Az I. r. vádlott 2015. március 22-én hajnalban a testvérével együtt elment a s.-i Kristály Presszóba, hogy onnan Székesfehérvárra utazzon. Miután az I. r. vádlott italt rendelt, testvérével kimentek a presszó elé dohányozni. P. M. II. r. vádlott hallotta az I. r. vádlott utazási szándékát és mivel ismerte az I. r. vádlott testvérét, ezért felajánlotta, hogy taxit hív az I. r. vádlottnak. A II. r. vádlott társaságában volt későbbi élettársa, Sz. V. is, aki a II. r. vádlottal együtt ittas állapotban volt. A II. r. vádlott felhívta az általa ismert taxisofőrt, és megadta neki az I. r. vádlott számát, hogy értesíthesse, amikor megérkezik. Az I. r. vádlott viszonzásul a szívességért felajánlotta a II. r. vádlottnak, hogy meghívja őt egy italra. Ezt először a II. r. vádlott visszautasította, majd elfogadta és megkérte az I. r. vádlottat, hogy rendeljen egy rövidet a vele lévő Sz. V.-nek is. Ezt követően megérkezett Ú. G., aki a II. r. vádlott társaságához tartozott, ekkor a II. r. vádlott szólt az I. r. vádlottnak, hogy Ú. G.-nek is rendeljen egy rövidet. Az I. r. vádlott erre úgy reagált, hogy „mi vagyok én, Máltai Szeretetszolgálat?” és nem rendelte meg az italokat, hanem váratta a II. r. vádlottat és a társaságát. A II. r. vádlott sürgette az italokat, erre azt felelte az I. r. vádlott, hogy várjon, amíg kiér a taxi. Az I. r. és II. r. vádlottak szóváltásba keveredtek, majd az őket csitítókat félrelökve egymásnak estek, dulakodni, lökdösődni kezdtek. Az I. r. vádlott elővett egy 6,3 cm pengehosszúságú bicskát és azt a II. r. vádlott nyaka magasságába felemelve közepes erővel a II. r. vádlottnak egy, a tarkótájékról a nyak baloldalára húzódó kb. 14 cm hosszúságú izomállományba hatoló metszett sérülést okozott. A II. r. vádlott a földre került, őt az I. r. vádlott testvére segítette fel. A presszó pultosa időközben értesítette a rendőrséget, akikkel szemben a helyszínen továbbra is támadólag lépett fel az I. r. vádlott. Ekkor észlelte az I. r. vádlott, hogy milyen sérülést okozott a II. r. vádlottnak, aki odakiabált az I. r. vádlottnak, hogy „ megszúrtál, megöllek!” A II. r. vádlott sérülésének gyógytartama ténylegesen 2-3 hét volt, azonban fennállt a reális veszélye az életveszélyes sérülés kialakulásának.

 

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. r. vádlottat garázdaság vétsége miatt a bíróság 1 évre próbára bocsátotta.

 

Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében, a II. r. vádlott védője pedig felmentésért fellebbezett.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az első fokon megállapított tényállás a védői fellebbezéssel szemben nem iratellenes, a törvényszék helytállóan értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat is. Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy a vádlottak  cselekménye kölcsönös volt, egyik fél részéről sem volt jogszerű a tanúsított magatartás. Rögzítette az ítélőtábla, hogy a II. r. vádlott a garázdaság vétségét társtettesként követte el, amely vétség az I. r. vádlott esetében a bűncselekmény szubszidiárius jellege miatt nem került megállapításra, figyelemmel arra, hogy az I. r. vádlott súlyosabb bűncselekményt is megvalósított és a garázdaság vétsége abba beolvadt. 

 

Győr, 2017. december 12. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

 

 

I. Az I. r. vádlott 2013. augusztus 1-jén indulatos állapotba került, mivel szomszédja értesíteni akarta a rendőrséget az I. r. vádlott engedély nélküli tűzgyújtása miatt. Ezért az I. r. vádlott a szomszédját leszúrással fenyegette meg, majd felé egy késsel szúró mozdulatot tett, ezért őt a sértett 2013. augusztus 5-én feljelentette és joghatályos magánindítványt tett.

 

II. 2014. április elején S. A. és Sz. T. sértettek több alkalommal kértek kölcsön pénzt az I. r. vádlottól, aki a sértettektől 27.000,- Ft összegű tartozást tartott nyilván. A kölcsönt a felek szóban kötötték. Az I. r. vádlott ezt követően többször hívta telefonon a sértetteket a nap minden szakában, hogy visszakapja a pénzét, a sértettek azonban nem fizették meg a tartozásukat.

Az I. r. vádlott megkérte a II. r. vádlottat, aki ismerte Sz. T. sértettet, hogy segítsen neki visszaszerezni a pénzét. A II. r. vádlott azt mondta a sértettnek, hogy munkát tud szerezni részére, ezért találkozót beszéltek meg 2014. május 8-ára 17 órakor a várpalotai buszpályaudvarnál. A sértettek megjelentek a megbeszéltek szerint két kiskorú (9 és 11 éves) gyermekükkel. A helyszínen az I. r. vádlott autójánál már várták a vádlottak a sértetteket. Mikor a sértettek látták, hogy az I. r. vádlott is jelen van, Sz. T. sértett el akart menekülni, azonban a II. r. vádlott megfogta S. A. sértett karját, hogy őt visszatartsa, így Sz. T. sértett is a helyszínen maradt. Mivel a sértettek féltették a gyermekeiket és magukat is, így együtt maradtak az I. r. vádlott autójánál. A II. r vádlott megragadta Sz. T. sértett bal karját és az autó hátsó ülésére lökte, majd beült mellé. Az I. r. vádlott az első ülésen tartózkodott. A vádlottak ezután felszólították S. A. sértettet, hogy adja írásba, hogy tartoznak 27.000,- Ft-tal az I. r. vádlottnak, és közölték, hogy addig nem hagyhatják el a helyszínt, amíg ezt meg nem teszi. S. A. sértett ekkor leírta egy papírra azt, amit az I. r. vádlott diktált. Ezt követően a II. r. vádlott közölte a sértettekkel, hogy amennyiben határidőre nem fizetnek, akkor mind a négyen, a gyermekekkel együtt el lesznek ásva. A fenyegetést követően a vádlottak a helyszínt együtt hagyták el.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberrablás bűntette és zaklatás vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A II. r. vádlottat a bíróság 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt szintén 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és a védőik felmentésért, illetve eltérő minősítés folytán enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes egészében megalapozottan állapította meg, a vádlottak bűnösségére levont következtetés okszerű, a bűncselekmény minősítése helytálló. A tanács elnöke kiemelte, hogy a vádlottak mindkét sértettel szemben erőszakot alkalmaztak, a szabad mozgásukban korlátozottak voltak, a személyi szabadságuktól megfosztották őket. A sértettek olyan helyzetbe kerültek, amelyben kilátástalannak érezhették a távozásukat, illetve a segítségkérést. Az ítélőtábla álláspontja szerint sem tipikus emberrablásról van szó jelen ügyben, azonban ez a kiszabott büntetés mértékében, valamint felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásában kifejezésre jut. 

 

Győr, 2017. december 7.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A Győri Ítélőtábla a vádlott és védője fellebbezése alapján enyhítette annak a 45 éves tatabányai férfinak a büntetését, akit az elsőfokú bíróság nevelt lánya sérelmére elkövetett szexuális erőszak és szexuális visszaélés bűntette miatt 14 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre ítélt. A jogerős ítélet tényállása szerint a vádlott 2004 év végétől 2012 novemberéig élettársa idősebbik leánygyermekével több alkalommal végzett szexuális cselekményt, illetőleg ilyen cselekmények eltűrésére bírta rá az 1999-ben született sértettet. 

 

A 2012-ben befejeződött cselekménysorozatot követően 2016 novemberében került sor a feljelentés megtételére. A bíróság jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy a kirívóan hosszú időn keresztül a gyermek szexuális életét az egész életére kiható módon befolyásoló cselekmények társadalomra veszélyessége hosszú tartamú büntetést kíván, azonban a vádlott javára értékelt enyhítő körülmények és a büntetési célok nem indokolják az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés időtartamát. Erre tekintettel a kiszabott büntetést a 10 év közügyektől eltiltás büntetés érintetlenül hagyása mellett 11 év fegyházra enyhítette. Egyben az ügyészség büntetés súlyosítására irányuló fellebbezését alaptalannak ítélte a másodfokú bíróság.

 

2017. évben a régióhoz tartozó törvényszékekről a Győri ítélőtáblára eddig 17 db szexuális tárgyú büntetőügy érkezett, ebből 14 döntést bírált felül a másodfokú bíróság.

 

Győr, 2017. december 6.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

 

 

 

A vádlott és F. A. sértett korábban munkatársak voltak, közöttük nem volt haragos viszony. A sértett rendszeresen, nagy mértékben fogyasztott alkoholt és rendszeresen vitte sétáltatni a kutyáját a bűncselekmény elkövetési helyére. A vádlott 2015. június 8-án este kilenc körül az útkereszteződésben található buszmegálló előtti aszfaltozott, járdaszegéllyel kiépített buszfordulónál találkozott össze a már jelentősen ittas sértettel, aki kutyát sétáltatott, és egymással beszédbe elegyedtek. A sértettnél szeszes italok voltak, ittasan hangosabban beszélt a vádlottal, aki keveset tudott magyarul beszélni, bár 2001. óta Magyarországon él, de megértették egymást. A sértett alkohollal kínálta a vádlottat, aki azt visszautasította, ami miatt a sértett két kézzel a vele szemben álló vádlottat a vállánál kötekedően meglökte, melytől a vádlott nem esett el, csak hátralépett. Ezután a szintén ittas vádlott a sértettet legalább egy alkalommal, pontosan meg nem állapítható módon a feje bal oldalán, fülén hámfoszlást okozva megütötte, majd a sértettet oly módon meglökte, hogy a sértett félig jobb oldalára, félig hanyatt esett, amelynek során a jobb oldali halántéktájjal nagy erővel az útpadkának csapódott és eszméletét vesztette. Ezt követően a vádlott a gyermekével a helyszínt segítségnyújtás nélkül elhagyta. A sértett a kórházba szállítást követően, a kezelés során tüdő- és mellhártyagyulladás következtében 2015. június 13-án elhunyt, amely betegség a bántalmazás közvetett módon kialakult szövődménye volt. A sértett a túlélés esetén nem kizárhatóan maradandó fogyatékosság visszahagyása mellett gyógyult volna.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Annak végrehajtása elrendelése esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes egészében megalapozottan állapította meg, az nem iratellenes, abból okszerű jogkövetkeztetést levonva mondta ki a törvényszék a vádlott bűnösségét. Annyiban pontosította a tényállást a másodfokú bíróság, hogy a vádlott az általa megvalósított cselekményt nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el. A kiszabott büntetés arányos az elkövetett cselekmény súlyával, valamint a vádlott társadalomra veszélyességével.   

 

Győr, 2017. november 29. 

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A vádlott és Sz. J. L. sértett között viharos szerelmi kapcsolat volt, 2015. július 26-án közös gyermekük született. A vádlott gyakran kifogásolta a sértett korábbi kapcsolatból született gyermekeinek életmódját, illetve féltékeny volt és italozó életmódot folytatott. Mivel a vádlott és a sértett kapcsolata megromlott, a vádlott 2016. május 5-én a sértett házából elhozta az ingóságait, veszekedve a sértettel, ennek során rendőri intézkedésre is sor került. A sértett házában tartózkodott aznap a sértett 4 gyermeke, valamint M. J.-né P. D és P. Z. sértettek is. A sértettek 23 óra 30 perc körül feküdtek le aludni. Éjfél után a vádlott ittas állapotban ment a sértett házához azzal a céllal, hogy motorbenzinnel a házat lelocsolja és a benne lévő személyekre rágyújtja. Ezért a vádlott a teraszon lévő bútorokat és az ott kiterített ruhákat motorbenzinnel lelocsolta és felgyújtotta, majd a terasz ajtaját berúgta és a házba behatolt, a nappaliban lévő asztalt felrúgta és a járólapra is benzint locsolt, majd meggyújtotta. Ezt követően berontott M. J.-né P. D és P. Z. sértettek szobájába, kiabált és lökdösni kezdte őket. Sz. J. L. sértett két gyermeke kezdte el oltani a tüzet a nappaliban. A vádlott megütötte M. J.-né P. D. sértettet majd lökdösni kezdte Sz. J. L. sértettet és mindkettejük haját megtépte, közben azt kiabálta, hogy „büdös kurvák most megdöglötök, megöllek titeket, rátok gyújtottam a házat”. A vádlott megpróbálta megakadályozni, hogy a sértettek értesítsék a tűzoltókat. Miután a sértett egyik gyermeke a vádlottat meglökte, a vádlott kifutott a házból, miközben egy benzines palackot dobott be a nappaliba. A házban tartózkodó valamennyi személy el tudta hagyni az égő házat. Időközben a vádlott visszatért az égő házhoz és továbbra is agresszívan viselkedett, végül a helyszínre érkező rendőrök a vádlottal szemben testi kényszert alkalmaztak és előállították. A vádlott a cselekményét abba belenyugodva követte el, hogy a házban tartózkodók tűzhalált szenvedhetnek, amely nagy szenvedésérzettel járó halálnem.

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy, védekezésre képtelen személyek sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és rongálás bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést az emberölés bűntettének tárgyában felmentés érdekében.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a fellebbezésben foglaltakkal szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a vádlott szándéka legalább eshetőlegesen a sértettek élete kioltására irányult. Erre utalt, hogy a tűz okozása során benzin mellett égésgyorsító anyagot is alkalmazott, meg akarta akadályozni, hogy az egyik sértett telefonon a tűzoltókat értesítse, a tüzet oltani kívánó sértetteket ebben gátolta. Amikor pedig a szomszéd az égő házhoz érkezett, vele a vádlott közölte, hogy „rágyújtottam a cigány kurvára a házat.” Emiatt nem lehetett helye a bűncselekmény helyes minősítése megváltoztatásának. Alaptalan volt a kiszabott büntetés enyhítésére irányuló fellebbezési kérelem is, mivel a vádlott cselekménye többszörösen minősített esete volt az emberölés kísérletének. A vádlott az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításával legkorábban 2021. szeptemberében bocsátható feltételes szabadságra.

 

Győr, 2017. 11. 08.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

G. Z. felperes keresetében a becsülethez és a jóhírnevéhez való joga megsértése miatt annak megállapítását kérte, hogy az I. alperes, Gy. B. 2015. április 9-én tett közlésében azon való tényt, hogy az állami  támogatás összege a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára eljutott, abban a hamis színben tűntette fel, mintha a támogatás összegének utalása azért zajlott volna le rövid időn belül, mert annak juttatása jogszerűtlen volt. A kereset szerint az  I.r. alperes valótlanul állította, hogy annak ellenére juttatott az egyesületnek a támogatási szerződésen keresztül fél milliárd forintot, hogy a minisztérium jogi főosztályának vezetői jelezték, a támogatás sérti az államháztartásról szóló törvényt. Az I.r. alperes magatartása a becsülethez és a jóhírnévhez való jogát védő törvényi szabályba ütközött, mert a felperest úgy mutatta be, mint aki 200 millió forint kárt okozott az államnak, továbbá, mint akinek a felelőssége megkérdőjelezhetetlen az ügyben, elkövetőnek minősül, aki rút módon tapsolta el a pénzeket. A II.r. alperessel, K. Z-vel szemben előterjesztett kereseti kérelemben sérelmezte, hogy a II.r. alperes közléseiben valótlanul állította, hogy a felperes utalt volna pénzt a Leaderhez. Kérte a törvényszéket, hogy kötelezze az alpereseket arra, hogy a Magyar Távirati Iroda útján adjanak elégtételt az elkövetett jogsértésért. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

 

Az elsőfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az I. r. alperes a FIDESZ pápai irodájában 2015. április 9-én megtartott sajtótájékoztatóján megsértette a felperes jó hírnevét – ezáltal személyiségi jogát – az alábbi kijelentéseivel:

„Tudjuk, hogy 2008. év végén négy nap alatt sikerült fél milliárd forintot a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára juttatni, mely támogatási szerződést G. Z., akkori államtitkár írt alá. (…) A vizsgálat megindult az ügyben, s napvilágra került, hogy kétszázmillió forint kár érte a magyar államot. (…) G. Z. felelőssége megkérdőjelezhetetlen, ebben az ügyben (…), hogy ilyen rút módon tapsolták el a pénzeket a gazdasági válság idején.”

 

Megállapította a törvényszék, hogy a II. r. alperes 2015. április 9-én a FIDESZ pápai irodájában tartott sajtótájékoztatóján megsértette a felperes jó hírnevét – ezáltal a személyiségi jogait – azzal a kijelentésével, hogy a pénzt „G. Z. a Leaderhez kiutalta.” Kötelezte az alpereseket arra, hogy 15 napon belül a papa-ma.hu internetes hírportálon tegyék közzé elégtételt adó nyilatkozatukat, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a kereseti kérelem teljes körű elutasítását, az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott tárgyaláson az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezését megváltoztatta, a keresetet elutasította. Indokolásában rámutatott az ítélőtábla, hogy osztotta az alperesi fellebbezés érvelését. Az ítéleti rendelkező részben szereplő kijelentések többségében egyrészről tényközlésnek minősül. Másrészről azon kijelentés, hogy „G. Z. felelőssége megkérdőjelezhetetlen, ebben az ügyben (…), hogy ilyen rút módon tapsolták el a pénzeket a gazdasági válság idején”, véleménynyilvánítás. A bírósági gyakorlat, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint pedig a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelt jog. Ennek lehetnek korlátai a személyiségi jog védelme érdekében, de különösen politikai közszereplő esetében igen szűk az a terület, mikor a véleménynyilvánítás szabadsága kerül korlátozásra a személyiségi jogok védelme érdekében. A jelen esetben az említett kijelentés még ezen a határon belül van, a felperes személyiségi jogának sérelme nem következett be. Az ítélőtábla álláspontja szerint a II. r. alperes terhére rótt, elsőfokú ítéleti rendelkező részben szereplő, értékítélettel vegyes tényállítás sem érte el a személyiségi jog sérelmének szintjét.

 

 

A vádlott és K.J. sértett házassága 2011. évre megromlott, és a vádlott azt feltételezte, hogy a felesége megcsalta, közöttük rendszeres vita volt. A feleség kezdeményezte is a házasság felbontását, miközben a vádlottal szemben a felesége sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás is folyt. A feleség 2012. júniusában elköltözött, lakást bérelt, azonban a gyermekek végleges elhelyezésének kérdésében a felek nem tudtak megállapodni. K. J. végül úgy döntött, hogy a végleges döntés meghozataláig hazaköltözik.

 

A vádlott 2014. május 27-én 17 óra körüli időben  bevásárolni ment a közeli városba, ahol 21 óráig tartózkodott, de ismeretlen helyen. Ebben az időszakban több telefonhívása is volt, amely hívásokat azonban a vádlott nem fogadta, a telefont nem vette fel. Ezt követően 20 óra 39 perckor fogadta a fia hívását. 21 óra körüli időben indult haza, ahol a vádlott ellátta a gyermekét, megvacsoráztak, majd 22 óra körüli időben lefeküdtek aludni. Ezután a vádlott éjfél körül felkelt és 1 óra 30 körüli időben a gépkocsijával az udvarban álló füstölő elé tolatott, abba húst rakott, majd a füstölőt elindította, végül 2 óra 30 perc körül visszatért aludni. 

 

K.J. sértett 2014. május 27-én a reggeli órákban ment el dolgozni, utolsó páciense 19 óra 56 perckor távozott tőle. Ezután összekészült és lakására szándékozott menni. Ezt követően K. J. eltűnt. 21 óra 43 perckor a telefonja a mobilhálózatba még bejelentkezett, majd az is kikapcsolásra került.  A vádlott 2014. május 28-án 19 órakor megjelent a kórház rendelőintézetében, ahol megállapították, hogy a jobb kézhát duzzadt, illetve a jobb kéz V. kézközépcsontjának középső harmadában félferde haránttörést szenvedett. A vádlott elmondása szerint ezt a  sérülését 2014. május 26-án a délutáni órákban szerezte, mikor csirkevágás közben elbotlott az édesapja baromfiudvarában és jobb kezére esett.

 

A sértett ismeretlen helyen, ismeretlen időpontban, ismeretlen körülmények között, ismeretlen okból elhunyt. 2014. június 5-én egy gázfogadó állomás közelében a mezőn a nyomozó hatóság emberi maradványokat talált, amelyek nagy valószínűséggel K. J. maradványai.

 

Az ügyészség vádirata szerint a vádlott a sértettet munkája végeztével megvárta és megölte. Az ezt követő éjjel a családi háza húsfeldolgozó helységében az oda vitt holttestet feldarabolta, a lágyrészeket ledarálta. Majd a feldarabolt holttestet égésgyorsító hígító segítségével próbálta elégetni. Megsemmisítette a sértett ruházatát, táskáját. A húsfeldolgozó helységében a használt eszközöket sósavval lekezelte. 2014. május 29-én a családi háztól pár kilométerre lévő réten az el nem égett emberi szövetmaradványokat zsákból szétszórta.

 

Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését indítványozta a másodfokú eljárásban ki nem küszöbölhető megalapozatlanság miatt, továbbá azért, mert az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Kérte annak elrendelését, hogy az ügyet a bíróság más tanácsa tárgyalja a megismételt eljárásban.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve indokolási kötelezettségét részben elmulasztotta. A megalapozatlansághoz az vezetett, hogy a törvényszék bizonyíték értékelése hiányos volt, amely a tényállás részbeni felderítetlenségét okozta.

 

Így a  vádlott sértett körözése során történt meghallgatása, nyomozás alatti tanú vallomása, illetve gyanúsítotti vallomása között lényeges tények tekintetében ellentmondások vannak, melyeket az elsőfokú bíróság nem oldott fel. A távközlési szolgáltató a vádlott mobiltelefonjáról átadott cellainformációi alapján rendelkezésre álló adatokat nem értékelte kellőképpen a törvényszék, és nem állapította meg, hogy a sértett eltűnésekor a vádlott pontosan hol tartózkodott. Nem került sor a genetikai szakértői vélemény kiegészítésére sem, amit a megismételt eljárás során pótolni kell. Helye lett volna a nyomozási bíró megkeresésének a két vallomása kiegészítésére is. A különösen védett tanú egyike ugyanis  látta, hogy a vádlott a sértett eltűnését követően egy zsákból valamit kiszórt egy réten; a másikuk pedig a sértett eltűnését követő éjjel látta, ahogy a vádlott a családi háza  füstölőjét beindította. 

 

Győr, 2017. október 24.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

 

A vádlott 2013. január 3-jától minősített amatőr sportlövő, engedéllyel tartott egy 45-ös kaliberű lőfegyvert és egy 9 mm kaliberű gáz- és riasztó fegyvert is. A vádlott elhúzódó, haragos viszonyban volt az édesanyjával és annak házastársával, a nevelőapjával. Az édesanya a vádlott házasságkötését követően is beleszólt a fia, a vádlott életébe. Nem tetszett neki, hogy a vádlott és családja másik városba költöztek, ezért „bosszút” akart állni, és rendszeresen hatósági feljelentésekkel fenyegette őket. Így a vádlott cégével szemben munkavédelmi ellenőrzés folyt, illetve a sértett a vádlottal és feleségével szemben 2015. júniusában gyámhatósági eljárást is indított unokájának nála történő elhelyezése iránt. A szülők és nagyszülők közötti a vita tárgyát képező kiskorú problémás kamasz volt, és egészen a tragikus esemény hetének szerdájáig, 2015. július 8-ig a nagyszülőkkel élt, majd a gyámügyi eljárás kapcsán visszatért a szüleihez, akiknek rajta keresztül megüzente a sértetti nagymama, hogy feljelenti őket. 

2015. július 10-én a sértettek megjelentek a vádlott cégének telephelyén, és az adóhatóságnál történő feljelentéssel fenyegették meg, amit a vádlott komolyan vett. A sértettek látogatását követően a vádlott ideges lett, és 14 óra körül sörözni kezdett, majd ezt egész délután, illetve este folytatta, a cselekmény elkövetéséig ismeretlen mennyiségű és minőségű alkoholt és kokaint fogyasztott. Az esti órákban a család hétvégi házánál voltak, ahol a vádlott összeszólalkozott feleségével, aki kilátásba helyezte, hogy az édesanyja viselkedése miatt elválik tőle. A vádlott éjjel 2 óra 52 perc körül elhagyta a nyaralót. Az ittas és familiáris konfliktusai miatt frusztrált vádlott kétségbeesett azon, hogy édesanyja és nevelőapja miatt csődbe megy, illetve elveszíti családját, ezért elhatározta, hogy „pontot tesz az ügy végére”. 

Egy sporttáskában magával vitte az engedéllyel tartott maroklőfegyverét, három tár lőszert és 3 óra 26 perc körül a szülei házához hajtott, ahova hátitáskájával bedörömbölt. A nevelőapja nyitott ajtót, aki a rendőrség kihívásával fenyegetőzött és pofon is ütötte a feldúlt vádlottat, aki erre elővette a revolverét és az utcára szaladó sértettet üldözőbe vette. Utána kiabált, majd a 45 mm-es lőfegyverével 5-6 méterről célzottan, egyszer, jobb mellkason lőtte a sértettet, amitől az elterült a földön. A vádlott odament hozzá, és még egyszer közvetlen közelről, a pisztolyt a homlokára szorítva fejbe lőtte. A vádlott ezután visszament a házba, édesanyjához ment, akit közvetlen közelről, egyszer a bal oldalán homlokon lőtte, majd a hasára zuhanó sértettet még egyszer szintén közvetlen közelről, a középvonalában hátba lőtte.

A vádlott ezután észlelte a szolgálati gépkocsival kivonuló, egyenruhát viselő rendőrök érkezését, de ez nem tartotta vissza a további lövöldözéstől és tüzet nyitott rájuk, ezzel közvetlen életveszélybe sodorva őket. A lőállást váltogatva a házból, illetve az udvarról lőtt feléjük, de vaktában is tüzelt. A lövöldözés közben még telefonált is és 42 percen keresztül „közvetítette” a lövöldözést a barátjának és lövészklubos sporttársának. Végül a TEK műveleti egysége fogta el a vádlottat.

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy a törvényszék az eljárása során széleskörű bizonyítást folytatott le, a beszerzett bizonyítékok - a tanúvallomások, szakvélemények és a helyszíni szemle adatai – egybehangzóan bizonyítják a vádlott többszörösen minősülő ölési cselekményének elkövetését. Elvetette a másodfokú bíróság azt a fellebbezési érvelést, hogy a vádlott önhibáján kívüli bódult állapotban követte el az emberöléseket. A kirendelt szakértő véleménye ugyanis igazolta, hogy a vádlott nem az italába kevert, hanem közvetlenül bevett kokaintól került bódult állapotba. A lakásán talált kokainmaradványok is igazolták, hogy a vádlott fogyasztott kábítószert megelőzően. Alaptalannak ítélte azt a védekezést is az ítélőtábla, hogy a vádlott szándéka a hozzátartozói sérelmére elkövetett emberölés után már nem irányult a kiérkező rendőrök életének kioltására. A fegyverszakértői véleményből ugyanis kitűnik, hogy a vádlott a helyváltoztató rendőrök mozgását követve, célzott lövéseket adott le, így csak a véletlennek köszönhető, hogy lövései nem találtak. A kiszabott főbüntetést amiatt találta helyesen meghatározottnak az ítélőtábla, mert a vádlott cselekménye többszörösen valósított meg minősítő körülményeket, a közeli hozzátartozók sérelmére kíméletlenül elkövetett cselekmény pedig kiemelkedő tárgyi súlyú.

 

Győr, 2017. október 19.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

 

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy 2015. augusztus 15-én Makádon egy megafont használva nagy nyilvánosság előtt azt kiabálta a felperesnek, hogy: „F., add meg a pénzem!”. Megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a 2015. augusztus 17-én megjelent Bors napilapban, illetve a borsonline-ban valótlan és a felperes jóhírnevét sértő kijelentést tett. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és eltiltását a további jogsértésektől, elégtétel adására való kötelezését, továbbá 600.000.- forint sérelemdíj megfizetését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.  Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a felperes keresetét elutasította. Az ítélettel szemben a felperes jelentett be fellebbezést, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a keresetnek megfelelően történő megváltoztatását, míg harmadlagosan a tényállás és indokolás megváltoztatását és a perköltség összegének mérséklését kérte. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott tárgyaláson az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, hogy a másodfokú eljárásban kiegészített bizonyítás eredményeképpen a tényállás teljes egésznek minősül és megalapozott. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy a jelen perben nem annak volt jelentősége, hogy valójában ki a kötelmi jogviszonyban a megrendelő, és hogy ténylegesen fennáll-e a tartozás és az mekkora összegben. Az eldöntendő kérdés ezzel szemben az volt, hogy az alperes alappal gondolhatta-e, hogy a felperes tartozik neki. A lefolytatott és kiegészített bizonyítási eljárás alapján pedig megállapítást nyert, hogy az alperes a körülményekből alappal feltételezte, miszerint közte és a felperes között van elszámolási viszony. Ebből következően az általa nagy nyilvánosság előtt kiabált kijelentés nem minősül visszaélésszerűnek, azt a felperes tűrni köteles. Mindehhez képest a felek közötti kötelmi jogviszony a jelen peres eljárás kereteit meghaladja.

 

Győr, 2017. október 12.

 

Győr Ítélőtábla Sajtóosztály

 

 

A IV. r. (1993) vádlott és a sértett a vádbeli időszakban, 2011-ben együtt jártak. A IV. r. vádlott kereste fel a III. r. (1987) vádlottat, hogy segítsen barátnőjének munkát szerezni, mivel megélhetésükhöz pénzre volt szükségük. A III. r. vádlott ismerte az I. r. (1985) vádlottat, akiről tudta, hogy prostitúciós tevékenységgel foglalkozik, lányokat visz ki Olaszországba. Megbeszélést és a sértett kihívó öltözékben történő bemutatását követően III. r. vádlott legkevesebb 20.000.- forintért eladta az idegen nyelvet nem beszélő, nincstelen, pénzre szoruló sértettet az I. r. vádlottnak. Ekkor a lakásban jelen volt az I. r. vádlott barátja, II. r. (1966) vádlott, valamint a IV. r. vádlott is. 

 

Az I. r. vádlott ezután lakóhelyére szállította a megvásárolt sértettet, majd másnap hajnalban, 2011. szeptember 30-án indult Olaszországba az I. és II. r. vádlott a sértettel és másik két lánnyal. Modenában az I. r. vádlott határozta meg, hogy a sértettnek az egyes szexuális szolgáltatásokért mennyit kell kérnie. A sértett 2011. szeptember 30. és 2012. március 20. között űzte a prostitúciós tevékenységet. Az I. r. vádlott elvette a sértett összes pénzét, okmányait és a mobiltelefonját is. Az I. r. vádlott elfogása vetett véget a sértett által az I. r. vádlott fennhatósága alatt űzött prostitúciónak. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék az I. r. vádlottat emberkereskedelem bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 200 napi tétel – napi tételenként 3.000.- forint - azaz összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az I. r. vádlottal szemben 1.350.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntette, valamint bűnsegédként elkövetett kerítés bűntette miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 100 napi tétel – napi tételenként 150 forint – azaz összesen 150.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A III. r. vádlottat emberkereskedelem bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 100 napi tétel – napi tételenként 2.000.- forint – azaz összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt 8 hónap fiatalkorúak fogházában végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte. A fogházbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és elrendelte, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A IV. r. vádlottal szemben 20.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. 

 

Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője felmentésért, a II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a III. r. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az I. r. vádlott tekintetében mellőzte a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyta azzal, hogy a II. r. vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés napi tételeinek száma 60, míg egy napi tétel összege 2.500.- forint.

 

Kifejtette az ítélőtábla az indokolásában, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból okszerű következtetést levonva állapította meg a vádlottak bűnösségét. A törvényszék értékelte az enyhítő és súlyosító körülményeket is. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseknek nem adott helyt, a kiszabott büntetések enyhítésére nem látott alapot. Kiemelte, hogy a II. r. vádlott végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélése előéletére figyelemmel volt indokolt. A vagyonelkobzás törvényi feltételei kétséget kizáróan nem voltak megállapíthatóak, ezért annak alkalmazását mellőzte. A II. r. vádlott esetében a pénzbüntetés pontosítása téves jogszabályhely alkalmazása miatt vált szükségessé.

 

2017. szeptember 21.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály