Győri Ítélőtábla
Beküldés dátuma
2017.02.15. - 15:45
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Az I. r. vádlott az ügyvezetése alatt működő Kft. keretében szállodát üzemeltetett. A II. r. vádlottat az I. r. vádlott alkalmazta gazdasági igazgatóként. A Kft. számára a szálloda fogyasztási hely tekintetében az E.ON Kft. kedvezőtlenebb díjtételeket számlázott ki. Az ez irányú kifogást az E.ON Kft. elfogadta, közölték, hogy alapos a Kft. által bejelentett elszámolási igény, ezért intézkedni fognak a téves és helyes díjszabás különbözetének visszafizetése iránt. Tájékoztatta az E.ON Kft. részéről eljáró alkalmazott a Kft-t, hogy a régi számlákat lerontja, újakat állít ki a helyes tarifával, egyben a különbözetet visszautalja. Az alkalmazott az érintett számlák törlését el is végezte, azonban a helyesbítő számlákat kiállítani technikailag nem tudta. A számlázó program szerint, mivel a Kft. által már befizetett számlákat törölték, azonban helyesbítő számlákat nem állítottak ki, a rendszerben a törölt számlákkal érintett teljes összeg, 120.477.111.- forint, mint számlához nem rendelhető befizetés jelent meg az ügyfél-folyószámlán, azaz a program visszautalta a számlához nem rendelhető befizetést. Az E.ON Kft-nél intézkedtek az ügyfélszámla zárolása érdekében, azonban a zárolásra úgy került sor, hogy az a visszautalás megakadályozására nem volt alkalmas. Az E.ON Kft. alkalmazottai abban a téves feltevésben voltak, hogy a visszautalást gátló zárolás megtörtént. Az E.ON Kft. sértett számlázási rendszere azonban visszautalta a 120.477.111.- forintot a Kft. folyószámlájára. A Kft. anyagi helyzete ekkor erősen deficites volt, készpénz állománnyal nem rendelkezett, szállítói tartozásai erősen felhalmozódtak. Az I. r. vádlott, annak tudatában, hogy a jóváírt összegre a Kft. nem jogosult, a II. r. vádlottat tájékoztatta a jóváírás tényéről, valamint arról, hogy ezen összeg terhére milyen átutalást kell végrehajtani. A II. r. vádlott az utasításnak megfelelően négy átutalást indított el, a vádlottak a tévedésből átutalt összegből 108.676.249.- forintot tulajdonítottak el. Az E.ON Kft. részéről felvették a kapcsolatot a II. r. vádlottal és kérték a tévesen átutalt összeg visszautalását, ennek azonban nem tett eleget. A vádlottak az eltulajdonított pénzösszeggel különböző pénzügyi műveleteket végeztek. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A II. r. vádlottat társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétsége miatt 1 év 6 hónapra próbára bocsátotta. Az I. és II. r. vádlottat a társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, bűnösségük pénzmosás bűntettében való megállapítása, a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A vádlottak és védőik büntethetőséget kizáró ok megállapítása, illetve felmentés végett jelentettek be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az I. r. vádlottat 10 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 49.000.000.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén az I. r. vádlott a kiszabott büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A II. r. vádlottat a terhére megállapított bűncselekmény miatt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.- forintban állapította meg. Az így kiszabott 400.000.- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként egy napot számolva fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helyesen mérlegelte, mely alapján megalapozott tényállását állapított meg. Helytálló jogkövetkeztetést vont le a vádlottak bűnösségére is, az elkövetett bűncselekmények minősítése megfelel az anyagi jogszabályoknak. Nem osztotta az ítélőtábla az ügyész álláspontját a pénzmosással kapcsolatban. Nem volt ugyanis bizonyítható az, hogy a vádlottak cselekménye a pénzösszeg eredetének leplezését szolgálta volna. Az általuk végrehajtott valamennyi utalás bankon belül történt, mellyel nem a pénz eredetét akarták leplezni, hanem gazdasági szükségszerűséget akartak vele kapcsolatban felmutatni. Mindezek alapján helytállóan mentette fel az elsőfokú bíróság a vádlottakat a pénzmosás vádja alól. Kitért arra az ítélőtábla, hogy az I. r. vádlott esetében az elkövetéskori jogszabály alkalmazásának volt helye.
A másodfokú bíróság megítélése szerint a büntetés kiszabási körülmények nagyrészt helytállóan kerültek megállapításra az elsőfokú ítéletben. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást. Figyelemmel kellett azonban lenni az összeg nagyságára, ezért az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedés helyett a másodfokon eljáró bíróság szabadságvesztés büntetés kiszabását ítélte szükségesnek. A megállapított tényállás szerint az I. r. vádlott bankszámlájára 50.000.000.- forint megérkezett, melyből 49.000.000.- forintot elutalt, majd 48.000.000.- forint visszaérkezett. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a jogszabály kötelező rendelkezése alapján 49.0000.000.- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Az I. r. vádlott büntetlen előéletére, valamint korábban tanúsított példás magatartására tekintettel az ítélőtábla a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése mellett döntött.
A II. r. vádlott felelőssége kisebb mértékű volt a bűncselekmény elkövetésében, ezért vele szemben az ítélőtábla lehetőséget látott a pénzbüntetés, mint intézkedés alkalmazására.
Győr, 2017. februrár 15.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2017.02.06. - 16:18
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
2010. október 4. napján az ajkai telephelyen lévő X. számú vörösiszap-tározó kazetta gátja átszakadt, a nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.
A Veszprémi Törvényszék ítéletével az I-XV. r. vádlottakat a terhükre rótt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása vétségének, közveszély okozása bűntettének, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségének, gondatlanságból elkövetett természetkárosítás vétségének, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének vádja alól felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság több relatív eljárási szabálysértést követett el, az általa megállapított tényállás megalapozatlan, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből helytelenül következtetett további tényekre. Abszolút eljárási szabálysértésként hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlansága és az indokolási kötelezettség megsértése a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki.
A Győri Ítélőtábla a 2016. február 6-án kihirdetett végzésével a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2016. január 28. napján kelt ítéletét hatályon kívül helyezte. A megismétel eljárás lefolytatására a Veszprémi Törvényszék másik tanácsát jelölte ki.
Az elvégzett széleskörű bizonyítási cselekmények útján az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét az ügy jelentőségéhez mérten színvonalasan és maradéktalanul teljesítette. Ugyanakkor az elsőfokú ítélet abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt érdemben nem volt felülbírálható. Az elsőfokú eljárás során rendelkezésre álló bizonyítási eszközök köre alkalmas volt arra, hogy az abból származó bizonyítékok értékelésével az elsőfokon megalapozott bírói döntés szülessen, azonban a törvényszék mindenre kiterjedően a döntését nem indokolta, indokolási kötelezettségét elmulasztotta. Ugyanez állapítható meg a tényállásban foglalt cselekmények jogi értékeléshez kapcsolódó indokolásról. A korlátozott bizonyíték értékelés folytán nem volt megismerhető milyen logika útján jutott el ítéleti bizonyossággal a tényállásban rögzített tényekhez, és azokból következően valamennyi vádlott esetében a bűncselekmény hiányának megállapításához (a felmentéshez), vagyis a bizonyítok értékeléséről olyan mértékben nem adott számot, hogy ezáltal az ítéletet érdemi felülbírálatra alkalmatlanná tette. Ez a hiányosság pedig a másodfokú eljárásban nem volt kiküszöbölhető. A törvényszék ítéletében bizonyítási eszközöket pertörténeti jelleggel széleskörúen ismertette, azok tartalmát leírta, de a bizonyítási eszközök puszta felsorolása értékelés nélkül nem tekinthető az indokolási kötelezettség teljesítésének, mert a bíróság ilyenkor nem foglal állást a feltárt bizonyítékoknak az elfogadásáról vagy elvetéséről, valamint ezeknek az okairól. Megállapította a Győri Ítélőtábla, hogy a megismételt eljárásban soron kívül kell eljárni. Az új eljárást a tárgyalás előkészítő szakától kell megismételni és a bizonyítási eljárást újra lefolytatni.Nem ítélte alaposnak ugyanakkor az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség Veszprémi Törvényszék kizárására irányuló indítványát. Azt azonban szükségesnek tartotta, hogy a megismételt eljárás lefolytatására a Veszprémi Törvényszék másik tanácsát jelölje ki.
Győr, 2017. február 6.
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
Beküldés dátuma
2017.01.25. - 12:19
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A Győri Ítélőtábla 2017. január 25-én a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozataival folytatta a nyilvános ülést a vörösiszap büntető ügyben.
A nyilatkozatok megtételét követően az ítélőtábla tanácsa a nyilvános ülést határozathirdetésre elnapolta, mely 2017. február 6-án 10 órakor lesz.
A tárgyalóterem befogadóképessége korlátozott. Figyelemmel a büntetőügyben érintett idézettek számára, illetve a várható fokozott érdeklődésre a határozathirdetésen a részvétel kívülállók részére előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az ítélőtábla által erre a célra megnyitott regisztracio@gyoritb.birosag.hu e-mail címen lehetséges a vádlottak hozzátartozói, a sajtó képviselői és más érdeklődők részére.
A helyszűke miatt (Be. 237.§ (1) bekezdés) a rendelkezésre álló helyek betöltésénél a vádlottak hozzátartozói és a sajtó képviselői előnyt élveznek, más érdeklődök csak a fennmaradó helyeket foglalhatják el. A regisztrációt a tárgyalások napjaira 2017. január 25-én szerdán 12.00-kor nyitja meg az ítélőtábla, és 2017. február 1-én szerdán 15.00-kor zárja le. Az eddig nem regisztrálók a határozathirdetésen csak akkor vehetnek részt, ha a regisztráció után marad szabad hely. A regisztráció során a hozzátartozóknak a nevüket, a hozzátartozó vádlott nevét, a rokonsági fokot és a lakcímüket kell közölniük. Az újságíróknak a nevüket és a képviselt médium nevét.
A regisztrált résztvevők a határozathirdetésre szóló, számozott regisztrációs kártya birtokában juthatnak be a tárgyalóterembe, melyet személyazonosságuk igazolása után (személyi igazolvány, újságíró-igazolvány/munkáltatói igazolás média alkalmazásról szükséges !) az ítélőtábla portáján vehetnek át. Valamennyi tárgyalásra érkező a ruházat és a személyes tárgyak, táskák biztonsági ellenőrzésére kiterjedő átvizsgáláson esik át, enélkül az ítélőtábla épületébe nem lehet belépni. A tárgyalás megkezdése után érkezők a tárgyalóterembe már nem mehetnek be.
A beléptetés, biztonsági ellenőrzés miatt kérjük, hogy a tárgyalás megkezdése előtt fél órával (reggel fél 10 órára) a helyszínre érkezzenek meg !
Hozzátartozók: Vádlottanként a tárgyalás helyszínén legfeljebb 2-2 hozzátartozó részvétele biztosítható. Kérjük ezért ugyanazon vádlott hozzátartozói egymás közötti egyeztetését a regisztráló személyére nézve, amennyiben ezen számot meghaladóan kívánnak a tárgyaláson jelen lenni. 14. életévét be nem töltött hozzátartozó a tárgyaláson nem vehet részt. A tárgyalásra fegyvert, rendbontásra alkalmas eszközt nem lehet behozni. A tárgyalás rendjének fenntartása körében a tanács elnöke a rendzavarót a tárgyalásról kiutasíthatja, rendbírsággal sújthatja; illetve határozhat a zárt tárgyalás elrendeléséről is.(Be. 245.§) A hozzátartozóknak a tárgyalóteremben a részükre meghatározott ülőhelyet kell elfoglalniuk, azt nem hagyhatják el a tárgyalás során.
Sajtó: Az elektronikus média részére összesen 10, az I. számú tárgyalóteremben előre meghatározott („sárga vonallal” határolt) hely áll rendelkezésre, amely egyaránt állóhely az adott médium operatőre (fotósa) és kamerája részére. A büntető ügyet tárgyaló tanács asztalán hangrögzítő berendezés(mikrofon) elhelyezhető. A szerkesztőségek tehát képet, hangot a tárgyalásról ezen korlátok között közvetlenül készíthetnek. A tárgyaláson résztvevőkről kép - és hangfelvétel a tanács elnöke engedélyével készíthető; külön egyenkénti hozzájárulás szükséges (a tanács tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, ügyészen, védőkön kívül) a tárgyaláson jelenlévő személyekről készített kép – és hangfelvételhez.(Be.74/B.§ (1) bekezdés) A határozathirdetés megnyitása, a jelenlévők számbavétele során a (kép)felvételt készítő újságíró(operatőr) a tárgyalás rendjének zavarása nélkül mozoghat a tárgyalóteremben, ezt követően azonban csak a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodhat.
Az írott –és elektronikus média azon további érdeklődői(szerkesztők, riporterek), akik a tárgyalás közvetlen helyszínén (az I. tárgyalóban) nem kaptak helyet, a szomszédos tárgyalóból (II. tárgyaló), kivetítőn követhetik a tárgyalás eseményeit. A kép - és hang közvetítéséről az ítélőtábla gondoskodik. A korlátozott befogadóképesség miatt kérjük, hogy szerkesztőségenként lehetőleg csak 1-1 újságíró (egy operatőr(fotós) és egy tudósító) regisztráljon.
Győr, 2017. január 25.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2017.01.23. - 16:03
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A Győri Ítélőtábla a B.Z. I. r. vádlott és társai ellen közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a másodfokú nyilvános ülést 2017. január 23-26. napjaira tűzte ki.
A nyilvános ülés első napján a fellebbviteli főügyészségi főügyész az írásban benyújtott fellebbezését fenntartotta, azt szóban részletesen ismertette. Fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését számos relatív hatályon kívül helyezési okra, továbbá a tényállás megalapozatlanságára, hiányos, iratellenes voltára, helytelen következtetések levonására, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére alapította. Kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlansága, valamint az indokolási kötelezettség megsértése miatt kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nyílik lehetőség.
Délután a nyilvános ülés a védők perbeszédével folytatódott.
Az I.r vádlott védője védőbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az ügyészi fellebbezést alaptalannak ítélte, annak részletes indokolt volta ellenére is. Az elsőfokú bíróság mindent megtett, amit az ügy tisztázása érdekében lehetett, a tényállást helyesen állapította meg, melyet a szükséges mértékben meg is indokolta. A szakértői véleményeket a bíróság helyesen értékelte, amelyek kifejtették, hogy a tervezési hibák vezettek a katasztrófához, a tároló-kazetta építésekor már kódolva volt a katasztrófa. Az okfolyamat meg nem állításában a vádlottaknak azért sincs felelőssége, mert a hatóságok nem írták elő monitoring-rendszer felállítását.
A nyilvános ülés 2017. január 24-én a II.-XV. r. vádlottak védői védőbeszédével folytatódik.
Győr, 2017. január 23.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2017.01.19. - 11:35
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Az I-II. r. felperes közszolgáltatást végző cégek, ügyvezetőjük a III. r. felperes. A III. r. felperes közéleti szereplő volt, 2014-ben Dorogon polgármesteri székért kampányolt, míg az alperes Esztergomban polgármesteri kabinetfőnök volt.
Az alperes facebook profilján bejegyzést tett közzé, mely szerint a III. r. felperes – volt polgármesterjelölt – sportot űz abból, hogy a város területén levágott füvet és gallyakat szemét-áron a város szállítsa ki a szeméttelepre, tonnánként 9.000.- forintért. Ezért kétnaponta fel is jelenti saját munkáltatóját, az önkormányzatot a Győri Környezetvédelmi Hatóságnál. Kérdésként fogalmazta meg, hogy hány millió forintjába került az adófizetőknek eddig az, hogy a szintén a II. r. felperestől megvásárolható 540.- forintos zsákokba és 40.000.- forintos konténerekbe kell gyűjteni a szemetet. Kifejezésre juttatta azon véleményét, hogy a III. r. felperes direkt próbálja megakasztani a város rendben tartását. Utalt arra, hogy emiatt a feljelentgetés miatt nem tudja azonnal elszállítani a parkokból a városháza a levágott füvet. Kifejezésre juttatta, hogy a Vaskapu környékén élők részéről is panaszok érkeztek a szervezetlen kátyúzással kapcsolatosan. Kérte, hogy aki hasonló problémát tapasztal, az jelezze a városháza illetékesének. Kiemelte, hogy a III. r. felperes arról nevezetes, hogy az elmúlt fél évben több alkalommal feljelentette saját tulajdonosát, az önkormányzatot. Írásban kitért arra is, hogy a város zöldfelületeinek gondozása az egyik témája, amit az I. r. felperes 2009-ben, a korábbi polgármester vezetése alatt 200 millió forintnál is drágábban végzett, és ami az írásmű megjelenésének évében 40-50 millió forintnál kisebb összegbe került.
A felperesek keresetükben jó hírnevük megsértésének megállapítását, az alperes jogsértéstől történő eltiltását, elégtétel adásra, továbbá sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérték. Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a felperes keresetét elutasította. Az ítélettel szemben a felperesek jelentettek be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a keresetnek történő helyt adást kértek.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános tárgyaláson az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, helyesen megállapította, és az abból levont jogkövetkeztetéssel is egyetértett az ítélőtábla. Kiemelte az ítélőtábla, hogy a jogvédelemnek egy közösségi portál vonatkozásában is érvényesülnie kell, még akkor is, ha a nyilvánosság mértéke a felhasználó beállításaitól vagy az érdeklődés intenzitásától függ. A perbeli esetben értékelendő volt, hogy a III. r. felperes politikai közszereplő, az I. és II. r. felperes pedig a közszereplővel túlnyomó részben azonos megítélés alá eső közszolgáltató. A közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme pedig eltérően alakul, a védelem a közszereplőket szűkebb körben illeti meg. Az ítélőtábla a perbeli írások jogsértő jellegét nem a felperes által kiemelt részletek, hanem csak a közlemény egésze alapján ítélte értékelhetőnek, emiatt egészítette ki az elsőfokú ítélet tényállását a pontos szöveggel. Hangsúlyozta, hogy a facebookon megjelent két közlés egészében és összességében az alperes azon politikai véleményét fejezi ki, hogy a III. r. felperes politikai céljai érdekében használja fel az általa vezetett I. r. és II. r. felperes közszolgáltatási funkcióit. Kiemelte az ítélőtábla, hogy a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások is részei a szólásszabadságnak, másrészt figyelembe kell venni azt is, hogy tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Valamely kijelentés formailag tényállítást tartalmazó közlés, mégis a vélemények halmazába sorolható. A konkrét esetben a tényállítások nem öncélúan, hanem a vélemény-nyilvánítás részeként jelentek meg, így a szólásszabadság ezekre is kiterjed. A sérelmezett kitételeknek pedig volt olyan valóságtartalma, melyre figyelemmel az írás sem részleteiben, sem egészében nem volt valótlan tényállítást tartalmazó önkényes politikai nyilatkozatnak tekinthető.
Győr, 2017. január 19.
Győri Ítélőtábla Sajtóiroda
Beküldés dátuma
2017.01.10. - 15:36
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A II. r. (1989) vádlottnak I. r. vádlottal (1983) létesített élettársi kapcsolatából 2007-ben született kk. B.R..L. sértett. A II. r. vádlott utóbb újabb élettársi kapcsolatot létesített, melyből 2011-ben született kk. B.V.Sz. sértett, majd 2014-ben kk. K.B.K. sértett. Az I. és II. r. vádlott 2014-ben ismét élettársi kapcsolatot létesített és a gyermekek felügyeletét, gondozását közösen látták el. Az I. r. vádlott munkahelyén felmondott, pénzhiánnyal küszködtek és mind a II. r. vádlottal, mind a kiskorú sértettekkel agresszíven kezdett viselkedni. Időközben a kk. K.B.K. sértettet a II. r. vádlott többször elmulasztotta elvinni a tanácsadásra. Az I. r. vádlott a pár hónapos sértettel durván bánt, mikor etette, kezét erélyesen lerántotta a sértett teste mellé, és ha az etetés nem sikerült, akkor a II. r. vádlottnak nem engedte meg, hogy etesse. A sértett súlygyarapodása nem volt megfelelő, volt hogy fogyott is, holott a II. r. vádlott olykor titokban etette. A gyermekorvos által kórházba beutalt gyermeket az I. r. vádlott nem engedte elvinni, mert tartott attól, hogy sérüléseit észlelik. Az I. r. vádlott a sértettet sokszor olyan durván fogta meg, hogy rajta kék foltok keletkeztek, a II. r. vádlott pedig a durva bánásmódot nem akadályozta meg. A vádlottaknál megjelent családgondozónak a sértett sérüléseiről azt állította, hogy azokat magának okozta, ugyanakkor a felhívásnak, hogy vigye a gyermeket orvoshoz, nem tett eleget.
Az I. r. vádlott a II. r. vádlottat a sértettek előtt rendszeresen bántalmazta, ököllel ütötte, mellkasba rúgta.
Az I. r. vádlott a kk. B.R.L. sértettet is bántalmazta, illetve kk.B.V.Sz. sértettel együtt bűntette őket, sarokba feltartott kézzel beállította vagy térdepeltette.
Kk. B.R.L. és kk. B.V.Sz. sértettek 2014. augusztusában ápolatlan, koszos állapotban kerültek nevelőszülőkhöz. A testvérek egymással szembeni agresszivitása másokra is áttevődött, kk.B.R.L. sértett a nevelőszülők fiát ceruzával hasba szúrta.
Az I. r. vádlott 2014. júliusában a 6 hónapos kk. K.B.K. sértett jobb felső karját olyan durván fogta meg, hogy az eltörött. Szintén ebben a hónapban az I. r. vádlott a sértett jobb alsó karját úgy ragadta meg, hogy az alkar singcsontja eltörött, illetőleg a mellkasát is úgy fogta meg, hogy a jobb oldalon egy, bal oldalon két bordája eltörött. Ezeket követően az I. r. vádlott a sértett jobb arcát fogta meg úgy, hogy azon véraláfutás keletkezett. A II. r. vádlott a sérüléseket észlelte, azonban másoknak azt állította, hogy a másik két gyermeke, illetve a sértett saját magának okozta azokat. Az I. r. vádlott a sértettet több alkalommal is megrázta, amikor sírt. 2014. júliusában a babakocsiba úgy tette be, hogy közben megrázta, melytől a sértett feje erőteljesen oldalra billent, a II. r. vádlott észlelte, de nem tette szóvá. A megrázás következtében a sértettnél az agy bal oldali keményburok alatti vérzéses sérülése keletkezett, gyógytartama 3-4 hónapot is elérte volna.
2014. augusztusában az I. r. vádlott a gyermekek kamillás gőzölését határozta el, mely során kk.K.B.K. sértett homlokának bal oldalán másodfokú égési sérülést szenvedett, míg a lába a fazékhoz ért, így ott is égési sérülés keletkezett. II. r. vádlott a gyermeket orvoshoz nem vitte. Az I. r. vádlott a sértett égési sérülését Fenistil géllel bekente, kamillateával borogatta úgy, hogy a gyermek felső testét combjára helyezte, a lába az ágyon volt, és a vádlott a testsúlyával leszorította. A sértett szemgyulladását is hasonló durva módon, erőszakos leszorítással kezelte.
Az I. r. vádlott 2014. augusztusában egyedül maradt a gyermekekkel, mikor kk.K.B.K. sértettet annyira megrázta, hogy az agy keményburok jobb oldali részén bevérzés keletkezett, a sértett eszméletét vesztette és a klinikai halál állapotába került. Az I. r. vádlott a mentőket hívta, akik életveszélyes és elhanyagolt állapotban szállították a gyermeket kórházba. A sértett keringés- és légzésleállás következtében 2014. október 8-án elhalálozott. Halálának oka a folyamatos bántalmazás, testének többszöri, keményburok sérülését eredményező megrázása.
A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék az I. r. vádlottat halált okozó testi sértés bűntette és 3 rb kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre, valamint 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat 3 rb kiskorú veszélyeztetésének bűntette és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette, és elrendelte pártfogó felügyeletét. A vádlottak legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, illetve az I. r. vádlott esetében a minősítés részbeni megváltoztatása, tizennegyedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntettének megállapítása, míg a vádlottak és védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta mind a bűncselekmények minősítése, mind a kiszabott büntetések vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak értékelte, melyből okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, és helyesen minősítette az általuk elkövetett bűncselekményeket is. Az ügyészi fellebbezés alapján vizsgálta az ítélőtábla, hogy helye lehet-e az I. r. vádlott által elkövetett cselekmény emberölés minősített esetének, a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés megállapításának. A feltárt bizonyítékok alapján kétséget kizáróan az állapítható meg, hogy az I. r. vádlott eshetőleges szándéka kiterjedt a testi sértés okozására, míg a halál bekövetkeztére a szándéka nem, csupán a gondatlansága. Utalt az ítélőtábla az ügyben eljárt orvosszakértő álláspontjára, amely szerint egy csecsemő bármely okból történő, komolyabb megrázásának koponyaűri vérzést eredményező hatása nem terjedt még el oly mértékben a köztudatban, hogy annak alapján az I. r. vádlottnak a halálos eredményre kiterjedő, eshetőleges szándékára lehetne következtetni.
Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések jelentős mértékű megváltoztatását alátámasztó tényt, adatot az ítélőtábla a másodfokú eljárás során nem tárt fel, a kismértékű változtatásra pedig jogszabályi lehetőség nem volt. Rámutatott végül, hogy a megalapozott elsőfokú ítélethez képest olyan ok sem volt, mely a II. r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását tette volna indokolttá.
Győr, 2017. január 10.
Győri Ítélőtábla
Beküldés dátuma
2017.01.09. - 11:16
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A Győri Ítélőtábla az B. Z. és társai ellen közveszélyokozás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy másodfokú tárgyalására 2017. január 23, 24, 25, 26. napjára tűzött ki nyilvános ülést. A nyilvános ülés helyszíne a Győri Ítélőtábla Győr, Domb u.1. sz. alatti épülete I. sz. tárgyalóterme, a tárgyalás minden nap de. 9 órakor kezdődik.
A tárgyalóterem befogadóképessége korlátozott. Figyelemmel a büntetőügyben érintett idézettek számára, illetve a várható fokozott érdeklődésre a nyilvános tárgyaláson a részvétel kívülállók részére előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az ítélőtábla által erre a célra megnyitott regisztracio@gyoritb.birosag.hu e-mail címen lehetséges a vádlottak hozzátartozói, a sajtó képviselői és más érdeklődők részére.
A helyszűke miatt (Be. 237.§ (1) bekezdés) a rendelkezésre álló helyek betöltésénél a vádlottak hozzátartozói és a sajtó képviselői előnyt élveznek, más érdeklődök csak a fennmaradó helyeket foglalhatják el. A regisztrációt a tárgyalások napjaira 2017. január 9-én hétfőn 12.00-kor nyitja meg az ítélőtábla, és 2017. január 18-án 15.00-kor zárja le. Az eddig nem regisztrálók a tárgyalásokon nem vehetnek részt. A regisztráció során a hozzátartozóknak a nevüket, a hozzátartozó vádlott nevét, a rokonsági fokot és a lakcímüket kell közölniük. Az újságíróknak a nevüket és a képviselt médium nevét. Minden regisztrálónak meg kell jelölnie, hogy mely napon kíván a tárgyaláson részt venni.(Megjegyzendő, hogy a valamennyi kitűzött tárgyalási nap teljes igénybevétele a másodfokú eljárás menetétől függ, így lehetséges, hogy valamely kitűzött tárgyalási napon az ítélőtábla már nem tart nyilvános ülést.)
A regisztrált résztvevők tárgyalási napra szóló, számozott regisztrációs kártya birtokában juthatnak be a tárgyalóterembe, melyet személyazonosságuk igazolása után (személyi igazolvány, újságíró-igazolvány/munkáltatói igazolás média alkalmazásról szükséges !) az ítélőtábla portáján vehetnek át. Valamennyi tárgyalásra érkező a ruházat és a személyes tárgyak, táskák biztonsági ellenőrzésére kiterjedő átvizsgáláson esik át, enélkül az ítélőtábla épületébe nem lehet belépni. A tárgyalás megkezdése után érkezők a tárgyalóterembe már nem mehetnek be.
A beléptetés, biztonsági ellenőrzés miatt kérjük, hogy a tárgyalás megkezdése előtt fél órával (reggel fél 9 órára) a helyszínre érkezzenek meg !
A tárgyalás nyilvánossága kizárása esetén ( Be. 237.§ (3) bekezdése) a tárgyaláson – a másodfokú határozat kihirdetése kivételével – sem a hozzátartozók, a sajtó és más érdeklődők nem vehetnek részt, tárgyalás közbeni kizárás esetén a tárgyaló termet el kell hagyni.
Hozzátartozók: Vádlottanként a tárgyalás helyszínén legfeljebb 2-2 hozzátartozó részvétele biztosítható. Kérjük ezért ugyanazon vádlott hozzátartozói egymás közötti egyeztetését a regisztráló személyére nézve, amennyiben ezen számot meghaladóan kívánnak a tárgyaláson jelen lenni. 14. életévét be nem töltött hozzátartozó a tárgyaláson nem vehet részt. A tárgyalásra fegyvert, rendbontásra alkalmas eszközt nem lehet behozni. A tárgyalás rendjének fenntartása körében a tanács elnöke a rendzavarót a tárgyalásról kiutasíthatja, rendbírsággal sújthatja; illetve határozhat a zárt tárgyalás elrendeléséről is.(Be. 245.§) A hozzátartozóknak a tárgyalóteremben a részükre meghatározott ülőhelyet kell elfoglalniuk, azt nem hagyhatják el a tárgyalás során.
Sajtó: Az elektronikus média részére összesen 10, az I. számú tárgyalóteremben előre meghatározott („sárga vonallal” határolt) hely áll rendelkezésre, amely egyaránt állóhely az adott médium operatőre (fotósa) és kamerája részére. A büntető ügyet tárgyaló tanács asztalán hangrögzítő berendezés(mikrofon) elhelyezhető. A szerkesztőségek tehát képet, hangot a tárgyalásról ezen korlátok között közvetlenül készíthetnek. A tárgyaláson résztvevőkről kép - és hangfelvétel a tanács elnöke engedélyével készíthető; külön egyenkénti hozzájárulás szükséges (a tanács tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, ügyészen, védőkön kívül) a tárgyaláson jelenlévő személyekről készített kép – és hangfelvételhez. (Be.74/B.§ (1) bekezdés) A nyilvános ülés megnyitása, a jelenlévők számbavétele során a (kép)felvételt készítő újságíró (operatőr) a tárgyalás rendjének zavarása nélkül mozoghat a tárgyalóteremben, ezt követően azonban csak a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodhat.
Az írott –és elektronikus média további érdeklődői (szerkesztők, riporterek) a tárgyalás közvetlen helyszínén (az I. tárgyalóban) nem, csak a szomszédos tárgyalóból (II. tárgyaló), kivetítőn követhetik a tárgyalás eseményeit. A kép-és hang közvetítéséről az ítélőtábla gondoskodik. Szerkesztő/riporter 32 fő regisztrálhat egy-egy tárgyalási napra. A korlátozott befogadóképesség miatt kérjük, hogy szerkesztőségenként csak 1-1 újságíró (egy operatőr (fotós) és egy tudósító) regisztráljon.
Győr, 2017. január 09.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály
Beküldés dátuma
2017.01.04. - 16:39
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló, az ajkai telephelyen lévő X. számú vörösiszap-tározó kazetta gátfala 2010. október 4-én átszakadt és a kiömlő lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket. A vörösiszap elérte és mintegy 1,5 méter magasságban elöntötte a felperes tulajdonában lévő, Devecser, Pápai út 614. szám alatti üzemanyag töltőállomást is. A vörösiszap tönkretette az épület berendezéseit, bútorzatát, az elektromos berendezéseket és a shopban lévő árukészlet jelentős részét. A töltőállomás 2010. október 24. napjáig zárva volt, ekkor konténerből kezdte meg az üzemanyag árusítást, majd 2011. október 27. napján nyílt meg újra.
A felperes módosított keresetében 54.456.117.- forint, valamint késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, az épület helyreállítási költsége, a shopban leselejtezett, károsodott árúk ellenértéke illetve az üzemanyag és termékértékesítés elmaradt haszna jogcímén.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 54.456.117.- forint és késedelmi kamatának, valamint 5.342.100.- forint perköltség megfizetésére.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést jelentett be, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan részbeni megváltoztatását, és az elmaradt haszon, valamint az árukészletben keletkezett kár megtérítése iránti kereset elutasítását kérte.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli tényállást helyesen állapította meg, melyből helytálló jogkövetkeztetést vont le. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokaival is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra kiemelte, hogy az alperes a helyreállítási költségek megtérítésére irányuló kérelemmel összefüggésben nem terjesztette elő, hogy annak mely tételét, milyen okból vitatja. Ezt a fellebbezésében sem adta elő, csupán annak összegszerűségét tartotta eltúlzottnak. Rámutatott az ítélőtábla, hogy az alperes alaptalanul támadta a bizonyítékok értékelését, az alperes által kért további bizonyítás pedig szükségtelennek minősül. Kiemelte az ítélőtábla, hogy az alperes a fokozott veszéllyel járó tevékenységével okozati összefüggésben okozott kárt, mely vonatkozásban a felelősségét kimenteni nem tudta. A felperes által módosított kereseti kérelem alapján érvényesített elmaradt hasznot a peres eljárás során beszerzett szakértői vélemény kétségtelenül alátámasztotta. Az alperes állításával szemben pedig 2010. évben a felperesnél országosan tapasztalható bevétel-növekedést nem forgalom növekedése, hanem az üzemanyag ár növekedése eredményezte.
Győr, 2017. január 04.
Győri Ítélőtábla Sajtóiroda
Beküldés dátuma
2016.12.08. - 14:00
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1976) és házastársa házuk udvarán 2 pitbull típusú, a C terrierek közé sorolható staffordshire-keverék „harci kutyát” tartott törzskönyv, veszettség elleni oltás és mikrochip nélkül. K.G.M., a vádlott házastársa a kan kutyát szakszerűtlenül házőrzőnek képezte ki, naponta csibészeltette. A vádlott és házastársa a vádbeli napon egy másik családnál voltak vendégségben, ahol a vádlott és férje is italoztak. A kerti partin a 9 éves N.J., 7 éves N.N. és 6 éves N.K. sértetteken kívül szüleik voltak jelen.
A vádlott kora este a házához kísérte a gyereket. A kapuhoz érve az idősebb, Dani nevű kutya a kerítésnek ugrott, és hangosan hörgött, amitől J. megijedt és nem is akart bemenni, de a vádlott megnyugtatta, hogy nem kell félnie. Az udvarra először K-t és N-t engedte be, majd ő és J. lépett be. A területét védő kutya a lakás bejárati ajtaja közelében, de még az udvaron rátámadt a sértettekre. K-t fellökte, a földön fekvő sértettet a fején harapdálta. A vádlott ekkor az ajtót nyitotta, és igyekezett a gyerekeket bemenekíteni a házba. A lakásba bejutottak, azonban a kutya követte őket, ahol N-ra támadt, fellökte és testszerte harapdálta, és többször belekapott az őt rugdosó, a húgát oltalmazó J. lábába is. A támadás akkor ért véget, mikor a fékeveszett eb felhagyott a támadással. A támadásban a fiatalabb kutya nem vett részt.
A kutyatámadás következtében J. 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. K. 8 napon túl, ténylegesen 2 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor az arctájéki sérülések olyan esztétikai elváltozást jelentenek, ami maradandó fogyatékosság. N. legalább 40 darab, ténylegesen 8 hét alatt gyógyuló sérülést szenvedett. Az elvérzéshez közeli heveny vérvesztés, a fájdalom és a lelki trauma talaján kialakult shock miatt közvetlen életveszélyes állapotot eredményeztek, a szakszerű orvosi beavatkozás hiányában a sértett halála következett volna be és az esztétikai károsodások miatt maradandóak.
A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat 3 rb kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 év 4 hónap börtönbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részben helytelen minősítés és a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan téves minősítés és a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A vádlott 2 rb kiskorú veszélyeztetése bűntetteként értékelt cselekményt 1 rb gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétségének és 1 rb gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének minősítette. Mellőzte a börtönbüntetés fele részének letöltését követő feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést és megállapította, hogy a vádlott legkorábban feltételes szabadságra büntetése háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható. Egyebekben – így a kiszabott fő – és mellékbüntetés mértéke tekintetében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság - pontosítással és némi kiegészítéssel – megalapozott tényállást állapított meg, melyből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére is. Az általa elkövetett bűncselekmények minősítése vonatkozásában azonban sem az elsőfokú bírósággal, sem az ügyésszel, sem a védővel nem értett egyet. Abban az esetben ugyanis, mikor egy cselekmény mind veszélyeztető bűncselekményt, mind testi sértési bűncselekményt megvalósít, úgy a súlyosabban minősülő testi sértési alakzatot kell megállapítani. Ebből következően minősítette az ítélőtábla a vádlott cselekményét az életveszélyes sérülést elszenvedett gyermek vonatkozásában gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségnek, a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedő gyermek esetében pedig gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének. A harmadik gyermek esetében a cselekmény csak könnyű testi sértést okozott, melynek a gondatlan alakzatát a törvény nem rendeli büntetni, ezért ezen cselekmény az elsőfokú bíróság megállapítása szerinti kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősül.
Győr, 2016. december 8.
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya
Beküldés dátuma
2016.12.06. - 16:02
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
A vádlott (1976) a sértettet megismerkedésüket követően több alkalommal bántalmazta, megfenyegette. A sértett és a vádlott 2013. februárjában közösen szórakoztak egy szórakozóhelyen, ahol a vádlott leittasodott, agresszívvé vált, ezért a sértett egyedül ment vissza az apartmanjukba. Nem sokkal később a vádlott is megérkezett, aki a sértettet kirángatta az ágyból, többször pofon vágta, fojtogatta, majd kilökdöste az utcára. Miután a vádlott elaludt, a sértett összeszedte a dolgait, és hazautazott. A sértettnek könnyű sérülései lettek, orvoshoz nem fordult.
A sértett 2013. márciusában ismét elutazott a vádlotthoz. Utolsó reggel a sértett korán felkelt, hogy haza tudjon utazni busszal. A vádlott azonban őt visszarántotta az ágyba, fojtogatta, megütötte, belerúgott, majd nekilökte a szekrénynek és kilátásba helyezte, hogy ha el mer menni, akkor halálra fogja rugdalni. A sértettnek végül sikerült távoznia, és hazautaznia. A sérttet ismét könnyű sérüléseket szenvedett, orvoshoz nem fordult, rendőrséget nem értesítette.
A vádlott ezután több alkalommal is a sértetthez utazott egy-két napra, ahol több esetben összeveszett a sértettel, bántalmazta, megrúgta, fojtogatta, ütlegelte. 2013. május 4-én a vádlott a fagybúcsúztató rendezvényen ismét ittas állapotba került, ezért a sértett hazament, ahova követte őt a vádlott is. A szobában a vádlott a sértettet megütötte, az ágyra lökte, fojtogatta. A sértett segélykiáltására az édesanyja bement, és értesítette a rendőrséget, mire a vádlott leszállt a sértettről. A sértett azonban a vádlott kérésére csak szóbeli vitatkozásról számolt be a rendőröknek.
2013. május 11-én egy közös szórakozáson a vádlott ismét leittasodott, agresszívvé vált, ezért a sértett haza akart menni. Erre a vádlott utánuk ment, és fel akarta borítani a sértett gépkocsiját, majd belökdöste az anyósülésbe, ahol ütlegelte és fojtogatta. Az autóhoz a sértett testvére lépett oda, akit a vádlott a kocsiból kiszállva szintén rángatni kezdett, de sikerült elszabadulnia, és az általa értesített rendezők engedték ki a sértettet, vették el a kocsikulcsot a vádlottól és adták vissza a sértettnek. A vádlott 2013. május 18-án a sértett házából 400.000.- forint készpénzt tulajdonított el.
Ugyanezen a napon, mivel a sértett a vádlott követelésének nem engedett és nem adta oda neki a gépkocsiját, a vádlott megragadta a sértett karját és kicsavarta belőle a slusszkulcsot, miközben üvöltözött. Ezután rálökte a sértettet az ágyra, kezeire rátérdelt, erősen fojtogatni kezdte és kiabált: „Addig nem nyugszom, míg meg nem döglesz, az sem érdekelt, ha miattad kapok még egypár évet!”. A fojtogatás következtében a sértett hörgött, fulladozott, erre a terhelt elengedte. Ezután a vádlott felkapta a sértett mobiltelefonját és a gépkocsijával ismeretlen helyre távozott. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban a cselekmény alkalmas volt súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására is.
A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat 1 rb folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétsége, 1 rb jármű önkényes elvételének bűntette, 1 rb testi sértés bűntette, 1 rb személyi szabadság megsértésének bűntette és 1 rb lopás bűntette miatt mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottat ugyanakkor a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása iránt, míg a vádlott felmentésért, a védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a börtönbüntetés és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 5 – 5 évre felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla figyelemmel arra, hogy a vádlott különös visszaesőként követett el nagyobb számú bűncselekményt halmazatban, részben büntetőeljárás hatálya alatt, a középmértékhez (6 év) közeli szabadságvesztés büntetés kiszabását tartotta indokoltnak. Figyelemmel volt ugyanakkor az ítélőtábla a büntetés mértékének meghatározása során arra is, hogy az elsőfokú ítélethez képest két bűncselekmény – magánindítvány hiánya miatt – kikerült a halmazatba foglalt bűncselekmények köréből.
Győr, 2016. december 6.
A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya