A vádlottnak a férjével kilenc közös gyermeke született. A férj nemzetközi gépjárművezetőként dolgozott, rendszeresen hosszabb időre távol volt. A vádlott magatartása a harmadik terhességétől megváltozott, férje, családja, környezete előtt titkolta a terhességeit. A vádlott 2003-ban is teherbe esett, mely tényt sikerrel titkolta el a családja elől, terhesgondozásra sem járt. 2003. október 13-án éjjel a vádlott hasi fájdalmakra és vérzésre ébredt, majd megindult a szülés, és megszülte életképes fiú gyermekét. A szomszédos ágyról levette a lepedőt, az újszülöttet abba belefogta, magához szorította 20 percig, és csecsemőjét megfojtotta. A vádlott gyermekei semmit nem észleltek. A csecsemő becsavart holttestét egy reklámtáskában egy bokor alá rejtette, majd a szülés nyomait eltakarította. Az újszülött koraszülött volt, azonban fejlődési rendellenességben nem szenvedett. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyekről eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

 

Az ítélet ellen a védő elsődlegesen a minősítés megváltoztatása, gondatlan emberölés vétségének megállapítása, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helyes indokai alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan fogadta el a szakértői megállapítást, mely szerint az újszülött élve született, lélegzett, halálát pedig fulladás okozta. Ennek folyamán ugyanakkor nyöszörgést hallatott és reflexmozgása is lehetett, melyet a vádlottnak észlelnie kellett. A vádlott védekezésével szemben hangsúlyozta, hogy a vádlottnak nem ez volt az első terhessége és szülése sem, így tudnia kellett, hogy hogyan kell egy újszülöttet megfogni, ezért a gondatlan emberölés lehetőségét az ítélőtábla is kizárta. A cselekmény egyenes szándékkal történő elkövetését támasztja alá ugyanakkor a vádlott cselekmény elkövetése után tanúsított magatartása, és az a tény is, hogy nem hívott segítséget. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket is helytállóan vette számba, és állapította meg a büntetés mértékét 7 év fegyházbüntetésben. A büntetési tételkeret alatti szabadságvesztés tartamának további enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget. 

 

Győr, 2017. május 10. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

A vádlott a cselekmények elkövetését megelőzően szintetikus kannabinoidot fogyasztott, melynek következtében nála tudatmódosulás, átmeneti zavartság alakult ki, és ez az állapot a vádbeli napot megelőző néhány napban fennállt. A cselekményeket megelőző néhány hónapban két balesetet is szenvedett a vádlott, melyek közül az egyikben élettársa is súlyosan megsérült, lelkiismeret furdalás gyötörte és egzisztenciális félelmei voltak.

A vádlott 2015. július 6-án a városi fürdőben volt. Távozás közben előzmény nélkül nekiment az általa nem ismert sértettnek, akit a vállával meglökött. A vádlott, mikor a sértett ezt számon kérte, erősen meglökte, melytől a földre esett, majd egy alkalommal bal combon rúgta. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott a sértettet otthagyta, majd a fürdő bejáratánál a kulcscsomóját a forgóajtón keresztül a pénztárnál várakozók irányába dobta. A kulcscsomó a forgóajtón megpattant, és egy gyereket ütött fejbe, aki elsírta magát. A vádlott a gyerekhez odament, és azt mondta neki: „Szerzek neked egy kis pénzt.”. Ezzel odalépett a pénztárhoz, az ablakon behajolt és megragadta a pénztárgépet, melyben 800.000.- forint volt. A két pénztáros szintén megfogta a pénztárgépet, hogy az eltulajdonítást megakadályozzák, ezt észlelve a vádlott a cselekménnyel felhagyott, és távozott.

Ezt követően a vádlott a közelben lévő MOL kútra ment, ahol italt vásárolt, és kint a járdán leült. A vádlott annak ellenére, hogy egy szolgálatban lévő rendőr állt be tankolni, az 1-es kútoszlopnál várakozó Skoda gépkocsihoz ment, beült a vezető ülésbe és közölte a vezetőülés mellett ülő tanúval, hogy „Győrbe mennek, elviszi az autót, meglátogatják a barátnőjét”. A vádlott az indítókulcshoz nyúlt és megpróbálta elfordítani, azonban azt a tanú kikapta. Észlelte ezt a tankoló rendőr is, odalépett a kocsihoz, és felszólította a vádlottat, hogy hagyja el a gépjárművet, aki a második felszólításra kiszállt, és a rendőrségi autóhoz ment, majd beszállt a vezető ülésbe. A rendőr utána ment, és testi kényszer alkalmazásával megpróbálta eltávolítani. A vádlott kiszállt az autóból, majd egyetlen, hirtelen mozdulattal a vele szemben álló rendőr sértett mellkasának bal oldali részét szív tájékon, ököllel, egy alkalommal erősen megütötte, és dulakodni kezdtek. A vádlott a rendőr arcát nagy erővel, három alkalommal jobb öklével megütötte, az utolsó ütéstől a sértett jobb oldalára, majd hanyatt fordulva a földre esett. Ekkor a vádlott a fejéhez lépett és kétszer mezítláb, nagy erővel a sértett arcára taposott. A sértett pár másodpercre eszméletét veszítette, ekkor a vádlott ismét beült a szolgálati kocsi vezető ülésébe, az ajtót becsukta, a sértett irányában közömbösséget mutatott. A rendőr koponyaűri sérülést szenvedett, mely súlyos, életveszélyes sérülés volt, tényleges gyógytartama 3 hónap.

A vádlott az erősítésként érkezett rendőr kérésére a gépjárműből kiszállt, azonban az intézkedés alól próbálta magát kivonni, elindult a helyszínre érkezett újabb rendőrautó felé. Ekkor úgy tett, mintha alávetné magát az intézkedésnek, majd egy hirtelen mozdulattal a rendőr felé fordult, és őt egyszer, tenyérrel a jobb arcán nagy erővel megütötte, majd ismételten a vele szemben eredetileg intézkedő, sérült rendőr felé fordult és ököllel a feje felé ütött, azonban az a sértettet nem érte el. Végül gázspray alkalmazásával tudták a vádlottat megbilincselni. A vádlottnál a cselekmény elkövetésekor kábítószer függőség nem volt megállapítható, szokványos fogyasztónak minősül.

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés bűntette, hivatalos személy elleni erőszak bűntette, 2 rb. könnyű testi sértés vétsége, jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete, lopás bűntettének kísérlete, folytatólagosan elkövetett garázdaság vétsége miatt a vádlottat, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 10 év fegyházbüntetésre és 12 év közügyekről eltiltásra ítélte. A törvényszék kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása, a vádlott az irány megjelölése nélkül, a védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a garázdaság vétsége minősítéséből mellőzte a folytatólagos elkövetésre utalást. Megállapította továbbá, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama 10 év. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla az indokolásban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, és okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére. Helyesen jutott arra a következtetésre a törvényszék, hogy az önhibára visszavezethető bódult állapot büntethetőséget kizáró okot nem jelenthet. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában sem, mely képtelenné tette, vagy korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A büntetés kiszabása körében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket helytállóan állapította meg, a középmértéknek megfelelő szabadságvesztés büntetés enyhítésének nem volt alapja. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok eléréséhez, a fokozatosság és az arányosság - figyelemmel a vádlottal szemben korábban kiszabott szabadságvesztések tartamára is – megvalósulásához az elsőfokon kiszabott 10 év fegyházbüntetés megfelel.

 

Győr, 2017. május 02.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádlott és a Sz. J. sértett 20 évig élettársak voltak, közös gyermekük is született. 2014. nyarán hajléktalanná váltak és italozó életmódot folytattak. 2014. októberében a sértett megszakította az élettársi kapcsolatot a vádlottal és kapcsolatot létesített P.I. sértettel, akihez be is költözött. A vádlott nem akarta elfogadni, hogy a sértett őt elhagyta. Rendszeresen azzal fenyegette Sz. J. sértettet, valamint a P. I. sértett ingatlanában éppen jelen lévőket, hogy ha Sz. J. sértett nem költözik vissza hozzá, úgy felgyújtja a házat és mindenkit megöl. Sz. J. sértett 2014. december 4-én a napot és az éjszakát a vádlott társaságában töltötte, majd december 5-én kihasználva, hogy a vádlott elaludt, visszament P. I. sértett házába. A vádlott ébredése után elindult a sértetthez, hogy őt újra visszahívja. Az ittas állapotban lévő vádlott elhatározta, hogy amennyiben Sz. J. sértett nem akar vele tartani, a korábbi fenyegetéseit beváltja, és az ott tartózkodókra gyújtja a házat. Ezért benzint vásárolt, amit két műanyag palackba töltött, és P. I. sértett házához ment, zsebében egy öngyújtóval és egy doboz gyufával. Az udvarra nyitott benzines palackkal a kezében ment be, az előszobában pedig azt kiabálta Sz. J. sértettnek, hogy „gyere ki, megdöglesz, megmondtam, hogy rátok gyújtom a házat!” A házban Sz. J., P. I. és H. I. sértett tartózkodott. P. I. sértett közben értesítette a rendőrséget, majd kitolta a vádlottat a házból. Az udvaron dulakodni kezdtek, a vádlott kezében lévő flakonból nagyobb mennyiségű üzemanyag ömlött ki P. I. sértett ruházatára. A vádlott öngyújtót is elővett, azonban azt meggyújtani nem tudta. A kiérkező rendőrök testi kényszer alkalmazásával vették el a vádlottól az öngyújtót. 

A vádlott előzetes letartóztatásából szabadlábra került, és azonnal felkereste Sz. J. sértettet, akit mintegy két hónapon keresztül háborgatott, követte, szidalmazta.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Tatabányai Törvényszék a vádlottat 3 rb. emberölés bűntettének előkészülete, közveszélyokozás bűntettének előkészülete, valamint zaklatás vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyekről eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Egyúttal a vádlottal szemben egy korábbi ítélettel kiszabott, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását is elrendelte.

 

Az ítélet ellen a vádlott és védője a zaklatás vétségén túl megállapított további bűncselekmények vonatkozásában felmentésért, míg az ügyész a vádlott terhére, súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a kiszabott szabadságvesztést, valamint a közügyektől eltiltást egyaránt 3-3 évre súlyosította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban beszerzett szakértői véleménnyel együtt a tényállás megalapozott, melyből okszerűen vont le következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére is valamennyi bűncselekmény vonatkozásában. A büntetéskiszabási körülmények egészének értékelése alapján azonban a törvényszék által kiszabott büntetés indokolatlanul enyhének minősül. Helytállónak minősítette ezért az ítélőtábla az ügyész súlyosítási indítványát. A 3 év szabadságvesztésre súlyosított büntetés arányosnak minősül, és mind az általános, mind az egyéni büntetési célok megvalósulását szolgálja. 

 

Győr, 2017. március 28.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

Győri Ítélőtábla a tegnap meghozott végzésével a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt B. Z. és társai ellen indult büntetőügyben a megismételt eljárásból a Veszprémi Törvényszéket kizárta, és az eljárás lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki.

 

A kijelölés oka az, hogy a Veszprémi Törvényszék elnöke bejelentette az ítélőtáblának, hogy  - miután az alapügyben jogerős határozatot hozó bíró a megismételt eljárásból kizárt, másik két bíró az ügy nyomozati szakában járt el, további bíróval szemben pedig a Be. 21.§ (1) bekezdés a/ pontja szerinti kizárási ok áll fenn -  a Veszprémi Törvényszéknek az ügyelosztási rendje szerint nincs olyan elsőfokú ügyekben eljárni jogosult bírója, aki a megismételt eljárásból ne lenne kizárt.

 

Győr, 2017. március 24.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

A vádlott és a sértett házasok voltak, azonban a kölcsönös féltékenység, valamint a szűkös anyagi körülmények miatt gyakorivá vált közöttük a veszekedés. Egy munkahelyen dolgoztak, mikor az éjszakai műszakban (2015. november 24-én) a sértett közölte a vádlottal, hogy véget akar vetni a kapcsolatuknak, ezt a vádlott azonban nem tudta elfogadni. Már munkavégzés közben telefonon veszekedtek, majd műszak végén együtt indultak el. A vita a parkolóban is folytatódott, ahonnan egy kocsival távoztak, majd egy leágazó murvás úton megálltak. A veszekedés odáig fajult, hogy a sértett kiabált a vádlottal, és arcon is ütötte, amitől a vádlott indulatossá vált, a sértettet legalább három alkalommal megütötte az arcán, fején, majd a sértett fejét magához húzta, és a nyakát nagy erővel, két kézzel elszorította és megfojtotta. A vádlott a holttestet berakta a csomagtérbe, elindult, vásárolt egy ásót, majd egy szántóföldön eltemette a sértettet. A vádlott ezután valótlan tartalmú bejelentést tett a rendőrségen és a rokonokkal, ismerősökkel, valamint a munkáltatóval is megtévesztő információkat közölt a sértettről. 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék vádlottat emberölés bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.  A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő nap. 

Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésén az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a büntetési tétel (5 – 15 év szabadságvesztés) középmértékében határozta meg a kiszabott büntetést, amely – ügyészi fellebbezés hiányában – nem volt súlyosítható. Enyhítésnek a vádlott beismerő vallomása és büntetlensége ellenére sem volt helye, mivel a bűnösséget más bizonyítékok is alátámasztották, illetve a büntetlenség ilyen jellegű cselekménynél nem enyhítő körülmény. A vádlott az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával és a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően 2022. szeptemberében szabadulhat feltételesen.

 

Győr, 2017. március 23.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A vádbeli napon az úszni tudó I. r. vádlott és az úszni nem tudó II. r. vádlott, akik egyébként élettársak voltak, elhatározták, hogy fürdeni mennek. Magukkal vitték a III. r. vádlott úszni tudó 13 éves gyermekét, majd unszolásra és a III. r. vádlott beleegyezésével az úszni nem tudó két kisebbik gyermekét és unokáját is, a II.-IV. r. sértettet. A III. r. vádlott megkérte az I. és II. r. vádlottat, hogy vigyázzanak a gyerekekre. A tónál az I. r. vádlott és az I. r. sértett úszni ment. A II., III., IV. r. sértettek a II. r. vádlott felügyelete alatt a stég mellett a sekély vízben fürödtek. 

A 4 éves III. r. sértett – miután a vádlottak felügyelet nélkül hagyták – a stég vonalában, a parttól 6-12 méter közötti részen elsüllyedt és belefulladt a  hirtelen mélyülő tóba. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a hajókikötő térségében kiszámíthatatlan, hirtelen mélyülő a tómeder, és azzal is, hogy a kisgyerekek, így a 4 éves III. r. sértett sem tud úszni, a gyerekeknek úszógumijuk, karúszójuk nincs és,  hogy a III. r. sértett asztmában szenvedett. Ennek ellenére előbb az I. r. vádlott hagyta felügyelet nélkül a sértetteket –mivel cigarettára gyújtott rá a parton -, noha maga is tapasztalta, hogy a délután folyamán III. r. sértett egy alkalommal már megindult a mély víz felé. Másfelől a II. r. vádlott is szem elől tévesztette a tóban játszó 3 gyermeket, mivel fázott, így egy bokor mögött öltözött fel. Emiatt a vádlottak nem észlelték, hogy a III. r. sértett váratlanul a víz alá merült és a tóba fulladt. A sértettet az I. r. vádlott 20 percnyi keresés után találta meg a tómeder alján. A sértett életét megmenteni nem lehetett. 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék mind az I. r., mind a II. r. vádlottat gondatlan emberölés vétsége miatt 2 év fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását mindkettejük esetében 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a felfüggesztés próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt állnak, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. A bíróság a III. r. vádlottat a 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet az I. és II. r. vádlott vonatkozásában jogerős.

 

Az ítélet ellen az ügyész a III. r. vádlott terhére, bűnössége megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet a III. r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta, a vádlott bűnösségét megállapította 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás aggálytalan volt, azonban a törvényszék a megállapított tényállásból téves jogkövetkeztetésre jutott a III.r. vádlott bűnösségét illetően. Megalapozottan, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a sértettek a III. r. vádlott tudtával és beleegyezésével mentek el fürdeni az I. és II. r. vádlottal. Megállapította ugyanakkor az ítélőtábla, hogy a III. r. vádlott kötelezettségét súlyosan megszegte, mikor a szülői felügyeleti jogát a még fiatalkorú I. és II. r. vádlottra ruházta át, és belegyezett, hogy olyan helyre menjenek fürdeni a négy kiskorú, úszni nem tudó sértettel, ahol ez egyébként köztudottan tilos. Ezzel a sértettek vonatkozásában veszélyhelyzetet eredményezett. A büntetés kiszabása során valamennyi körülményt értékelve a törvényi minimumban állapította meg a börtönbüntetés mértékét, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.

 

Az ítéletet mind az ügyész, mind a vádlott és a védő tudomásul vette, így az a mai napon jogerőre emelkedett.

 

Győr, 2017. március 07.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádlott a vádbeli napon, hajnalban egy szórakozóhelyről távozott társaival, mikor a gépkocsiból harmadmagával kiszállt, mert Sz.S. tanú meglátta a szintén szórakozásból hazafelé tartó volt barátnőjét. A volt barátnő azonban kérte Sz.S. tanút, hogy hagyja őt békén, majd közöttük szóváltás alakult ki, amibe a volt barátnő társaságában lévő B.F. sértett akként avatkozott bele, hogy kérte Sz.S.  tanút, hagyja békén a volt barátnőjét. A tanú erre ingerülten válaszolt, mire a vádlott szemből, mindkét kezével kis, illetve közepeset el nem érő erővel mellkason lökte a sértettet, aki ettől hátravágódott az úttesten és elveszítette az eszméletét. A vádlott és Sz.S. tanú próbálta a sértettet magához téríteni, és mikor már a lábán állt, a vádlott és társai eltávoztak a helyszínről. A sértett 50 méter megtétele után a fűbe hanyatt dőlve lefeküdt, a mentők súlyos, életveszélyes sérüléssel szállították kórházba. A sértett sérüléseinek tényleges gyógytartama 90 nap volt. 

 

A fenti tényállás alapján a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyekről eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a minősítés megváltoztatása és enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta, valamennyi bizonyítékot, így a tanúk vallomásait is egyenként és összességükben értékelte. Indokát adta annak, hogy mi alapján fogadta el egyes tanúk vallomását a tényállás alapjaként. A bizonyítékok értékelése, és mérlegelése logikai hibáktól mentes. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helytállóan vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette az általa elkövetett bűncselekményt is. A minősítés kapcsán az ítélőtábla kétségtelen tényként emelte ki, hogy a vádlott szándékosan lökte fel a sértettet, ugyanakkor a bekövetkezett eredményre csak a gondatlansága terjedt ki, mely a büntetés kiszabása körében értékelést nyert. Megfelelően állapította meg az elsőfokú bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket is, mely alapján a büntetési tétel (2-8 év) alsó határához közeli, méltányos büntetést szabott ki, így az semmiképpen sem minősül eltúlzottnak.

 

Győr, 2017. március 1. 

 

Győri Ítélőtábla Sajóosztály

 

Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott a helyi sportegyesület pályáján az előmérkőzésen még játékosként, majd az azt követő labdarúgó mérkőzésen szurkolóként volt jelen. A második félidőben szidalmazni kezdte a vendégcsapat játékosait, a kapust pedig fenyegette is. A mérkőzés végével a csapatok az öltöző felé indultak, a kapus azonban visszament a kapuhoz a kulacsáért. A vádlott ezután a kapus elé állt és közölte vele, hogy más helyen ilyen szabálytalanságért elmetszik a torkát, illetve levágják a fejét. A vádlott és a kapus együtt haladt az öltözők felé, mikor a vádlott meglökte a kapust. Többen mentek oda és lökdösődés alakult ki. Eközben a sértettet egy ismeretlenül maradt személy olyan erővel rúgta vagy ütötte meg az arcán, hogy az ütéstől hanyatt vágódott, fejét a füves talajba ütötte, ettől eszméletét vesztette. A sértett bal szemüreg kerete felső fala töréses sérülését szenvedte el. A sértett sérülései 8 napon túli gyógytartamúak voltak, közvetett életveszély jött létre a következtükben. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat az ellene életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését indítványozta.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésén az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ugyan a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta, azonban ítéletében a bizonyítékokat nem értékelte megfelelően, a bizonyítékokból nem állapított meg konzekvens tényállást. Rámutatott az ítélőtábla, hogy számtalan ellentmondás van a vádlotti, a sértetti, valamint a tanúk vallomásai között, mely ellentmondásokat az elsőfokú bíróság ítéletében nem oldotta fel. Felderítetlen maradt, hogy ki volt az a 180 cm testmagasságú, rövid hajú férfi, aki megütötte a sértettet. Az elsőfokú ítélet megalapozatlansága, az indokolási kötelezettség megsértése miatt szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése az előkészítő szakasztól.

 

Győr, 2017. február 28.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

A vádlott és a sértett között együttélésük alatt – elsősorban az alkoholfogyasztásra visszavezethetően – gyakoriak voltak a veszekedések, ilyenkor előfordult, hogy a vádlott a sértettet többször bántalmazta is.

 

A vádbeli napon közösen utaztak a sértett családi házához füvet nyírni. Az ittas állapotban lévő vádlott délután üvölteni kezdett a sértettel, amit kérés ellenére sem hagyott abba, majd a sértettet pofon ütötte. A ház előszobájában a sértett nyakát megragadta, nyaktájékon, illetve has-mellkas tájékon megütötte. A bántalmazás során – feltehetően az ütések miatti elesés következtében – a fejét közepes erővel az előszoba járólapjába verte, és a földön fekve maradt. A vádlott értesítette a mentőket, akik a sértettet életveszélyes állapotban szállították kórházba, azonban életét nem sikerült megmenteni. A sértett halálának oka a vádlotti bántalmazás miatt kialakult vérzéses és traumás shock volt, melyhez kiterjedt májsérülés vezetett. 

 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre, valamint 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi bizonyítékot feltárta, melyek zárt láncot alkotnak, így az eljárás tárgyát képező cselekmény – szemben a vádlott védekezésével – kizárólag a megállapított tényállás szerint történhetett, azt más nem követhette el. Bizonyításra került a tény, hogy az ingatlanban kizárólag a sértett és a vádlott tartózkodott, míg az orvosszakértő kétséget kizáróan állapította meg, hogy a sérülések bántalmazásból származnak. Helyes volt a megalapozott tényállásból a vádlott bűnösségére levont következtetés, és a cselekmény minősítése is. A súlyosító és az enyhítő körülményeket is teljes körűen vette számba, és indokolta az elsőfokú bíróság, az ítélőtábla a kiszabott büntetés mértékével is egyetértett.

 

Győr, 2017. február 23.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

1. Az I. r. vádlott a hajléktalanszállón a nők elhelyezésére szolgáló szobából az alvó sértett feje mellől eltulajdonított egy mobiltelefont.  2. A sértett a vádbeli napon elmondta a vádlottaknak, hogy reggel 10.000.- forintra tett szert, melyből meghívta őket egy-egy italra, egyúttal megkérte a vádlottakat, hogy az itallerakatból hozzanak neki egy palack bort. A délelőtti órákban mind a sértett, mind a vádlottak nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Az I. és II. r. vádlott a közös italozás során elhatározta, hogy megszerzi a sértett pénzét oly módon, hogy a borba gyógyszert kevernek, mellyel a sértettet elkábítják és eltulajdonítják az értékeit. A vádlottak az itallerakatban egy 2 literes palackban fehérbort vásároltak, azt felbontották, melyben a II. r. vádlott 8 db Rivotril tablettát tett. Az üveget visszazárták, azt felrázták és azzal a kijelentéssel rakták le a földre a sértett elé, hogy ez a bor az övé. A borból a sértetten kívül még egy személy ivott, aki pár percen belül rosszul lett, majd mikor magához tért, eltávozott. A sértett a gyógyszerrel kevert alkoholból nagyobb mennyiséget ivott és öntudatlan állapotba került. Ezt kihasználva a vádlottak a kézitáskáját kiborították, és abból az I. r. vádlott elvette a sértett mintegy 9.000.- forintnyi készpénzét, valamint magához vette a mobiltelefonját. A kábult sértettet magára hagyták és távoztak. A sértettet mintegy 1 órával később fedezte fel ismerőse, akinek a közreműködésével hívtak a helyszínre mentőt. Közel egy órán keresztül tartó szakszerű újraélesztés ellenére a sértett elhalálozott. A sértett halálát közvetlenül a clonazepám alkohollal együtt történő fogyasztása következtében fellépő légzésleállás, következményes légzési és keringési elégtelenség okozta.

 

A fenti tényállás alapján a Szombathelyi Törvényszék az I. r. vádlottat lopás vétsége, társtettesként elkövetett rablás bűntette, valamint társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 7 év börtönbüntetésre, valamint 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, és társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 9 év börtönbüntetésre, valamint 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Megállapította a bíróság, hogy a II. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, míg a vádlottak és védőik elsődlegesen részfelmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a szabadságvesztés tartamát az I. r. vádlott vonatkozásában 9 évre, a II. r. vádlott vonatkozásában 11 évre súlyosította. Megállapította, hogy az I. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásban az ítélőtábla kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, melyből okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. Az elkövetett bűncselekmények minősítése és a megállapított alakzata (a társtettesség) is helyes. A büntetés kiszabása körében ugyanakkor az ítélőtábla  - figyelemmel a halmazatban elkövetett nagy tárgyi súlyú, és társadalomra fokozottan veszélyes bűncselekményekre, valamint az elkövetők visszaesői minőségére - , megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés törvénysértően enyhének minősült, és sem az egyedi, sem az általános büntetési célok megvalósulását nem szolgálja. Az ítélőtábla is az I. r. vádlott javára értékelte a bűncselekmény elkövetésének felfedését, míg a II. r. vádlott terhére a cselekmény elkövetésében betöltött aktívabb szerepét, ezért a büntetéseik közötti arányt megtartva súlyosította az ítélőtábla a büntetéseket. 

 

Győr, 2017. február 21. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály