A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. I.r. vádlott 5. tényállásban írt cselekményét hivatali visszaélés bűntettének minősítette. A 7. tényállásban foglalt hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét a vádlott felbujtóként követte el. III.r. vádlott cselekményét a 45. tényállásban hivatali visszaélés bűntettének, XXXI.r. vádlott cselekményét felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette. XIX.r. vádlott 22. tényállásban írt cselekményénél az üzletszerű elkövetés megállapítását mellőzte. Az ítélőtábla III. r vádlottat a 47. tényállásban, a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja, XI. és XII.r. vádlottakat 1-1 rb. hivatali vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. XVIII.r. vádlottat a 21. tényállásban, XXV.r. vádlottat a 28. tényállásban, XXIX.r. vádlottat a 42. tényállásban, XXXII.r. vádlottat a 47. tényállásban a hivatali vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. I. és II.r. vádlott szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltást egyaránt 5 évre enyhítette. III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és a közügyektől eltiltást mellőzte. XIX.r. vádlott szabadságvesztés büntetésénél a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2 évre csökkentette, egyben a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. VI.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. XXXI.r. vádlottal szemben alkalmazott joghátrányt megrovásra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, de néhány azok közül pontosításra szorult, ami befolyásolta a büntetési tételeket is.  Az aktív vesztegetés bűntette csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető célzatosan akar befolyásolni hivatalos személyt. Több vádlott esetében ezért felmentő ítélet született. Az esetükben a vád tárgyává tett cselekmény már az új Btk szerint nem bűncselekmény. Ha ugyanis a cselekmény célja nem az, hogy célzatosan befolyásoljon hivatalos személyt, akkor nem minősül vesztegetésnek. A büntetés kiszabása körében a cselekmények konkrét tárgyi súlya indokolta I. II.r. esetében a kiszabott büntetések jelentős enyhítését. Az ítélet azoknál a vádlottaknál, ahol a bűnösség tekintetében eltérő határozat született (III., XI,. XII., XVIII., XXV., XXXII. r.) nem jogerős.

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 júliusában Sz. L. I. r. vádlottat 6 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 15. rb. hivatali visszaélés bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. M. II. r. vádlottat 5. rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, 3 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 15. rb. hivatali visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Dr. G.P. III. r. vádlottat 3.rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és 1. rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. További 18 vádlottat közokirat-hamisítás vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1 – 2 év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék – és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év, illetve 3 év próbaidőre felfüggesztette. Egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített. 7 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, 3 vádlottat felmentett, míg 1 vádlottal szemben – aki az eljárás során elhalálozott – megszüntette az eljárást a bíróság. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III., IV., V., XIII. és XXIX. r. vádlott terhére súlyosításért fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint az I.- VIII. r. vádlottak a bűncselekmények elkövetésének idején az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgoztak. A II.r. vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett, vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés. A bíróság 48 vádpontot vizsgált meg eljárása során, melyből 24 vádpont az I. r., 20 a II. r., és 4  a III.r. vádlott szerepét taglalja. A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz. Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben A munkaügyi felügyelők közül többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy az egyik vádlott előre szólt a cég képviselőjének, hogy bejelentés érkezett ellenük, így számíthatnak ellenőrzésre. Máskor pedig még a bejelentő adatait is közölték. Az érintett cégek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást. A bíróság több tényállás esetében megállapította, hogy az I-II. r. vádlottak több alkalommal jogtalan előnyhöz jutottak.

Debrecen, 2016. október 11.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya

Az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2015 decemberében Sz. A. vádlottat csődbűncselekmény miatt 800.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2016 májusában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Az ítélet ellen pótmagánvádló fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint A vádlott 2001 májusától 2011 szeptemberéig ügyvezetője volt egy építőipari gazdasági társaságnak. 2003 júniusában generálkivitelezői szerződést kötött B. J. sértettel, egy balassagyarmati társasház építési munkálatainak elvégzésére a sértett által készített és a vádlott által elfogadott költségvetés alapján.

A kivitelezés során a felek között késedelmes teljesítés illetve minőségi kifogások miatt is probléma merült fel, ezért a vádlott, mint a Kft ügyvezetője 2004 februárjában elállt a megkötött szerződéstől. Emiatt a vádlott és sértett között elszámolási vita is keletkezett, amely miatt több polgári eljárás is indult. 2007 májusában a Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a vádlott cégét, hogy fizessen meg a sértettnek csaknem 14 millió forintot illetve annak a 2004 áprilisa óta számított mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot. A vádlott ennek tudatában 2007 júniusában eladta a balassagyarmati ingatlant egy ingatlanforgalmazó cégnek 8 millió forintért. Még ugyanebben a hónapban a vádlott kft-je előszerződést kötött egy egyéni vállalkozóval egy kisvárdai ipartelepre 180.000.000. millió forintért. Az összegből 20 milliót ki is fizetett foglalóként, a többi részt pedig pénzintézeti hitelből vállalta törleszteni. Az egyéni vállalkozó azonban 2007 augusztusában felbontotta a szerződést. Ezeken túlmenően a vádlott 2007 januárjában értékesített egy a cége tulajdonában lévő nyíregyházi társasházat csaknem 12 millió forintért. A vádlott annak ellenére, hogy tisztában volt a B. J sértett felé fennálló tartozásáról, ingatlanainak értékesítésével, illetve az abból befolyt összegek más célra fordításával a tartozásának fedezetéül szolgáló vagyont elvonta, s ezáltal meghiúsította a hitelezőjének a kielégítését. A vádlott kft-jének fizetésképtelensége 2007-ben következett be azzal, hogy a társaság a saját tőkéjét teljes mértékben felemésztette ezekkel a jogügyletekkel.

Debrecen, 2016. október 4.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya

Az első fokon eljárt Szerencsi Járásbíróság 2015 júniusában B. H. I.r. vádlottat garázdaság vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. S. G. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és testi sértés bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottat az ellene 2 rb. rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Sz. T. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlottat az ellene 2 rb. rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2016 áprilisában II.r. vádlottat az ellene testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. II.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 év 4 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindhárom vádlott vonatkozásában helybenhagyta. Az ítélet ellen II.r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 februárjában a vádlottak Tarcalon egy pincészetben tartózkodtak. A helyiségben már előzőleg asztalt foglalt egy 22 fős fiatalokból álló csoport, akik külön teremben szórakoztak. A csoportból a szervező O. I. sértett felment a pincéből a teraszra cigarettázni. Ekkor megállította I.r. vádlott, bántalmazni kezdte a sértettet, aki a földre került.

A földön I.r. vádlott számos alkalommal a sértett fejébe, oldalába rúgott, majd közölte a nővel, hogy ezt azért kapta, mert észrevette a „pasiját”. A jelen lévők közül többen próbálták szétválasztani őket, de nem sikerült. Végül S. Zs. és V. P. sértettek húzták le I.r. vádlottat O. I-ról. Ezt észlelve II. és III.r. vádlott dulakodni kezdett S. Zs-vel és V. P-rel. A helyszínen lévő pincér jelezte a pincészet tulajdonosának a történteket és ő is megpróbálta szétválasztani a verekedőket. Ezután II. és III.r. vádlottak nekirontottak a pince hátsó részében rekedt vendégeknek és mindenkit ütöttek ahol értek, üvegeket dobáltak közéjük, közben borogatták fel az asztalokat és lócákat. Az okozott kár értéke több mint 40.000.-Ft. A vádlottak a helyiségből távozásuk előtt megrongálták a pincér sértett személygépkocsiját is, betörték két ablakát, 25.000.-Ft kárt okozva. A kárt a vádlottak megtérítették. A többi sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sértettet könnyű testi sértés vétsége miatt hatályos magánindítványt nem terjesztettek elő. 2011 júniusában II.r. vádlott előzetes szóváltást követően Legyesbénye településen fojtogatni kezdte élettársát, majd ököllel többször ütötte és lábbal rugdosta. A bántalmazás következtében az asszony 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sértett feljelentést tett bántalmazás miatt. 

Debrecen 2106. október 3.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya