I. A vádlott és társai 2012 májusában egy győri lakásból akartak vagyontárgyakat eltulajdonítani. A lakás ajtaját csavarhúzóval megpróbálták felfeszíteni, azonban a szemközti lépcsőházból észrevették őket, ezért a cselekményükkel felhagytak. A rongálással 8.000,- Ft kár keletkezett.

 

II. A vádlott és a sértett gyerekkoruk óta ismerték egymást. 2016. május 31-én délután Győrben egymással szóváltásba, majd dulakodásba keveredtek, a vádlott a sértettet ököllel arcon ütötte, a sértett próbálta, de nem tudta viszonozni az ütést. A vádlott elővette a nadrágjából a zsebkését és 2-3 szúró mozdulatot tett, amely elől a sértett ki tudott térni, azonban egy alkalommal a zsebkés pengéje a sértett mellkasának és hasának határánál elérte a sértett felső testét, amely szúrás a hasüreget megnyitotta. A sértett a lakásába visszament elővett egy kést, a lépcsőházban azonban az egyik ismerőse a kést elvette tőle. A vádlott a helyszínről eltávozott, a bűncselekmény eszközét egy szennyvízelvezetőbe dobta. A sértett sérülése a műtétet követően 8 napon túl gyógyult.

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint lopás vétségének kísérlete miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. 

Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.  A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bizonyítékok megalapozzák az első fokon megállapított tényállást, az ahhoz fűzött jogi indokolás helytálló, a bűncselekmény minősítése helyes. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott javára, hogy fiatal felnőtt volt a cselekmény elkövetésekor, azonban súlyosító körülmény az, hogy a vádlott a próbára bocsátás alatt, valamint büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményt. Az időmúlás tekintetében rögzítette az ítélőtábla, hogy az nem volt jelentős mértékű. Figyelembe véve az enyhítő és a súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság a büntetési tételkeret középmértékét szabta ki a vádlottal szemben. Az ítélőtábla megítélése szerint nincs olyan további enyhítő körülmény, amelyre tekintettel a középmértéktől törvényesen el lehetne térni, és a büntetést enyhíteni lehetne.

 

Győr, 2018. március 1.

 

Győri Ítélőtábla Sajtótitkárság

 

 

A vádlott három férfi rokonával – köztük a sértettel – élt egy családi házban. A vádlott italozó életmódja miatt az esti órákra már gyakran leittasodott és agresszívvá vált, kiabált, a kezébe kerülő tárgyakkal csapkodott. A vádbeli cselekmény estéjén evés közben káromkodni kezdett, amire figyelmes lett a sértett. A sértett kiment a konyhába és megkérdezte a vádlottól, hogy mi baja, miért nem pihen már. A vádlott erre azt felelte, hogy „kussoljon”, majd dühöngeni kezdett és a kezében lévő 15,5 cm pengehosszúságú késsel két alkalommal a hűtőbe szúrt. A sértett rászólt a vádlottra, aki ekkor a konyhaajtó félfájába szúrt és azt felelte, hogy „kussoljon” a sértett, illetve, ha ilyen nagy a pofája menjen elé. A sértett hátrálni kezdett a szobája felé, és a hozzá továbbra is közelítő vádlottat két alkalommal, ököllel a jobb arcféltekén megütötte. A második ütés során a vádlott egy alkalommal kis erővel, egy alkalommal pedig nagy erővel hason szúrta a sértettet. A vádlott meg sem kísérelt segítséget nyújtani, bevonult a szobájába és folytatta a vacsorázást ugyanazzal a késsel. A sértett apja hívott segítséget. A sértett sérülésének tényleges gyógytartama 8 hét volt, a szúrt sérülés életveszélyes volt.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Tatbányai Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. 

 

Az ítélet ellen a vádlott és a védő enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.  Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a 60. életévét betöltött vádlott büntetlen előéletű, a bűncselekmény elkövetését megbánta. Súlyosító körülmény azonban az, hogy a vádlott közeli hozzátartozója sérelmére követte el a cselekményt, a cselekmény elkövetése nem rendítette meg, utána  tovább folytatta a megkezdett tevékenységét, a vacsorát.  Segítséget a sértettnek nem nyújtott, és csupán a szerencsén múlott, hogy súlyosabb sérülése nem keletkezett a sértettnek. A törvényszék a fentieket figyelembe véve a büntetés középmértékét el nem érő büntetést szabott ki, amelynek a további enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott törvényes lehetőséget.

 

Győr, 2018. február 28.

 

Győri Törvényszék Sajtóosztály

 

 

 

 

 

A vádlott Győrben szeretett volna elhelyezkedni, a párjával összeköltözni, azonban ott lakóhellyel nem rendelkezett. Ezért felkereste gyerekkori ismerősét G. P. sértettet, aki korábban már kisegítette a vádlottat lakóhellyel. A sértett szívességi lakáshasználóként befogadta a vádlottat 2016 őszén.  A vádlott tudta, hogy a sértett a saját neméhez vonzódik. A vádlott és a sértett is alkoholizáló életmódot folytatott, amelynek során a sértett ittas állapotban többször próbált szexuálisan közeledni az azonos nemű vádlotthoz, aki ezt elhárította. Ennek ellenére a vádlott nem költözött el, azonban ezen közeledéseket pár alkalommal úgy torolta meg, hogy nyakon vágta a sértettet, amit a sértett ilyenkor felrótt a vádlottnak, hogy hálátlan. A vádlott talált munkát, amit közölt a sértettel, ahogyan azt is, hogy a munkába lépéssel egyidejűleg elköltözik a lakásból. A vádbeli cselekmény napján a sértett és a vádlott is egész nap italozott, így estére mindketten erősen alkoholos állapotba kerültek. A sértett este ismét szexuális ajánlatot tett a vádlottnak, többször próbálkozott nála. A vádlott emiatt dühös, indulatos állapotba került és bal könyökével erőteljesen megütötte a sértett oldalát, aki a hűtőszekrénynek esett. A sértett tovább próbálkozott, erre a vádlott nagy erővel, ököllel ütötte a sértettet, aki hátrálni kezdett, de többször elesett. A vádlott tovább ütötte a sértettet, aki ismét elesett, de a vádlott nem hagyott fel a cselekményével és testszerte ütlegelte nagy erővel, ököllel a sértettet a mellkasán, illetőleg a fején is, valamint a nemi szervén, végtagjain. A vádlott mikor látta, hogy a sértett nem mozdul, kiment a konyhába, cigarettát töltött, majd miután ránézett a még életben lévő és a szobában nyöszörgő sértettre, elment sétálni. Ezt követően a sértett rövid időn belül elhalálozott. Ha a vádlott értesítette volna a mentőket, a sértett élete megmenthető lett volna. A vádlott több mint egy órát volt távol, italozott, majd visszatért a lakásba. Mikor látta, hogy a sértett már nem él, értesítette a rendőröket, de magát mentő hamis információkat szolgáltatott nekik. A 70 éves sértett halálának oka légzési elégtelenség volt, amelyhez a többszörös bordatörés, tüdőt sértő sérülés, tüdőzúzódás vezetett.

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. 

 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás, a vádlott és a védő eltérő minősítés megállapítása és enyhítés érdekében fellebbezett.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősítette, ezért őt 6 év börtönbüntetésre ítélte. Mellőzte a vádlott közügyektől eltiltását. Az ítélőtábla rögzítette, hogy megalapozott tényállásból a törvényszék helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, a bűncselekményt azonban a másodfokú bíróság eltérően minősítette. A sértett az azonos nemű, heteroszexuális vádlottnak napi szinten tett szexuális ajánlatot, simogatta, rányitott a fürdőszobában. Ittas állapotban ezek a közeledések még határozottabbak voltak a sértett részéről. Ez vezetett oda, hogy a cselekmény napján, – amikor a vádlott közölte a sértettel, hogy elköltözik, és a sértett az italozást követően még direktebb módon közelített szexuális szándékkal a vádlotthoz – a vádlott olyan indulati állapotba került, amelynek hatására durván bántalmazta a sértettet. Az ítélőtábla álláspontja szerint erkölcsileg egy bizonyos fokig menthető, méltányolható ok állt fenn a jelen esetben, amely megalapozza az emberölés bűntette privilegizált esetének megállapítását. A táblabíróság figyelemmel volt a súlyosító körülményekre, így a különös kegyetlenséggel történő elkövetési módra és arra, hogy a sértett koránál fogva már kevéssé volt védekezésre képes. Ezért a másodfokú bíróság a középmértéktől súlyosabb büntetést állapított meg a büntetési tételkereten belül.

 

Győr, 2018. február 8. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A vádlott 2014 decemberében szerelmi viszonyt létesített a 26 évvel fiatalabb S. Sz. sértettel, akit régóta ismert, és akivel a vádlott egyik rokonának lakásán találkozgatott. A vádlott házas volt, 2015 márciusában azonban beadták a válópert, így a vádlott májusban eljegyezte a sértettet. A válás elhúzódott, ezért a sértett 2015 augusztusában megszakította a vádlottal a kapcsolatot. A vádlott kérésére 2016 januárjától még többször találkoztak a sértettel. Az utolsó találkozóra 2016. március 28-án került sor, amikor a sértett közölte a vádlottal, hogy valóban utoljára találkoznak, mert új kapcsolata van. A vádlott és a sértett alsóneműre vetkőztek, ekkor a vádlott az elrejtett 12 cm pengehosszúságú tőrkéssel szemből közepes erővel mellkason szúrta a sértettet, majd többször, közepes és nagy erővel még hasba és mellkason is szúrta őt. Az erősen vérző sértett védekezett és próbált kimenekülni a lakásból, mikor kijutott a lépcsőházba, a vádlott utána ment és egy gitárral többször fejbe ütötte. Miután kijutott az utcára a sértett, egy házaspártól kért segítséget, akik mentőt hívtak, így sikerült megmenteni a sértett életét, akin életmentő műtétet hajtottak végre a kórházban. A sértett összesen 14 szúrt, metszett sérülést szenvedett a törzsén, mellkasán és karjain.

 

A Győri Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője részben a minősítés megváltoztatása, részben enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. 

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla rögzítette, hogy megalapozott tényállásból a törvényszék helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése is helytálló. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a táblabíróság, hogy a vádlott által megvalósított cselekmény közel állt ahhoz, hogy megállapítható legyen az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel történő elkövetési mód. A védő által hivatkozott enyhítő körülményre figyelemmel hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények esetében nem minősül nyomatékos enyhítő körülménynek az, hogy a vádlott 58 éves koráig büntetlen előéletű volt. Figyelemmel volt a bíróság arra is, hogy a sértettnek maradandó fogyatékossága keletkezett. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány megfelel mind a speciális, mind pedig a generális prevenciónak, ezért a kiszabott büntetésnek sem az enyhítésére, sem pedig a súlyosítására nem látott törvényes indokot.

 

Győr, 2018. február 1.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

A felperesek a keresetüket elsősorban szomszédjogi alapon, a szükségtelen zavarásra hivatkozással, másodlagosan egy korábbi megállapodásban az alperesek által az uszoda zajkibocsátásának határérték alatt tartására vállalt kötelezettség megsértésére hivatkozással terjesztették elő. A Győr belterületi egyik perbeli ingatlant a felperesek lakják, az amellett lévő ingatlan tulajdonosa az I. r. felperes, az ingatlan építés alatt áll, szerkezetkész állapotban található rajta egy lakóház. Arra hivatkoztak a felperesek, hogy az ingatlan megvásárlásával az volt a céljuk, hogy a teljes család számára egy olyan otthont építsenek, ami Győr egyik legszebb, legnyugodtabb területén fekszik, s amely rendkívül közel van a belvároshoz. A szomszédos ingatlan tulajdonosa Győr Megyei Jogú Város  II. r. alperes, míg az I. r. alperes az ingatlanon felépített sportuszoda és kültéri medence – egyszemélyes városi tulajdonban lévő gazdasági társaság  - üzemeltetője. 2014. december 19. napján megállapodás jött létre az I. r. - III. r. felperesek és az I. r. - II. r. alperes között, melyben vállalta az I. r. alperes, hogy a sportuszoda műszaki berendezésének zajhatását a megengedett felső határértéken belül tartja az üzemeltetés során és elismerték az alperesek, hogy a sportuszoda műszaki berendezéseinek zajkibocsátása az ingatlanok használatát még a megengedett felső határértéken belüli zajkibocsátás esetén is szükségtelenül korlátozza, így értékcsökkentő tényezőként jelentkezik, továbbá az életminőséget rontja és kártérítésre ad alapot. A megállapodás ellenére az I. r. alperes az üzemeltetés során a zavaró hatást nem szüntette meg.

 

A Győri Törvényszék az elsőfokú ítéletében kötelezte az I. r. és a II. r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül I. és II. r. felperes, mint egyetemleges jogosult részére 35.700.000,- Ft-ot, és ezen összeg után 2017. január 20. napjától járó késedelmi kamatot, az I. r. felperes részére 7.780.000,- Ft-ot és ezen összegből 3.780.000,. Ft után 2017. január 20. napjától, 4.000.000,- Ft után 2014. december 20. napjától járó késedelmi kamatot, a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. felpereseknek fejenként 4-4.000.000,- Ft-ot, és ezen összegek után 2014. december 20. napjától járó késedelmi kamatot. A felpereseknek személyenként 4.- 4. millió Ft-t nem vagyoni kártérítés jogcímén, míg a fennmaradó összeget a tulajdonukban lévő ingatlanok uszodaépítés és üzemeltetés miatti értékcsökkenése miatt ítélt meg a bíróság.

 

A döntéssel szemben az I. r. és a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérték az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényék új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontjuk szerint a határozat jogszabályba ütköző, ellentmondó és hiányos. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozták.

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú határozat indokolása szerint a törvényszék által megállapított tényállás részben felderítetlen, így a lefolytatott bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges. Az elsőfokú bíróság az eljárása során nem vizsgálta, hogy a sportuszoda felépítése, üzemeltetése a szükséges, a szomszédok érdekeit is figyelembe vevő zavarással megvalósítható lett volna-e. Nem tért ki a törvényszék arra, hogy a felperesek  - ingatlanuk zavartalan használatához fűződő  -magánérdeke  mellett a beruházás adott helyen megvalósítását mennyiben indokolta közérdek, a városfejlesztés érdeke. A magán – és közérdekek egybevetett mérlegelése nem történt meg az elsőfokú ítéletben.  Elmaradt annak feltárása, hogy a megvalósítás során volt-e lehetőség olyan kivitelezésre, amely mérsékelte volna a szomszédokat terhelő zajhatást. Így milyen költségű lett volna az utóbb elvetett távhővel fűtés a zajos saját gépészeti megoldás helyett, volt-e lehetőség a gépészet lakóházakkal ellentétesen oldalon elhelyezésére. Meg kell vizsgálni a megismételt eljárásban azt is, hogy a felperesek ingatlan-tulajdona megszerzésekor milyen készültségi fokú volt az uszoda-építés, a felperesek az ingatlan vételekor mennyiben számíthattak annak zavaró hatására. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a jelenlegi ingatlanforgalmi érték és értékcsökkenés megállapítására rendelte ki a szakértőt, mivel az értékcsökkenés mértékét az uszoda építés befejezésekori értékviszonyok szerint kell vizsgálni. A nem vagyoni károsodás megítéléséhez nem mellőzhető annak értékelése, hogy a felperesek mióta lakják az ingatlanaikat, bentlakás nélkül ugyanis ilyen jellegű károsodást nem szenvedhettek.

 

Győr, 2018. február 1. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A Székesfehérvári Törvényszék 11 tényállási pontban állapította meg a vádlottak és ismeretlen társaik által elkövetett cselekményeket. 2012. október és 2013. február között több rablási cselekményt követtek el a vádlottak, amelyek közül némely bűnszövetségben és csoportosan valósult meg. Magánlaksértés, valamint személyi szabadság megsértésének bűntettében is bűnösnek találta a vádlottakat a bíróság.

 

A megállapított tényállás szerint a vádlottak éjjel követték el a cselekményeiket, célzatosan idős, magatehetetlen, koruknál, állapotuknál fogva mozgásában korlátozottak házába betörve és több helyszínre magukkal vittek az ellenállás letöréséhez szükséges eszközöket, így például maszkot, sokkolót, fegyvert, fegyvernek látszó tárgyakat használtak. Az elkövetés helyei Ercsi, Besnyő, Dunaújváros, Baracska és Érd települések voltak. Több cselekménynél bántalmazták a vádlottak a sértetteket, előfordult, hogy megkötözték az idős sértettet. A rablások során pénzt és ékszereket tulajdonítottak el a vádlottak, 1.081.000,- Ft kárt okozva a sértetteknek.

 

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra  a büntetés négyötöd részének kitöltését követő napon bocsátható. A II. r. vádlottat a bíróság 7 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a II. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A III. r. vádlottat a bíróság 4 év 9 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a III. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A IV. r. vádlottat a bíróság 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a IV. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az V. r. vádlottat a bíróság 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az V. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A VI. r. vádlottat a bíróság 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a VI. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A VII. r. vádlottat a bíróság 1 év 10 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A VIII. r. vádlottat 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a VIII. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A IX. r. vádlottat a bíróság 3 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a IX. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A X. r. vádlottat a vád alól felmentette.

 

Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg a VIII. r. vádlott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást túlnyomó részben helyesnek ítélte meg a táblabíróság, amelynek következtében a törvényszék által kiszabott büntetést - a minősítés kisebb korrekciójával - helybenhagyta.

 

Győr, 2018.január 31.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

A vádlottak féltékenyek voltak egymásra egy lány miatt, ezért egy parkolóban találkoztak, ahol rövid szóváltást követően egymásnak estek, dulakodtak. Az I. r. vádlott a ruházatából előkapott egy kést és az őt ütlegelő II. r. vádlott feje felé szúrt, de nem találta el. Ezt követően az I. r. vádlott a mellkasának bal oldalán kezdte szurkálni a felemelt kezű II. r. vádlottat (6 alkalommal), aki közben ököllel, nagy erővel legalább egyszer arcon ütötte, majd az ettől lerogyó I. r. vádlottat legalább egyszer nagy erővel arcon is rúgta, végül mindkét vádlott harcképtelen állapotba került. A II. r. vádlott sérülései életveszélyesek voltak, az I. r. vádlott sérülései pedig 8 hét alatt gyógyultak.

 

A Tatabányai Törvényszék az I. r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt testi sértés bűntette miatt 2 év 4 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság azzal, hogy a II. r. vádlott legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen az ügyész az I. r. vádlott terhére súlyosításért; a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. 

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre enyhítette. Ezen túlmenően – az I.r. vádlott büntetését illetően – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.  Az ítélőtábla ítélete indokolásában rögzítette, hogy az I. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság a törvényi minimumban határozta meg a büntetést. A fellebbezésekre tekintettel kifejtette a táblabíróság, hogy a törvényi keretek közül nem volt mód kilépni, komoly tárgyi súlyú bűncselekményt követett el az I. r. vádlott, azonban az elsőfokú büntetéssel az ítélőtábla álláspontja szerint a büntetési célok teljesülnek. A II. r. vádlott esetében rögzítette az ítélőtábla, hogy többszörös visszaeső a terhelt, azonban lehetőséget látott a másodfokú bíróság a kiszabott büntetés enyhítésére. Mindkét vádlott felelőssége megállapításra került, a belső arányosságot a kiszabott büntetések egymáshoz viszonyított mértéke is tükrözi. Az ügyészi fellebbezéssel ellentétben az ítélőtábla a vádlottak terhére történő súlyosítást nem látta indokoltnak.

 

Győr, 2018. január 30.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádirat szerint Gy. I. vádlott bőnyi lakásán a Készenléti Rendőrség hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt tartott házkutatást 2016. október 26-án. Ennek során a vádlott a kapuban egy német-juhász kutyával jelent meg. A rendőri csoportot vezetője P. P. sértett a vádlottat arra kérte, hogy a kutyát zárja el. A vádlott közölte a kapun kívül várakozó rendőrökkel, hogy addig nem engedi be őket, amíg az ügyvédje meg nem érkezik, azonban ügyvédet nem hívott. Miután a vádlott a kutyájával hátra ment, a rendőrök és a tűzszerészek a gépkocsi beálló kapuja felől beléptek az ingatlan területére, majd az épület bejárati ajtaja felé haladtak. A vádlott felesége nem akarta őket beengedni a házba arra hivatkozva, hogy a férje ideges lelkiállapotban van és baj lesz. A vádlott felesége végül engedett a nyomozóknak és hármójukat beengedte. Ekkor a vádlott elővett egy AMD 65 típusú gépkarabélyt, azt csőre töltve kibiztosította. Miután a sértett elhaladt a vádlott felesége mellett, összetalálkozott az egyik szoba felé hátráló vádlottal, akire rászólt, hogy mi van nála. A válasz az volt, hogy „az, ami maguknál”, ezzel egyidejűleg a vádlott a sértettre egy három lövedékből álló rövid sorozatot adott le, az egyik lövedék a sértett fején haladt át, a halálát okozva. A másik két nyomozó válaszul 9 lövést adott le a vádlott irányába, amelyből egy át is haladt a vádlott testén, azonban életfontosságú szervet vagy nagy eret nem ért. A vádlott elfogására két órányi tárgyalás után került sor akként, hogy megadta magát. A vádlott öt darab, részben eredeti állapotú, részben átalakított lőfegyvernek minősülő fegyvert és 151 darab különböző típusú töltényt tartott a házában és a műhelyében, amelyek megszerzéséhez és tartásához fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezett.

 

A Győri Ítélőtábla a 2018. január 25-én megtartott tanácsülésen a Győr Törvényszéken folyamatban lévő ügy elbírálásából a Győri Törvényszéket kizárta, és az elsőfokú eljárás lefolytatására a Szombathelyi Törvényszéket jelölte ki.

 

A végzés indokolása szerint a nyomozás során eljáró alezredes felesége a Győri Törvényszék elnökének a hozzátartozója. A vonatkozó eljárási törvény szerint bíróként nem járhat el az ügyben eljárt vagy eljáró nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója. Tekintettel arra, hogy az ügyben az a bíróság sem járhat el, amelynek elnökével szemben az előbb hivatkozott kizárási ok felmerült, a táblabíróság az eljárás lefolytatására másik törvényszék kijelöléséről döntött.

 

Győr, 2018. január 26.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A Tatai Edzőtábor 2007. júniusáig a Nemzeti Sportközpontok (NSK), azt követően a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) állami költségvetési szerv telephelyeként működött. A vádlott 2005. január 1-jétől a Tatai Edzőtábor vezetőjeként a létesítmények - mint idegen vagyon – kezelésével volt megbízva.

1. A vádlott olimpiai emlékmű elkészíttetése során két vállalkozónak jelezte, hogy a vádlott testvére részére – aki a tervezésben segédkezett – adjanak át kétszer 250.000,- Ft-ot, különben gondok lehetnek a teljesítés-igazolások során. A vállalkozók 100.000,- és 125.000 Ft-ot átadtak a vádlott részére.

2. A  vádlott a Tatai Edzőtábor épületének klimatizálásával megbízott Kft.-t felkérte, hogy adjon árajánlatot a saját családi házának klimatizálására is. Ezt követően jelezte a Kft.-nek, hogy nagy értékű beruházást nyert el a részükre és kilátásba helyezett újabb beruházást is, azonban a Kft. elzárkózott attól, hogy a vádlott családi házának klimatizálását ingyenesen elkészítse.

3. A vádlott a Tatai edzőtábor területén működő büfében ingyenesen kívánt fogyasztani, és ezt a büfé üzemeltetőjének tudomására hozta azáltal, hogy közölte, ennek bele kell férnie a büfé költségvetésében, egyébként több jelentkező van a büfé üzemeltetésére. A vádlott ki nem fizetett számlája a büfében 2008 nyarára 130.000,- Ft volt.

4. A Tatai Edzőtábor részére mosodai szolgáltatást végző vállalkozással a vádlott közölte, hogy a tábornak szüksége van egy 150.000,- Ft értékű GPS készülékre, amelyet a vádlott megvett és a fiának ajándékozott, a vállalkozás pedig ezen összeget három részletben kifizette a vádlottnak.

5. 2005-2008. között a vádlott nagy vagyoni hátrányt okozott azzal az NSK és a NUSI részére, hogy az edzőtábort vagy ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel bocsátotta mások számára rendelkezésre, mind a szállást mind az étkezést illetően. A vádlott ezen cselekménysorozatával 16.495.749,- Ft kárt okozott.

6. A vádlott az edzőtábor tekepályájának használatáért nem a díjszabás szerinti díjakat számolta fel, ezzel a vagyonkezelői kötelezettségét megszegte és 2005-2008. években 6.720.780,- Ft összegű vagyoni hátrányt okozott az NSK és a NUSI sértetteknek.

7. A vádlott 2005-2008 között rendszeresen biztosított ingyenes szállodai szolgáltatást és részben ingyenes étkeztetést az edzőtáborban különböző baráti, ismerősi, munkatársi körébe tartozó személyeknek. Az ezzel okozott vagyoni hátrány mértéke 4.018.009,- Ft volt.

8. A vádlott a Tatai Honvéd Atlétikai Clubhoz (THAC) köthető edzések és mérkőzések céljából ingyenesen biztosított létesítményhasználatokkal 2006-ban 705.870,- Ft, 2007-ben 857.043,- Ft, 2008-ban pedig 937.710,- Ft vagyoni hátrányt okozott az NSK-nak és a NUSI-nak. Ezen túl további 3.701.859,- Ft vagyoni hátrányt okozott a THAC részére nyújtott részben ingyenes egyéb szolgáltatásokkal.

9-12. Ismerőseit előnyben részesítve a vádlott további 835.950,- Ft vagyoni hátrányt okozott.

13. A vádlott az edzőtáborban pénztárosként dolgozó B. Á.-nak többször mondta, hogy bizonyos befolyt pénzösszegeket ne vételezzenek be és ne könyveljenek le, hanem kezeljék külön „feketén”.

14. A vádlott 2005-2008 között rendszeresen tulajdonított el az edzőtábor raktárából és konyhájáról élelmezési anyagokat, illetve ételt saját és ismerősei részére. 

15. A vádlott által elsikkasztott üzemanyag értéke 69.192,- Ft.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Tatabányai Törvényszék a vádlottat 5 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, felbújtóként elkövetett csalás bűntette és hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kártérítés címén fizessen meg a Nemzeti Sportközpontok magánfél részére 33.355.000,- Ft-ot. 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott büntetését – a közügyektől eltiltás mellőzésével – kettő év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 1.500.000,- forint pénzbüntetésre és hét év időtartamra gazdálkodó szervezet vezetésétől eltiltásra enyhítette. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélőtábla indokolása szerint enyhítő körülményként kellett figyelembe venni, hogy a vádlott büntetlen előéletű és az elsőfokú eljárás jelentősen elhúzódott, mintegy hét éven át tartott. A büntetés mérséklésére adott okot az is, hogy a vádlott egészségi állapota az eljárás alatt jelentősen megromlott, rendszeres orvosi kezelésre szorul. Az ítélőtábla álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy a büntetést a maximálisan kiszabható próbaidőre, azaz öt évre függesztette fel, kifejezte azt, hogy a vádlott súlyos cselekményeket valósított meg. A pénzbüntetés mértékét a vádlott személyi körülményeinek, valamint annak a figyelembevételével állapította meg a bíróság, hogy annak megfizetésére képes a vádlott, így a kiszabott büntetés eléri azon célját, hogy a további bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa a vádlottat. A foglalkozástól eltiltás hét éves hosszával deklarálta a bíróság, hogy a vádlott ne töltsön be vezető tisztségviselői posztot.

 

Győr, 2018. január 10.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádlott 2016. február 13-án este E.-n, a város központján található dohányboltnál volt és italozott. Itt találkozott egyik távoli rokonával E. J.-vel, akit nehezen, de rávett arra, hogy L.-n át Székesfehérvárra vigye. E. J. L.-ben az Ő. Presszó előtti murvás parkolóban megállt. B. G. sértett a presszó előtt tartózkodott, cigarettázott. A vádlott a sértettet „adjál tüzet” kifejezéssel megszólította, mire a sértett „ha kell, akkor kiszállsz” mondattal válaszolt. Ekkor a 180 cm magas, 92-95 kg-os, izmos, sportos testalkatú vádlott a járműből kiszállva a magas, vékony, szikár testalkatú sértetthez lépett és őt egy esetben, nagy erővel, ököllel az arcába sújtva, a homloktájékán megütötte. Az ütés váratlanságától és erejétől a járdán álló sértett hanyatt esett, miközben a fejének hátsó része erőteljesen a betonnak csapódott. A vádlott a járműbe visszaült és annak vezetőjét tovább indulásra szólította fel, majd Székesfehérvárra a vádlott ismerőseihez mentek, az éjszaka további részét szórakozással töltötték, a vádlott ennek során új pszichoaktív anyagnak minősülő szert is fogyasztott, amellyel kapcsolatban vele szemben szabálysértési eljárás indult. A sértett életveszélyes koponyasérülést szenvedett el, életének megmentésére nem volt remény, halálát a súlyos agysérülés következtében kialakult traumás agyvizenyő okozta.

 

Az elsőfokú bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen a vádlott hatályon kívül helyezésért, és a védő elsődlegesen felmentés érdekében, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a vádlott feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható, míg ezt meghaladóan helybenhagyta.  Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú  bíróság valamennyi szükséges bizonyítékot beszerezte a tényállás megállapításához, a védő által kifogásolt sértetti ittasságra is megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást. Egyértelműen megállapítható volt a vádlott cselekménye és a sértett halála közötti ok-okozati összefüggés. A védői indítványra figyelemmel kifejtette a másodfokú bíróság, hogy nem talált olyan enyhítő körülményt, amely miatt sor kerülhetett volna a kiszabott büntetés enyhítésére.

 

Győr, 2017. december 13.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály