Az Ajkai Járásbíróság hat év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte az I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett rablás, valamint garázdaság miatt, a II. rendű vádlottat pedig szintén társtettesként elkövetett rablás, továbbá szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete miatt öt év kilenc hónap börtönbüntetéssel és hat év közügyektől eltiltással sújtotta. A bíróság a vádlottak letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. 

A 32 éves vádlott és a sértett 2011. óta élettársi kapcsolatban éltek, de a kapcsolatuk meglehetősen hullámzó volt. 2017-ben kiderült, hogy a sértett hónapokon keresztül megcsalta a vádlottat, ennek ellenére az élettársi kapcsolatuk fennmaradt. 2018. április 4-én gyermekük született, de kapcsolatukat továbbra is rendszeres veszekedések jellemezték, ezért a sértett 2019. február 15-én gyermekével albérletbe költözött. A vádlott ezt követően is napi rendszerességgel látogatta a sértettet. A vádlott 2019.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a három fiatalkorú vádlott egymással rokoni kapcsolatban áll, a bűncselekmény elkövetésekor az I. rendű vádlott már elmúlt 16 éves, míg a II. és III. rendű vádlottak 12. életévüket betöltötték, a 14. életévüket azonban nem. Rendelkeztek viszont a tettük következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel. 2018 augusztusában a három fiatal elment a sértett által használt, Ózd-Susa településen lévő lakókocsihoz.

A Balassagyarmati Törvényszék 2024. február 8-án előkészítő ülést majd tárgyalást tartott a vádlottak ellen indult büntetőügyben, amelyen az első rendű vádlott előbb beismerte majd később tagadta a terhére rótt bűncselekményeket. A gyermekek anyja, a másodrendű vádlott, korábbi vallomásaival ellentétben akként nyilatkozott, hogy nem volt tudomása lányai meggyilkolásáról.

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2023 októberében a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt négy év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész téves jogi minősítés miatt súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. 

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa feltétlen eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket. Az ítélőtábla megalapozottnak találta az ügyészi fellebbezést az elévüléssel kapcsolatban. Kétségtelen, hogy sajátos jogi helyzet a közjogi tisztség mentelmi joga, azonban az elévülés félbeszakításának szabályai a büntetőeljárásban a vádlottra is érvényesek.

2016. január 28-án a Veszprémi Törvényszék ítéletet hirdetett B. Zoltán és 14 társa ellen a vörösiszap- katasztrófával összefüggésben indított büntetőügyben.