A vádlott (1997) 2016. szeptember 10-én éjjel az utcán egymással szemben álló, verekedő csoportra lett figyelmes. A vádlott odament a részegen balhézó társasághoz, mert a bántalmazott N.L. a sógora volt. Végül a csoportok egy üzletsor mögött, betonozott parkolóban kötöttek ki, ahol a versenyszerűen ökölvívó vádlott egy alkalommal, ököllel, legalább közepes erővel szájon vágta az ittassága miatt instabil sértettet, aki az ütéstől rögtön elveszítette az egyensúlyát és hanyatt esett, a tarkójával a beton burkolatba csapódott és nyomban elveszítette az eszméletét. A vádlott ezt látva, futva elmenekült a helyszínről. A sértett a koponyaűri sérülések következtében életveszélyes állapotba került. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a vádlott a felfüggesztés próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Különös magatartási szabályként a vádlottat eltiltotta a nyilvános fesztiválok látogatásától.

 

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának megemelése, a büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás kiszabása végett. Az vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy mellőzte a vádlott nyilvános fesztiválok látogatásától való eltiltását, egyebekben helybenhagyta. Kifejtette, hogy mivel a vádlott maga ment kifejezetten a verekedés helyszínére, ezért vele szemben jogos védelmi helyzet megállapítására nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéssel összefüggésben rámutatott az ítélőtábla, hogy az figyelmeztető jellegű, de egyúttal arányos büntetésnek is minősül, így annak sem enyhítését, sem súlyosítását nem ítélte megalapozottnak. Nem volt ugyanakkor indoka a nyilvános fesztiválokon való részvételtől való eltiltásának – jelen bűncselekmény elkövetése sem kapcsolódott ilyen rendezvényhez -, ezért ezt a magatartási szabályt mellőzte az ítélőtábla. 

 

Győr, 2017. szeptember 13.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádlott kicsi kora óta nagyanyjával és nagynénjével élt. 23 éves korában italozó és erőszakos magatartása miatt el kellett hagynia nagyanyja házát. A vádlott ezután is gyakran felkereste őket és a sértettektől ételt és pénzt követelt. Ezen alkalmakkor ittas volt, durva magatartást tanúsított és több alkalommal megfenyegette a sértetteket, hogy addig nem nyugszik, míg el nem teszi őket láb alól, rájuk gyújtja a házat. 

 

A vádlott 2015. augusztus 28-án összesen 13-14 üveg sört és két fél Unicumot ivott meg, mikor késő este a nagyanyja házához közeledve erősen indulatos állapotban elhatározta, hogy bosszút áll a sértetteken az évek alatt őt ért sérelmek miatt. Az udvarba bejutva a ház lépcsőjén ülve rövid ideig várakozott, majd elhatározta magát. A fészerből magához vette a mosószeres flakonban tárolt benzint, amit a ház bejárati ajtajára kilocsolt, és rágyújtott egy cigarettára. Néhány perc után az égő cigarettát rádobta a benzinre, ami belobbant. A vádlott nézte az égő ajtót, majd kifutott az udvarból, hazament a szállására és lefeküdt aludni. A vádlott nagynénje észlelte 23 óra 40 perc körül a tüzet, sietve felébresztette édesanyját. A tüzet igyekezett eloltani – eredménytelenül, azonban a házból ki tudott jutni, és a szomszédoktól kihívták a tűzoltókat. Ekkorra a ház egész tetőszerkezete lángolt. Az épület teljes megsemmisülését és a gázpalackok felrobbanását a tűzoltók akadályozták meg. A ház lakhatatlanná vált. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint rongálás miatt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. 

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést további minősítő körülmény – a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés - megállapítása érdekében.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott tárgyaláson az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott által elkövetett bűncselekményt helytállóan minősítette. Az ügyész által indítványozott, a Btk. 160. § (2) bekezdés k) pontja szerinti, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetést, mint az emberölés további minősített esetét nem ítélte megállapíthatónak, ugyanis a másodfokú eljárásban az erre lefolytatott bizonyítás nem vezetett eredményre. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy ennek a minősítő körülménynek a megállapítását az is kizárta, hogy a korlátozott elhárítási képességűnek tartott nagynéni menekítette ki a tűzből édesanyját, illetve a tűz eloltása érdekében a szükséges lépéseket megtette. A vádlott az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításával, a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően legkorábban 2019. júniusában szabadulhat a fogvatartásból.

 

Győr, 2017. szeptember 05.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

 

 

A felperes okleveles vőfély, betyár, előadóművész, produkcióját az országban a mulatós zenét kedvelők körében adja elő. Az alperes vendéglátóegysége arculatában a magyar betyár motívumokat demonstrálja. Ennek megjelenítésére 2007-2008. körüli időben a vendéglő homlokzatán, belső falán, internetes honlapján és itallapján a felperes arcképéről készült grafikát és festett ábrázolást helyezett el. A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes arcképének engedély nélküli felhasználásával megsértette a személyhez fűződő jogát, és kérte a sérelmes helyzet megszüntetését. Ennek keretében a grafikai, illetve festéssel készített arckép motívumának valamennyi fellelhető helyéről való eltávolítását, vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.  

 

A Szombathelyi Törvényszék részítéletében megállapította, hogy az alperes az általa üzemeltetett vendéglátóegység utcai homlokzatán, az egység belső falán, internetes honlapján és az itallap bal felső sarkán a felperes képmásának grafikai, illetve festett ábrázolásával megsértette a felperes képmáshoz való jogát, ezáltal a személyiségi jogát.

 

Az elsőfokú részítélettel szemben az alperes fellebbezést jelentett be, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan a részítélet hatályon kívül helyezését kérte. 

 

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú részítélet helybenhagyását kérte.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott tárgyaláson az elsőfokú részítéletet helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, hogy helyesen állapította meg a képmás jogosulatlan felhasználásával megvalósult személyiségi jogsértést az elsőfokú bíróság. Nem osztotta az ítélőtábla az alperes fellebbezési álláspontját, a képmás azonossága egyértelműen és kétségtelenül megállapítható, a felhasználása pedig nem volt jogszerű.

 

Győr, 2017. július 05.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A vádlott, a sértett, valamint harmadik társuk egy vasútállomás üres épületében laktak, munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkeztek, hajléktalan életmódot folytattak, mindhárman rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztottak alkoholt. A vádlott a hajléktalanok körében vezető szerepet töltött be, agresszív, erőszakos természetű volt. A vádlott 2014. május 3-án este a sértettel szóváltásba került. A vita során a vádlott magához vett egy 13 cm pengehosszúságú konyhakést, mellyel elindult a ház bejárata felé. A sértett azonban a vádlott után ment, majd az előszobában dulakodni kezdtek egymással. A vádlott a kezében lévő késsel hadonászott a sértett feje irányába és arcán, valamint nyakán 6 darab 8-12 mm hosszú, 2-3 mm mély vágott sebzést ejtett. A további veszekedés, dulakodás során a vádlott a kezében lévő késsel egy alkalommal, kis-közepes erővel szemből megszúrta a sértett bal mellkasfelét. A szúrás a sértett III-IV. bordája között hatolt a mellüregbe, áthaladt a bal tüdő felső lebenyén és a lágyrészekben állt meg. A sértett a behatást követő 10-15 percen belül a helyszínen életét veszítette.

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat, mint visszaesőt emberölés bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

 

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette az indokolásban, hogy az eljárás során feltárt, részben közvetett  bizonyítékok zárt logikai láncot alkotnak, melyből megalapozottan vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy más nem, csak a vádlott követhette el a bűncselekményt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság mérlegelt bizonyítékok közül néhány elemet kizárt, így a tényállást kisebb részben pontosította.

 

Az ítélőtábla mindezek alapján megállapította, hogy okszerűen vont le következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Hangsúlyozta, hogy az elkövetés eszközéből, a sérülés helyéből egyértelmű, hogy a vádlott a cselekményt eshetőleges szándékkal követte el, és a gondatlan emberölés, illetve a halált okozó testi sértés, mint minősítés – védelmi hivatkozással szemben - fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság valamennyi enyhítő és súlyosító körülmény számbavételét követően a középmértékkel egyező tartamú szabadságvesztést szabott ki, mely az ítélőtábla álláspontja szerint is a büntetési célok megvalósítását szolgálja, annak enyhítésére indok nem volt.

 

Győr, 2017. július 05.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A vádlott  2015. december 12-én egy étteremben munkatársaival találkozott, ahol távozásáig kb. 10 nagyfröccsöt fogyasztott el. A vádlott két társával 23 óra körül elment a sértett lakásába azért, hogy a vádlott és R. L. tanú ott aludjanak, mert lekésték az utolsó vonatot. A közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában lévő vádlott – miután arra a kérdésre, hogy ott aludhatnak-e, és a sértett közölte vele, hogy „aludj a kurva anyádba” – a hanyatt fekvő sértett felé fordult és dühében egy alkalommal nyakon szúrta a sértettet. A vádlott a helyszínről elmenekült, és a kést egy csatornába dobta. H.G. tanú félelmében szintén elmenekült a helyszínről, majd visszatért, és értesítette a rendőrséget. Ez idő alatt R.L. tanú igyekezett a sértett vérzését elállítani. A sértett halála külső és belső vérvesztés, kivérzés következménye, életének megmentésére az idejekorán megérkezett orvosi ellátás ellenére sem volt lehetséges. A sértett a cselekmény elkövetésekor súlyos fokú alkoholos befolyásoltság, heveny alkoholmérgezésnek megfelelő állapotban volt, mely védekezésre képtelen állapotot eredményezett.

 

A fenti tényállás alapján a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen az ítélet megalapozatlansága, eltérő minősítés végett, míg másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, hogy a tényállást megalapozottan állapította meg az elsőfokú bíróság, és döntését részletesen indokolta.  A vádlott nyomozás során tett beismerő vallomását az egyéb bizonyítékok, így a jelen lévő tanúk vallomásai is alátámasztották. Rámutatott, hogy az orvosszakértői vélemény cáfolja a vádlott azon – bírósági szakaszban módosított -  vallomását, miszerint véletlenül, egy lökés következtében szúrt. Ezért alaptalannak tekintette az a fellebbezési érvelést, hogy a vádlott cselekménye gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének minősül. A büntetés kiszabási körülményeket, mind a súlyosítóakat, mind az enyhítőeket maradéktalanul vette számba a törvényszék. A középmértéket (15 év) el nem érő szabadságvesztés büntetés kiszabása méltányosnak minősül, enyhítésére indok nem volt. 

 

Budapest, 2017. július 04.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A vádlott házassága megromlott, felesége elköltözött tőle, azonban ebbe a vádlott nem volt képes beletörődni. A vádlott felesége főnökével bensőséges kapcsolatot alakított ki, melyről a vádlott tudott, emiatt féltékenykedni is kezdett. A vádlott az ezotériába menekült, felkeresett egy „látó” hölgyet is, aki rádöbbentette, hogy a felesége már nemegyszer randizott a sértettel, sőt a kisbuszában már szexuális kapcsolatot is létesítettek. 

 

A vádbeli napon a sértett csapatépítő tréninget szervezett munkatársainak, ahova a vádlott is szeretett volna elmenni, de ezt a sértett és a vádlott felesége visszautasította. Mindez tovább fokozta a vádlottban a sértettséget. A vádbeli napon a hajnali órákban a vádlott felesége felkutatásába kezdett, a feleség barátnőjének lépcsőházához ment, majd a lakótelepen egyszer csak váratlanul meglátta a feleségét és a sértettet. Odament hozzájuk, de a felesége nem akart szóba állni vele, ezen a vádlott feldühödött, és kölcsönös lökdösődésbe, valamint hatósági intézkedésbe torkollott a találkozás. Ugyanezen a napon, később, a vádlott a sértett házához hajtott, hogy átadjon feleségének egy összekészített ajándékcsomagot, azonban az asszony nem akart vele szóba állni. A vádlott feldühödött és a sértett előkertjébe dobta a csomagot, majd visszaült az úttest szélén parkoló pótkocsis, csukott áruszállító tehergépkocsiba és várakozott. A sértett látta, hogy a vádlott csomagot hajított a kertjébe, ezért számon akarta kérni, és gyalogosan szemből a vádlott kis tehergépkocsija irányába indult. A vádlott ezt észlelte, és nagy gázzal elindult, majd a tehergépkocsi bal első homlokfalának középső részével, szemből 18-20 km/h sebességgel, fékezés nélkül elgázolta a sértettet. A sértett elesett és beszorult az alváz alá, de a vádlott nem állt meg és 9,3 méter nyom nélküli szakasz után 24 m-en keresztül vonszolta a sértettet, aki végül kikerült a gépjármű fogságából és az úttesten eszméletlenül heverve maradt. A sértett sérülései részben 8 napon belül, részben 8 napon túl, ténylegesen 21 nap alatt gyógyuló sérülések voltak, a bal fülkagylójának elvesztése, illetve annak teljes hiánya maradandó fogyatékosságnak minősül. Az elütés alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására, életének kioltására. A vádlottat az akut stresszhelyzet – személyiségzavarára rakódva – átmeneti kóros elmeállapotba hozta, és közepes fokban korlátozta értelmi képességét. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

 

Az ítélet ellen a vádlott védője enyhítésért, a minősítés megváltoztatásáért jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészségi ügyész átiratában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megváltoztatását, és azt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban kérte meghatározni. 

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes egészében megalapozottan állapította meg, melyből okszerű jogkövetkeztetést levonva mondta ki a vádlott bűnösségét. Alaptalanul hivatkozott a védő arra, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény közúti baleset gondatlan okozása vétségének, illetve erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül szemben az elsőfokú ítélet szerinti minősítéssel. Rámutatott az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és megalapozott tényállás alapján a vádlott cselekménye kizárólag emberölés bűntette kísérleteként minősülhet. 

A törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetés további enyhítésére lehetőség nem volt. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja vonatkozásában – figyelemmel a vádlott személyi körülményeire is – az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját.

 

Győr, 2017. június 27.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

A vádlott őstermelőként különféle állatokat tartott, így juhokat, kutyákat, egy csődört, egy kancát, valamint két szamarat. A szamarak tenyésztésére őstermelői jogosultsága nem volt. A vádlott a szamarak viselkedését a tartási idő alatt jól megismerte, de tartásuk szakmai szempontból szükséges körülményeiről, követelményeiről és ezen állatokkal kapcsolatos hivatalos kötelezettségekről nem tájékozódott. A vádlott emiatt a hatóságok irányába fennálló bejelentési, tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. A két szamarat a vádlott a három oldalról kerítéssel, a negyedik oldalról a Rába folyó által határolt három hektáros ingatlanán úgy tartotta, hogy azon 2 db kétszárnyú kapu került elhelyezésre. A tanyához tartozó kaput lánccal és lakattal biztosította, a másikat pedig először ugyanígy, majd miután arról a lakatot többször levágták, azt csak retesszel és kötél átkötéssel zárta be. A vádlott napközben nem tartózkodott a telepen, ilyenkor az állatok közvetlen felügyelet nélkül szabadon mozogtak a területen.

 

2013. május 13-án, mikor a vádlott távozott az ingatlanról, becsukta a kétszárnyú kaput oly módon, hogy a vasreteszt a földbe helyezett hüvelybe tolta, majd a felső vízszintes reteszt is a belső oldalon található hüvelybe dugta. A két kapuszárnyat középen egy kötéllel kétszer áthúzta és azon egy egyszerű csomót is kötött. A vádbeli napon a 2 szamár a bekerített ingatlanról, a vádlott által nem megfelelően bezárt kétszárnyú kapun keresztül kijutott. A szamarak a vádlott tanyája melletti földes, kavicsos úton motorozó sértettet megtámadták. A sértett a motorról leesett, majd őt a szamarak kb. 50 méteren keresztül vonszolták, megtaposták, több helyen megharapták, kb. 100 feletti számú külső valamint belső sérüléseket okoztak, melynek következtében a sértett a helyszínen elhalálozott. 

 

A fenti tényállás alapján a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 1 év 6 hónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért, az ügyész a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéltet részben megváltoztatta és megállapította, hogy a vádlott cselekménye halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének minősül. Ezt meghaladóan – a kiszabott büntetés tekintetében – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélőtábla indokolásában kifejtette, hogy a megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére. Egyetértett a törvényszék álláspontjával abban a körben is, hogy a vádlott nem tanúsította a tőle elvárható figyelmet az állattartó telep lezárása során. Általában veszélytelen állat tartása során is gondoskodnia kell az állattartónak az állatok elzárásról, a biztonságos állattartásnak a kapuzárás ezen módja nem felelt meg.  Nem értett egyet ugyanakkor az ítélőtábla a bűncselekmény  elsőfokú ítélet szerinti minősítésével. A vádlott ugyanis attól függetlenül foglalkozási szabályok hatálya alatt állt, hogy a szamarak tartását a hatóságoknak ténylegesen nem jelentette be. Ezeket a foglalkozási szabályokat enyhe fokban, gondatlanul megsértette, mellyel halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét valósította meg. Az ítélőtábla a megváltoztatott minősítés mellett sem látott okot a kiszabott – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés büntetés enyhítésére.

 

Győr, 2017. június 20.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A vádlott két lakótársával 2015. szeptember 26-án éjjel egy szórakozóhelyre ment, ahol mindhárman ittassá váltak. A szórakozóhelyen a vádlott szóváltásba keveredett Sz.P.I. sértettel és R.I.R-val. Ez utóbbi verekedésre felhívását a vádlott elhárította. Zárórakor indult haza a vádlott és két társa, gyalogosan. Sz.P.I. és R.I.R. utánuk ment, és odaszóltak nekik, hogy álljanak meg. Szidalmazás és lökdösődés alakult ki közöttük, miközben R.I.R.  egy pillangókést vett elő és maga elé tartotta, melyet a vádlott kirúgott a kezéből. A vádlott felvette a pillangókést a földről, majd a többiek felé fordulva azt látta, hogy a sértett F. Z-nal szemben áll, akinek vérzik az orra. A vádlott ekkor megijedt, hogy esetleg a sértett is kést vesz elő, és a nyitott állapotú pillangókéssel a kezében Sz.P.I. sértetthez lépett és megszúrta az oldalát, majd a felé forduló sértettnek a fején is sérülést okozott a vádlott. Ezt követően kétszer egymás után úgy szúrt a vádlott, hogy a szúrásokat a saját mellkasától indította, bökő mozdulatokkal, ezek eredményeként két áthatoló szúrt-metszett sérülést okozott. A vádlott ezután elindult hazafelé a többiek után. Az erősen vérző sértettet R.I.R. igyekezett ellátni, azonban rajta a kiérkező mentők sem tudtak segíteni. Halálának oka heveny elvérzés volt.

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 2 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A vádlottat az ellene súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott felmentésért, a védője jogos védelmi helyzetre hivatkozással teljes felmentésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a kiszabott fogházbüntetés tartamát 3 év 6 hónapra felemelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

 

Megállapította az ítélőtábla, hogy a széleskörű bizonyítási eljárás nyomán beszerzett bizonyítékokat a törvényszék helyesen mérlegelte, melynek eredményeként megalapozott tényállást állapított meg. Hangsúlyozta, hogy a vádlott a jogtalan támadás elhárításához szükséges mértéket nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépte át, hanem ittassága miatt nem tudta felmérni reálisan, hogy milyen szituációba került. A vádlott vélt jogos védelmi helyzetben volt, tévedett annak fennálltában, és a saját cselekménye társadalomra veszélyességben. Tévedés esetén a törvény a gondatlan alakzatot is büntetni rendeli, úgy a vádlott bűnösségét abban meg kell állapítani. Ezért került sor a vádlott  gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében történő bűnösségének megállapítására. A bűncselekmény büntetési tétele 1-5 év, melynek középmértéke 3 év. Az ítélőtábla megítélése szerint a gondatlanság enyhébb fokában, de azon belül kirívó hanyagsággal  elkövetett cselekményért – a számos enyhítő körülmény ellenére – a középmértéket meghaladó büntetés kiszabása volt indokolt, ezért a fogházbüntetés tartamát felemelte. 

 

Győr, 2017. június 08.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Háger Tamás vezette tanácsa nem találta alaposnak a büntetést támadó fellebbezéseket. Az ítéletet csak annyiban változtatta meg, hogy az elkövetés eszközeként lefoglalt kés megsemmisítését rendelte el. Egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét.

 

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2016 decemberében Á. Csné vádlottat testi sértés bűntette miatt 4 év 4 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részsének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott a sértett Cs. Jné házában lakott Derecskén, ahová a sértett befogadta az asszonyt. Lakhatásért cserébe a vádlott és egy ismerőse segédkeztek a ház körüli munkákban, illetve az ismerős kisegítette a két nőt étellel és itallal. A vádlott és a sértett ittas állapotban gyakran veszekedett egymással. 2016 májusában a vádlott és a sértett együtt borozott, a vádlott az alkoholra gyógyszert is vett be. Már ekkor szóváltás alakult ki közöttük, egymást kölcsönösen sértegették konkrét ok nélkül. Az esti órákban a sértett megvacsorázott, majd a vádlott is ezt tette. A szidalmazások folytatódtak. A sértett mindig szemére hányta a vádlottnak, hogy állandóan „zabál”. A vádlott emiatt indulatos állapotba került, majd odalépett az ágyon ülő sértetthez, és a bal kezében lévő késsel combon szúrta a sértettet, aki erősen vérezni kezdett. A megszúrt asszony bement a szobába, azonban a vádlott néhány perc múlva a földön fekve találta meg. A vádlott a közelben lévő orvosi ügyeletre szaladt segítségért. Hívták a mentőszolgálatot, azonban a kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A sértett a combverőért ért szúrás következtében, az erős vérvesztéses miatt hunyt el. A sérülése olyan súlyos volt, hogy életét az idejében érkező szakszerű orvosi beavatkozás is minimális eséllyel menthette volna meg. 

 

Debrecen, 2017. május 29.

 

Debrecenit Ítéltábla Sajtóosztály

 

Az I. r. vádlott és a II. r. vádlott között régi baráti, ismerősi kapcsolat állt fenn, melynek köszönhetően a II. r. vádlott az I. r. vádlottat szabadságvesztés büntetésből történő szabadulását követően lakásába befogadta. Az alkoholproblémákkal küzdő, és emiatt kényszergyógyításban is részesülő I. r. vádlott az italozással továbbra sem hagyott fel. 2015. február 23-án a munka végeztével is egy presszóban italozott, ahol beszélgetésbe elegyedett az addigra szintén erősen ittas sértettel. Amikor az I. r. vádlott a presszóból azzal távozott, hogy a II. r. vádlotthoz indul, a sértett csatlakozott mondván, hogy ismeri a II. r. vádlottat, és meg akarja látogatni. Mikor megérkeztek, akkor a sértett a II. r. vádlottal a konyhában kezdett beszélgetni, az I. r. vádlott a szobában pakolta a ruháit, majd arra lett figyelmes, hogy a konyhában szóváltás alakult ki. Kiment a konyhába és látta, hogy a sértett és a II. r. vádlott lökdösődik, azért hogy ennek véget vessen, kettejük közé állt, a II. r. vádlottat meglökte, majd visszament a szobába, mivel a II. r. vádlott és a sértett békésen folytatta a beszélgetést. Később ismét hangos szóváltás alakult ki, melyre az I. r. vádlott kilépett a szobából. Ekkor azt látta, hogy a sértett az előszoba padlóján hanyatt fekszik, mivel a II. r. vádlott bántalmazta a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló sértettet. Az I. r. vádlott a sértettet felsegítette, és kivezette a teraszra, a II. r. vádlott követte őket. Az I. r. vádlott visszalépett a házba a holmijáért, ekkor a II. r. vádlott a sértettet újra ismeretlen módon bántalmazta, aki a fejével a bejárati ajtó irányába a terasz burkolatára esett. A sértett fejét a II. r. vádlott több alkalommal megrúgta, a magatehetetlen sértett szája vérezni kezdett. I. r. vádlott visszaérkezett, a II. r. vádlottat lerántotta a sértettről, akit felsegített és támogatva elindult vele. A feldúlt II. r. vádlott visszament a házba, magához vett egy 16 cm pengehosszúságú taktikai kést és a sértett után futott. Miközben az I. r. vádlott bal kezével derék részén átölelve tartotta a védekezésre képtelen sértettet, a II. r. vádlott a késsel egyszer, közepesnél nagyobb erővel testének bal oldalán, balról, lentről, jobbra felfelé haladva hasba szúrta úgy, hogy a kés pengéje teljes hosszában behatolt. Ezután az I. r. vádlott elvette a II. r. vádlottól a kést, és egy közepesnél nagyobb erejű, a sértett bal fülcimpájától kezdődő és a jobb fülcimpájánál végződő vágással elmetszette a védekezésre képtelen, súlyosan sérült, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló sértett nyakát, aki a helyszínen elhalálozott. A holttestet egy bokros részre húzták. 

 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék az I. r. vádlottat, mint erőszakos többszörös visszaesőt, társtettesként, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés büntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyekről eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat társtettesként védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.  A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

 

Az ítélet az I. r. vádlott vonatkozásában jogerős.

 

Az ítélet ellen a II. r. vádlott meg nem jelölt okból és céllal, míg a védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet a II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, a bizonyítékokat logikai hibáktól mentesen értékelte, melyből okszerűen vont le következtetést a II. r. vádlott bűnösségére. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt a felmentésre irányuló védői fellebbezés nem vezethetett eredményre. A II. r. vádlott által egyenes szándékkal elkövetett bűncselekmény minősítése is megalapozott. Megfelelően vette számba a büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság azzal, hogy az ítélőtábla további súlyosító körülményként értékelte a II. r. vádlott elkövetésének kitartó jellegét. Valamennyi enyhítő és súlyosító körülmény egybevetése alapján osztotta az ítélőtábla a törvényszék álláspontját, miszerint a bűncselekmény büntetési tételének középmértékétől történő eltérés, a büntetés enyhítése nem indokolt figyelemmel a cselekmény társadalomra veszélyességére.  

 

Győr, 2017. május 24.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály