.
 
A Győri Ítélőtábla sajtóosztálya
       
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1977) édesanyja és féltestvére a Komáromban lévő lakóépületben, a vádlott az ólból kialakított helyiségben, K.S. sértett pedig a pincehelyiségben lakott. A vádlott édesanyja és a sértett korábban élettársak voltak, de mert a sértett ittasan többször becsmérelte az élettársát, sőt bántalmazta, ezért a pincébe kellett költöznie. A vádbeli napon, 2014. augusztus 9-én a délután folyamán a vádlott édesanyjával, annak féltestvérével, valamint vendégeikkel az édesanyja által használt lakóépületben italozott. A sértett 17 óra körül ért haza, aki akkor már ittas volt, de csatlakozott a társasághoz, ahol szokásához híven belekötött a volt élettársába és a vádlottba is. A társaság tagjai távozásra szólították fel a sértettet, aki ennek eleget is tett, már az udvaron volt, mikor a veszekedés hatása alatt álló, feldühödött vádlott a főzőfülkében magához vett egy 13 cm pengehosszúságú frissen élezett, hegyben végződő recés konyhakést és a kést a kezében fogva a sértett után sietett az udvarra. A vádlott a „most megdöglesz!” felkiáltás kíséretében, váratlanul, jobb irányból, egymásutáni kaszáló mozdulatokkal, előbb legalább közepes erővel hason, majd nagy erővel mellkason szúrta a sértettet. Mindkét szúrt sérülés gyógytartama 8 napon túli, a mellkastájéki seb 3-4 hónap alatt gyógyult meg. F.Cs. kicsavarta a vádlott kezéből a kést, majd a vádlott a bejárati kapunál kitépte magát a szorításából és visszasietett a padon ülő, erősen vérző sértetthez, és kétszer nyitott tenyérrel tarkón vágta, miközben mondta neki, hogy „nem tudsz megdögleni?”. F.Cs. ismét megragadta a vádlottat és kivonszolta az utcára, ahol a vádlott elmenekült.
 
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 8 év börtönbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
 
Az ítélet ellen a vádlott és védője részben felmentésért, részben eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.
 
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a fellebbezésben a vádlott védője kellő alap nélkül tette vitássá az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. Elvetette a másodfokú bíróság, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben követte volna el a cselekményt, mivel éppen a vádlott vett kést magához, és futott a sértett után. Nem erős felindulásban követte el a vádlott az egyenes szándékkal ölésre irányuló tettet, hiszen a sértett becsmérlő magatartása megszokott volt, a vádlott pedig nem azonnal, rögtönösen szúrta meg a sértettet, hanem a sértett helyszínről távozását követően. A vádlott a börtönbüntetés 2/3 része kitöltése után és a fogvatartásban töltött idő beszámításával  legkorábban 2019. decemberében szabadulhat.
 
Győr, 2016. április 14.
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1956) és K.M. sértett között közös üzleti vállalkozásuk működésével összefüggésben anyagi vita keletkezett, a vádlott szerint a sértett több tízezer euro tartozást halmozott fel vele szemben. 2010 szeptemberétől a vádlott folyamatosan fenyegette a sértettet, követelte, hogy szakítsa meg szerelmi kapcsolatát Cs. A-val. K.M sértett 2010 szeptemberében átköltözött Szlovákiából Győrbe a vádlott által bérelt lakásba. A vádlott ekkor is folyamatosan fenyegette a sértettet, felszólította, hogy tartozását napi 30.000 forintos részletekben törlessze, máskülönben megöli, eladja prostituáltnak, illetőleg felajánlotta neki, hogy neki nyújtott szexuális szolgáltatásokkal is ledolgozhatja a tartozást. Ennek hatására a sértett Cs.A-hoz költözött a Győr, Répce utcai lakásába. 2010. november 22-én K.M. sértett Cs.A. sértettel és annak nagyszülőjével a Répce utcai lakásban tartózkodott, mikor megjelent ott a vádlott két erős testalkatú férfival. A lakásból Cs.A. sértettet hátracsavart kézzel levitték és betették a közelben parkoló, vádlott által vezetett tehergépkocsi rakterébe. Időközben kiderült, hogy K.M. is a lakásban tartózkodott, így Cs.A. sértettet felszólították, hogy hívja őt is a gépkocsihoz, aki hamarosan meg is jelent, mire őt is beültették a gépkocsi rakterébe. Ezután a sértetteket Győrszemerére, a vádlott családi házába, annak pincéjébe vitték. Mindkettőjük szemét bekötötték, külön helyiségben kezeiknél és lábaiknál fogva egy-egy székhez kötözték őket. A két ismeretlen férfi további magatartása nem ismert. A vádlott K.M. sértetthez ment, gyomorszájon ütötte, felelősségre vonta, hogy „miért lépett le”, miért hazudott, felszólította a több tízezer euro tartozás megfizetésére. Ezután átment Cs.A. sértetthez, kezeit eloldozta, átkísérte K.M. sértetthez, ott elmondta a vádlott, hogy K.M. ellopta mások pénzét, alkoholista, prostituált, és hogy Cs.A. sértettet elengedi, K.M-t nem. Cs.A. sértettről leoldotta a gyorskötözőket, és felment vele a ház lakóterébe. Ott a vádlott és felesége között vita alakult ki, majd a vádlott később visszatért a pincébe, és eloldozta K.M. sértettet is azzal a feltétellel, hogy előtte le kellett írnia egy papírra különféle számítógépes jelszavait, továbbá orálisan ki kellett elégítenie őt, melyet a sértett meg is tett. A vádlott ezek után a két sértettet az éjszakai órákban visszavitte a Répce utcába.
 
Két nappal később, 2010. november 24-én a kora reggeli órákban a vádlott telefonon hívta K.M. sértettet, hogy érte megy gépkocsival. A sértett be is ült a gépkocsiba, ahol közölte vele, hogy elraboltatta Szlovákiában élő rokonait, és értük mennek Komárnoba. A sértett kérte, hogy „csinálja vissza az egészet”, mire a vádlott visszafordult, és Győrszemere-Józsefházára, a lovardájába vitte, miután már a gépkocsiban megkötözte. A lovardában a sértett telefonját elvette, egy székhez kötözte. Megfenyegette, hogy megöli, ha kiabál, és magára hagyta. Dél körül tért vissza a vádlott, eloldozta a sértettet, felszólította, hogy üljön be a gépkocsiba, és Balatonboglárra utaztak. Az út során többször is megfenyegette a sértettet, majd a hazafele úton vádlott közölte a sértettel, hogy ki kell őt elégítenie orálisan, amit a megfélemlített sértett a vádlott által leparkolt gépkocsiban többször meg is tett. 21 óra körüli időben tértek vissza Győrbe, a vádlott hazavitte a sértettet a Répce utcába és megígértette vele, hogy minden kérését teljesíti, amíg ki nem fizette tartozását.
 
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a vádlottat 2 rb. emberrablás bűntette, 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette, valamint 2 rb. szexuális erőszak bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható.
Az ítélet ellen a vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
 
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésén kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a 2 rb. emberrablás bűntettét 1 rb. folytatólagosan elkövetett emberrablás bűntettének, a 2 rb. szexuális erőszak bűntettét 1 rb. folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntettének minősítette. Ezért és a vádlott terhére megállapított további bűncselekmény miatt halmazati büntetésül az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést 6 évi börtön büntetésre és 8 év közügyektől eltiltás  mellékbüntetésre  mérsékelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, melyből helyesen és logikai hibáktól mentesen állapította meg mérlegeléssel a tényállást. Minden, a vád tárgyává tett bűncselekmény valamennyi elemének megvalósulása megállapítható a tényállás alapján, így a bűnösségre levont jogkövetkeztetés is helytálló. Az emberrablás és a szexuális erőszak folytatólagosan történt elkövetésének megállapítását az egyes cselekmények mögött húzódó azonos akarati tényező indokolta, azonban ez a büntetés kiszabását nem befolyásolta. A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen emelte be ítéleti indokolásába. Döntő jelentőséget kellett ugyanakkor tulajdonítani annak, hogy a vádlott ugyan büntetett előéletű, azonban korábban vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására nem került sor, korábbi bűncselekményeit mintegy 10 éve követte el. Az egyéni prevenció, a bűncselekmény konkrét tárgyi súlya, valamint annak társadalomra veszélyességének együttes mérlegelésével jutott arra a következtetésre az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés enyhítése indokolt. Rámutatott még az ítélőtábla, hogy mind a jelen eljárás vádlottja, mind egyik sértettje egy másik, még jogerősen be nem fejezett, és a cselekményt tekintve a jelen eljáráshoz szorosan kapcsolódó büntetőeljárásban vádlottként szerepelnek. 
 
 
Győr, 2016. március 22. 
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
 
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1952) 1990-ben „feketén” megvásárolt egy lőfegyvernek minősülő, amerikai gyártmányú, nagy kaliberű Remington vadászpuskát, amelyet az ágya alatt tartott. A vádlott a sértettel, annak szomszédba költözése óta haragos viszonyban volt, mert a vádlott 16 macskát tartott, ami zavarta, mivel azok esetenként az udvarára piszkítottak, és a vádlott rendszeresen leselkedett is a sértett után. A sértett a vádlott bosszantása miatt a vád tárgyává tett cselekményt megelőzően nem sokkal légpuskával  meglőtte a vádlott egyik macskáját, mely miatt a vádlott feljelentése nyomán a sértettet a Mosonmagyaróvári Járásbíróság jogerősen állatkínzás miatt pénzbüntetésre ítélte. A vádlott ezután 3 darab sörétes lőszert vásárolt és azokat átalakította. Kettőbe vaktöltényt tett, egybe pedig a meglőtt macskájából kivett két darab kisméretű sörétet. Az ilyen módon nyert kiskaliberű golyók a vádlott vadászfegyveréből kilőve 100 méterig voltak alkalmasak az emberi élet kioltására, a koponyacsont átütésére. A vádlott a három darab átalakított tölténnyel tárazta be a lőfegyverét. A sértett 2014. augusztus 15-én a levéli falunapról hazatérve látta, hogy a vádlott megint leselkedik, melyet szóvá is tett, mikor éppen visszaindult, és a kapu előtt járt, a vádlott nappalija ablakából kihajolt a lőfegyverrel és az egyik vaktölténnyel rálőtt. A sértett ijedtében a ház előtt parkoló autó mögé bújt, mikor a vádlott a másik vaktölténnyel ismét felé lőtt. A sértett ezután menekült, miközben a vádlott harmadszor is rálőtt. Ez az éles Norica golyókat tartalmazó töltény azonban eltalálta a feje tetején, és 4 cm hosszan erősen vérző sérülést ejtett, amely 8 napon belül gyógyult. A vádlott a lövöldözés előtt nem sokkal hangoztatta, hogy a sértett által a macskájába lőtt golyókat kiszedi, és a sértettbe fogja lőni. Ezen tényállás alapján az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette  miatt 8 év börtönbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
 
Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan az emberölés bűntettének kísérlete vonatkozásában felmentéséért, egyebekben enyhítésért jelentett be fellebbezést.  
 
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a főbüntetést 6 év 6 hónap börtönre, míg a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 7 évre mérsékelte. A határozat indokolásában elhangzott, hogy az ítélőtábla egyetértett a törvényszék bizonyítékok értékelésére vonatkozó tevékenységével abban, hogy a vádlottat a cselekmény elkövetésekor eshetőleges emberölési szándék vezette. Élettársa vallomása szerint a vádlott lövéskor álló testhelyzetben tartotta a puskát, és tisztában kellet lennie azzal, hogy a sértettre kilőtt 3. töltény már olyan sörétes lövedék, amely alkalmas az emberi élet kioltására. Ugyanakkor a kiszabott büntetés enyhítése azért volt szükséges, mert a vádlott az elkövetéskor közepes-súlyos fokban korlátozott beszámítási képességgel rendelkezett, illetve egészségi állapota jelentős mértékben megromlott. A fogvatartásban töltött idő beszámításával és a büntetés kétharmada kitöltése után a vádlott 2018. decemberében bocsátható feltételes szabadságra.
 
Győr, 2016. március 17. 
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya 
 
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Az alperes által kiadott Bors című napilap 2013. augusztus 6., 2013. augusztus 16. és 2013. augusztus 22. napján megjelent lapszámaiban a televíziós műsorvezető felperes és volt élettársának kapcsolatáról, az élettársától származó gyermekeivel való kapcsolattartásáról, illetve a felperes élettársa temetésén való részvételéről jelentetett meg cikkeket, valamint képfelvételeket. 
 
A felperes keresetére az  elsőfokon eljárt Győri Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az alperes a megjelentetett cikkekkel és fényképekkel – az ott részletezett pontos tartalommal – megsértette a felperes magánélethez, a jóhírnévhez fűződő jogát, a képmáshoz és a magántitokhoz való jogát. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek írt magánlevélben kérjen elnézést a személyhez fűződő jogainak megsértése miatt, valamint arra, hogy fizessen meg a felperesnek 1.200.000.- forint összegű kártérítést, valamint késedelmi kamatát. Indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes közszereplő. A kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a közszereplőnek ugyan tágabb körben kell elviselnie a közéletről tudósító média érdeklődését, azonban a közszereplőt is megilleti az a jog, hogy magánéletének részleteit a média tiszteletben tartsa, és azokról csak akkor számolhat be, ha ezek a részletek egyébként közszereplés során válnak nyilvánvalóvá, illetve ha azok közléséhez az érintett hozzájárulását adta. Ehhez képest a felperes magánéletéről tett nyilatkozatai közszereplői minőségét nem érintik, csak a közszereplői tevékenységével összefüggésben minősül közszereplőnek, ezt a kört magánéleti nyilatkozatai nem terjesztik ki. Az a körülmény, hogy a felperesnek a médiában korábban jelentek meg nyilatkozatai, melyek magánélete részleteire is kiterjednek, nem befolyásolják a perbeli közlés – hozzájárulás hiánya miatt fennálló – személyiségi jogokat sértő jellegét. Ehhez hasonlóan a közszereplőről fénykép – hozzájárulása nélkül – csak közszereplői tevékenysége során készülhet.
 
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános tárgyalásán az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított helyes tényállásból levont érdemi döntéssel és annak jogi indokolásával is maradéktalanul egyetértett, így az elsőfokú ítéletet helyes indokai alapján hagyta helyben. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, miszerint a felperes közszereplőnek minősül, ugyanakkor a közszereplői tevékenységén kívüli körben a felperest is megillette a jog, hogy a magánélete részletei – hozzájárulása nélkül – a média részéről ne kerüljenek nyilvánosságra, így ezek kéretlen taglalása jogsértő. A bírói gyakorlat értelmében a magánélet védelméhez, a magánszférához való jog olyan személyhez fűződő alapjog, mely abszolút hatállyal mindenkivel szemben védett, és részét képezi az eltitkoláshoz, elrejtőzéshez való jog is. Az elsőfokú bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés összegét szükségesnek és egyben elégségesnek minősítette. Kiemelten értékelte, hogy az alperes a felperes volt élettársának halálát kihasználva a pillanatnyi közérdeklődést lovagolta meg. A nem vagyoni kártérítésnek ugyanakkor nem csupán a kompenzáció a célja, a jogintézmény büntetőjogi gyökerekkel bír, így olyan esetekben is sor kerül nem vagyoni kártérítés megállapítására, mikor a kompenzáció nem, vagy csak részlegesen valósulhat meg.
 
Győr, 2016. március 10.
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
I-II. r. felperesek devecseri ingatlanukat értékesíteni kívánták, melynek érdekében 2009. január 20-án ingatlanközvetítésre irányuló megbízási szerződést kötöttek. Ebben az ingatlan irányárát 12.950.000.- forintban, minimális vételárát 12.800.000.- forintban határozták meg. A megbízási szerződés 2013. február 13-án megbízotti felmondással szűnt meg. Az alperes X. zagytározó kazettájának 2010. október 4. napján bekövetkezett gátszakadásakor a tározóból kiömlő vörösiszap Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket elöntötte. A felperesek ingatlanát a vörösiszap áradat fizikailag nem érintette, a károsodott területtől mintegy 1 – 1,5 km-re található, így abban károsodást nem okozott. 
 
A felperesek megismételt eljárás során leszállított keresetükben 1.555.000.- forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket az ingatlanukban az I. r. alperesnél történt vörösiszap-ömlés következtében előállott értékcsökkenésre tekintettel.
 
Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a megismételt eljárásában a keresetet elutasította. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Igazságügyi Szakértői Testülete által készített szakvélemény alapján megállapította, hogy az ingatlan forgalmi értéke közvetlen a vörösiszap-ömlést megelőzően 7.700.000.- forint, míg 2015. márciusában 6.200.000.- forint volt. A vörösiszap-ömlés Devecser ingatlanpiacára sokkhatást gyakorolt, és közvetlenül az iszapömlést követően a felperesek ingatlana a piaci kereslet átmeneti megszűnése miatt értékesíthetetlen volt. Az ipari katasztrófa egy ideig nagy valószínűséggel előidézett átmeneti ingatlanérték-csökkenést, de ezt a hatást elfedik az általánosabb gazdasági jelenségek. A vörösiszap-ömlés okozta sokkhatás elmúlt, jelenleg okozati összefüggés a perbeli ingatlan értékcsökkenése és a vörösiszap-ömlés között nem igazolható. Az iszapkatasztrófát megelőző és jelenlegi forgalmi érték különbözete a 2008. novemberben kezdődött gazdasági válság eredményeként kialakult általános ingatlanpiaci – és hitelpiaci visszaesés következtében alakult ki. Emiatt az ingatlanokra vonatkozó kereslet lecsökkent, amely párosult a helyi népességfogyás keresletmérséklő hatásával.
 
A felperesek fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott másodfokú tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. (A felperesek fellebbezésüket a környezetvédelmi főfelügyelőség jogkörét gyakorló megyei kormányhivatallal szemben visszavonták.) Az ítélőtábla ítélete indokolásában rámutatott, hogy habár a perbeli ingatlan az iszapömlés következtében nem károsodott, ettől függetlenül vannak olyan pszichés hatások, melyek az ingatlanok keresletét, értékét befolyásolhatják fizikai károsodás nélkül is. Az új eljárásban beszerzett testületi szakvélemény ugyanakkor helytállóan rögzítette, hogy nem állapítható meg az, hogy a vörösiszap-ömlés hatása jelenleg is fennáll a perbeli ingatlan vonatkozásában. Az ipari katasztrófa bekövetkezése természetesen sokk- hatással bírt, az ingatlanforgalom megállt, a település ingatlanjai átmenetileg értékesíthetetlenek voltak. Ettől függetlenül hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy az iszapömlést megelőzően is gyér volt Devecseren és környékén az ingatlanforgalom, melynek oka a jövedelemhiányos gazdasági környezet, a szerény hitelkínálat. A testületi szakvélemény részletesen elemezte Devecser lélekszámának csökkenését is, és megállapította, hogy a legnagyobb mértékben 2009-ben, azaz a katasztrófát megelőző évben csökkent a lakosság száma, mely természetszerűen magával vonta az ingatlanforgalom csökkenését is. A lélekszám csökkenés inkább ingatlanpiaci túlkínálattal járt. Ugyanakkor a felperesek ingatlanánál jelenleg a vörösiszap-ömlés hatása már nem állapítható meg, és a felperesek azt sem bizonyították, hogy ez az esemény az ingatlanuk forgalmi értéke csökkenését eredményezte volna.
 
Győr, 2016. március 9.
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg:
A vádlott (1976) és a férje házasságából egy közös gyermek, kk. J.J.N. sértett született 2008-ban. A vádlott a sértett születését követően visszahúzódó, antiszociális életvitelre rendezkedett be, lakásba senkit nem engedett be, és gyermekét is kezdte magához láncolni, őt a lakásban tartva nevelte, gondozta. A vádlott a sértettet távol tartotta az óvodától, mert ok nélkül attól tartott, hogy ott bántalmazzák, kiközösítik. A vádlott nem volt hajlandó felvenni a kapcsolatot az óvoda vezetőjével sem, így írásban jelezték a gyámhivatal felé a hiányzások tényét. A járási gyámhivatal határozatával a sértett vonatkozásában védelembe vételi eljárást indított. A vádlott azonban ezen eljárásban sem működött együtt. A gyámhivatal által tartott tárgyalást követően a vádlottban egyre növekedett a félelem, hogy az eljárás végén a kislányát kiemelik a családból. Aggodalmas, kétségbe esett és paranoiás állapotában 2014. március 18-án este összeveszett a munkából hazaérkező férjével a gyámhivatali eljárás miatt, melyet azzal zárt le, hogy a férjét kiküldte a nappaliban, ő maga pedig bennmaradt a sértettel a gyerekszobában. Ezt követően a vádlott arra a következtetésre jutott, hogy a gyermeke elvesztését csak akként tudja elkerülni, ha mind a kislány, mind a saját életét kioltja, ezért egy határozott mozdulattal kilökte a sértettet a 8,6 méter magasan lévő ablaknyíláson. A sértett a járdára esett oly módon, hogy elsőként a feje és mellkasa érte földet. A sértett életét nem veszítette, azonban a sérülések külön-külön is életveszélyesnek minősülnek, melyek szakszerű orvosi segítség nélkül a sértett halálát eredményezték volna. Az elszenvedett agysérülések miatt a sértettnél a gyógyulási folyamatot követően is funkciókiesés, funkciókárosodás marad vissza, mely maradandó fogyatékosságot jelent. A vádlott a cselekményt követően maga is kidőlt az ablakon, hogy öngyilkosságot kövessen el, azonban ez sem járt eredménnyel, azonban súlyos, 8 napon túl gyógyuló csonttöréses és zúzódásos sérüléseket szenvedett.
 
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 160. § (1) bek., (2) bekezdés i.) pont) miatt 11 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható. A bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát is megszüntette.
 
Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott a másodfokú tárgyalást megelőzően fellebbezését visszavonta. A védő a felmentést a vádlotti beismerő vallomáson kívüli egyéb, kielégítő bizonyíték hiánya miatt kérte. Úgy ítélte meg, hogy a kirendelt fizikus szakértő véleménye nem kellően megalapozott, a vádlott testalkata miatt nem lehetett képes arra, hogy a sértettet az ablakon kidobja. Nem tudni, hogy kitől származnak a sértett földre érkezése helyén a vérnyomok. A büntetés enyhítését amiatt kérte, mert álláspontja szerint a vádlott elkövetéskori állapota – a beszámítási képesség közepes fokú korlátozottsága – a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. 
 
A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kiemelte, hogy a törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, részletesen feltárta azokat az okokat, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez vezettek. Az elkövetés napján történteket a vádlott férje tanúvallomása és a fizikus szakértő véleménye a beismeréstől függetlenül is aggálymentesen alátámasztja. Az egyesített fizikusi-orvosszakértői vélemény kategorikus abban, hogy véletlen baleset nem történhetett. A pszichiáter szakértő véleménye is kétség- mentes abban, hogy a vádlott nem belátási képessége  hiányában, hanem annak korlátozott  állapotában követte el a cselekményt. A büntetés további enyhítése amiatt nem lehetséges, mert a törvényszék valamennyi enyhítő körülményt, így a büntetlen előéletet, és a korlátozott beszámíthatóságot is értékelte. A szülői felügyeleti jog megszüntetése azzal jár, hogy az elítélt édesanya a sértett gyermekével nem tarthatja a kapcsolatot.
 
Győr, 2016. február 25.
 
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya